Vitézy Dávid elmondta a Budapest-alku legnagyobb előnyét: összehangolt menetrend és jegyrendszer jön a közlekedésben

A most létrejött alku Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter elmondása szerint azonnali megoldást nyújt Budapest akut likviditási válságára. Az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szigorú törvényi előírások miatt a fővárosnak nullszaldóval kell zárnia az évet, amit az elmúlt időszakban már csak a kifizetések elhalasztásával és drága folyószámlahitelekkel tudott áthidalni - magyarázta a közlekedési tárca vezetője, aki miniszteri kinevezése előtt éveken keresztül foglalkozott Budapest gazdasági ügyeivel.

A 120 milliárd forintos állami transzferből a főváros befizeti az elmaradt, mintegy 91 milliárdos szolidaritási hozzájárulást, cserébe viszont felszabadulnak azok a több tízmilliárdos állami normatív támogatások, amelyeket a Magyar Államkincstár eddig a tartozások miatt visszatartott.

Bár a megállapodás értelmében Budapest lezárja a kormánnyal szembeni pereit, a számítások szerint a korábbi követeléseinek körülbelül 85 százaléka így is megtérül. A pénzügyi fegyelem garantálása érdekében a kormány egy költségvetési felügyelőt rendel a fővároshoz, aki az autonómia csorbítása nélkül, megfigyelőként követi figyelemmel a források felhasználását.

A jövő évi stabil gazdálkodás biztosítására egy 3+1 pillérből álló intézkedéscsomagot is elfogadtak.

1. Ennek első eleme a szolidaritási hozzájárulás várhatóan legalább 10 százalékos csökkentése, amely a jövő évi állami költségvetésben már meg fog jelenni.
2. Második elemként a főváros vállalta, hogy 20 milliárd forintot takarít meg a saját működésén. Ez nem a közszolgáltatások vagy a bérek csökkentését jelenti, hanem a drága hitelfinanszírozási költségek megspórolását, valamint a hivatali és vállalati működés hatékonyságának javítását.
3. A harmadik, egyben évtizedes jelentőségű pillér a BKK regionalizációja. Vitézy Dávid elmondása szerint létrejön ugyanis egy regionális közlekedési szövetség, amely végre egységes rendszerként kezeli az agglomeráció és Budapest közösségi közlekedését. A jövőben a főváros és az állam fele-fele arányban, jövőre mintegy 170-170 milliárd forinttal finanszírozza a rendszert. Ez a főváros számára jelentős, több tízmilliárdos tehercsökkenést hoz az idei évhez képest,

   az utasok pedig összehangolt menetrendeket és egységes, minden járművön – a kék és sárga buszokon, vonatokon, HÉV-eken egyaránt – használható jegy- és tarifarendszert kapnak,

   megszüntetve a hatvanas évek óta fennálló, elavult struktúrákat. A folyamat részeként a felek kölcsönösen engednek az egyszemélyi döntéshozatalból a hatékonyabb, integrált szolgáltatás érdekében.

A csomag leghevesebb vitát kiváltó pontja a budapesti parkolási rendszer átalakítása. Jelenleg a kerületek saját hatáskörben, széttagoltan, eltérő informatikai háttérrel és rendkívül alacsony hatékonysággal üzemeltetik a parkolást, sőt akadt olyan városrész is, ahol a bevételek 97 százalékát felemésztette a fenntartás. A javaslat szerint a rendszert egységesítik és fővárosi hatáskörbe vonják, az ebből származó bevételeket pedig célzottan a budapesti utak felújítására fordítják, ami eddig fedezethiány miatt elmaradt. Bár a kerületi polgármesterek egy része élesen tiltakozik a bevételkiesés miatt,

a tervek szerint a jogalkotás során garantálni fogják, hogy a fizetőövezetekkel rendelkező kerületek útfelújításai prioritást élvezzenek

- hangsúlyozta Vitézy Dávid.

A megállapodás Vitézy Dávid reményei szerint lezárja azt a korszakot, amelyben a politikai szereplők az egymásra mutogatásra és a forráshiányra építették a kommunikációjukat. Bár a kompromisszumos döntések minden érintett féltől áldozatokat követeltek, a hangsúly a politikai csatározások helyett a fenntartható közszolgáltatásokra és Budapest fejlődésére helyeződött át, véget vetve a város évek óta tartó csődhelyzetének.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.