Miről szól az új klímatörvény?

Főleg arról, hogy több vizet tartsunk meg itthon, és megmentsük a tavainkat, folyóinkat a kiszáradástól. A miniszter szerint ez lesz a hazai környezetvédelem "Bibliája".

Miért pont most írják ezt a törvényt?

Mert sürget az idő. A hatalmas szárazság, a tartós aszály és a kiszáradó vizek miatt azonnal lépni kell.

Mi az a társadalmi egyeztetés?

Egy kötelező kör, amikor a civilek, szakmai szervezetek és az emberek elolvashatják és véleményezhetik a törvénytervezetet, még mielőtt arról a Parlament szavazna.

Volt már ilyen egyeztetés erről a törvényről?

A miniszter szerint szeptemberben bevonták a civileket, de hivatalosan ez a folyamat még el sem indulhatott. Ennek az az oka, hogy a törvény pontos szövegét még ki sem adták.

Mikor kerül a törvény a Parlament elé?

A miniszter ígérete szerint még idén.

Mit kérnek a civil szervezetek a kormánytól?

Több mint 200 szervezet fogott össze azért, hogy ha végre nyilvános lesz a törvény szövege, akkor a kötelező minimum 8 nap helyett kapjanak legalább 4 hetet arra, hogy rendesen átnézzék és elmondják róla a véleményüket.

Gazdaság

Gajdos László: a klímatörvény is a kormányülés asztalán, de úgy tűnik, van egy kis félreértés a civil szervezetekkel

Portfolio

2026. október 03. 14:20

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A kihelyezett kormányülésen tárgyalják a készülő klímatörvény tervezetét is, amelynek elsődleges célja a hazai vízkészletek megőrzése és a természetes élőhelyek helyreállítása a súlyosbodó aszályhelyzet kezelése érdekében – derült ki Gajdos László, a TISZA élő környezetért felelős miniszterének Facebook-bejegyzéséből. A miniszter sikeres társadalmi egyeztetésről beszél, a civil szervezetek viszont több időt kérnének.

Az élő környezetért felelős miniszter posztjában kiemelte, hogy a jogszabály előkészítése során kiemelt szerepet kapott a társadalmi egyeztetés. A bejegyzés szerint a civil szervezeteket bevonták a tervezésbe, szeptemberben pedig a "társadalmi egyeztetés" is lezajlott.

Társadalmi egyeztetésnek nevezzük azt a kötelező folyamatot, amelyet a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek (törvények, kormány- és miniszteri rendeletek) esetében a döntéshozatal és az Országgyűlés elé terjesztés előtt kell lefolytatni. A fenti mondatban a fogalom azért került idézőjelbe, mert a klímatörvény hivatalos tervezete még nem került közzétételre, így a jogszabály-előkészítés ezen szakasza még nem indult el.

Gajdos László kiemelte, hogy a jogszabályalkotást a rendkívüli időjárási körülmények is sürgetik, hiszen a tartós aszály, valamint a kiszáradó folyók és tavak látványa azonnali beavatkozást igényel. Ígérete szerint a készülő törvény kiemelten kezeli a vízvisszatartást, valamint a természetes élőhelyek megóvását.

Megteremtjük a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, meg tudjuk menteni a tavainkat a kiszáradástól, új életet lehelhessünk a folyóinkba

– fejtette ki a politikus, aki a hazai környezetvédelem Bibliájának nevezte a jogszabály-tervezetet, és ígérete szerint még idén a Parlament elé tárják.

A civil szervezetek kicsit másképp látják

Bár a miniszter posztjában kiemelte a civil szervezetekkel való szoros kommunikációt, néhány nappal korábban közel 200 civil szervezet írta alá azt a kezdeményezést, amely azt célozza, hogy amikor a kormány benyújtja - és ezzel párhuzamosan kötelezően társadalmi egyeztetésre bocsátja - a klímatörvényt, akkor ne a minimális 8 napot, hanem legalább négy hetet adjanak a véleményezésre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.