Mi is az az árrésstop?

Ez egy olyan szabály, ami nem engedi, hogy a boltok 10 százaléknál nagyobb hasznot (árrést) tegyenek rá bizonyos élelmiszerekre.

Kikre vonatkozik ez a szabály?

Főleg a gigantikus, évi 100 milliárd forintnál is nagyobb bevételt csináló bolthálózatokra (például a nagy szupermarketekre).

Ki vezette ezt be és mikor?

Még az előző kormány találta ki és vezette be 2025 márciusában.

Mit akar most csinálni vele Magyar Péter?

Meg akarja szüntetni. Szerinte át kell beszélni a kivezetését, mert most már több kárt okoz, mint hasznot.

Mi a baj az árrésstoppal, miért kell eltörölni?

Mert nagyon letörte a magyar gazdáknak fizetett árakat, a nagy boltok meg inkább az olcsó külföldi árut hozták be miatta. Ráadásul csomó vidéki kisbolt tönkrement emiatt.

Mások is támogatják az eltörlését?

Igen, a Kereskedelmi és Iparkamara már régóta kéri, hogy szüntessék meg. Szerintük az elején még jó volt az árak letörésére, de most már csak bekavar a piacnak és rontja a hazai cégek esélyeit.

Milyenek most az árak, van még egyáltalán infláció?

Már alig. Az infláció nagyon lelassult, augusztusban csak 1,3 százalék volt. Az élelmiszerek meg nemhogy drágultak volna, hanem átlagosan még olcsóbbak is lettek az egy évvel korábbihoz képest.

Hogyan fogják megszüntetni a szabályt?

Nem egyik napról a másikra. Magyar Péter azt mondta, leülnek egyeztetni a boltokkal és a kamarával, és közösen hozzák meg a döntést.

Nagy változás jöhet a boltokban, Magyar Péter szerint meg kell fontolni az árrésstop kivezetését

MTI

2026. október 02. 21:07

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Meg kell fontolni az árrésstop kivezetését, mert Magyar Péter szerint az intézkedés egyre nagyobb terhet jelent az agráriumnak és a kisebb üzleteknek. A miniszterelnök kisvárdai fórumán arról beszélt, hogy a döntést a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal együttműködve kell meghozni. Az infláció időközben jelentősen mérséklődött, augusztusban 1,3 százalék volt, az élelmiszerek ára pedig éves alapon 1,4 százalékkal csökkent.

Magyar Péter szerint meg kell fontolni az árrésstop kivezetését.

A miniszterelnök pénteken, országjárásának kisvárdai állomásán azt mondta, az intézkedés mára komoly problémákat okoz az agráriumban és a kiskereskedelemben.

Az árrésstopot 2025 márciusában vezette be az előző kormány. A szabályozás az érintett élelmiszereknél legfeljebb 10 százalékos kiskereskedelmi árrést engedett, illetve az árrés nem haladhatta meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos szintet. A szabály elsősorban a 100 milliárd forint feletti éves nettó árbevételű kereskedelmi láncokra vonatkozott.

Magyar Péter szerint a szabályozás következtében alacsonyak lettek a mezőgazdasági felvásárlási árak, miközben a nagy láncok egyes termékeknél olcsóbb importtal próbálták mérsékelni az árrésstop hatását. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében több tucat kisbolt szűnt meg az intézkedés következtében.

Már a kamara is a kivezetést sürgeti

Az árrésstop megszüntetését szeptember közepén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is nyíltan sürgette. Az MKIK szerint a tartósan fennmaradó szabályozás torzítja a versenyt, gyengíti a magyar vállalkozások versenyképességét, és a jelenlegi inflációs környezetben gazdaságilag indokolttá vált a kivezetése.

A kamara szerint az intézkedés rövid távon hozzájárulhatott a fogyasztói árak mérsékléséhez, hosszabb távon viszont megbontja a piaci mechanizmusokat. Az MKIK már februárban is jelezte, hogy a közvetlen árszabályozás tartós fenntartását problémásnak tartja.

Jelentősen lelassult az infláció

A gazdasági környezet közben sokat változott az árrésstop bevezetése óta. A KSH legfrissebb adatai szerint augusztusban 1,3 százalékos volt az éves infláció, júliusban 1,2 százalékot, júniusban 1,7 százalékot mértek.

Az élelmiszereknél még látványosabb a fordulat. Augusztusban éves alapon 1,4 százalékkal csökkentek az árak, a vendéglátási szolgáltatásokat kivéve pedig 4,8 százalékos árcsökkenést mért a KSH. Júliushoz képest az élelmiszerek átlagosan 0,2 százalékkal lettek olcsóbbak.

Magyar Péter szerint a kivezetésről a kamarákkal és az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokkal együttműködve kell dönteni.