A külföldre költöző gazdagokat is utolérheti a Tisza-kormány vagyonadója
Gazdaság

A külföldre költöző gazdagokat is utolérheti a Tisza-kormány vagyonadója

Portfolio
Gyors összefoglaló
Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.
Új adónemmel barátkozhat Magyarország 2027-től, de főleg az a 15 ezer érintett, akik a vagyonadó alanyaivá válnak és tőlük éves szinten 200 milliárd forintot szedne be a Tisza-kormány. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatból ezúttal több érdekes elemet ragadunk ki, adószakértők segítségével.

A Tisza-kormány új adójának bevezetésétől volt hangos az elmúlt két nap. A tervezetről szóló első szakérőti elemzésünk itt olvasható:

Külföldiek

Baráti Ákos, a Jalsovszky partnere, nemzetköziadó-szakértő a Portfolio megkeresésére kifejtette, hogy a külföldiekkel kapcsolatban a kormánynak rendkívül nehéz döntést kellett meghoznia.

Amennyiben a külföldi tulajdonosok hazai adóztatását túl szűkre szabja, azzal igazságtalan versenyhátrányt okoz a magyar vállalkozói szektornak. Abban az esetben, ha a külföldi adóalanyok magyarországi vagyona széles körben kerül adóztatásra (amely álláspont a törvénytervezetben érvényesülni látszik), úgy fennáll a veszélye, hogy a külföldi befektetések valamelyest mérséklődnek - magyarázta a szakember. A részletszabályokat nem ismertetve fontos, hogy külföldi alatt nem a nem magyar állampolgárokat értjük, hanem alapvetően a nem magyar adóilletőségű külföldi állampolgárokat.

A törvény „meg kívánja fogni” a külföldre költöző magyarokkal azzal, hogy csak az a magyar állampolgár minősül külföldinek, aki már 10 éve külföldön él.

Ez például azt is jelenti, hogy a 8 éve külföldön élő magyar állampolgárok is adóalanynak fognak minősülni, annak ellenére, hogy évek óta külföldön adóznak és adott esetben semmilyen kötődésük nincs már Magyarországhoz. A külföldieknek a magyar ingatlanjaik, ingatlanokhoz kapcsolódó jogaik és társasági részesedéseik tekintetében merül fel az adókötelezettségük.

Baráti Ákos
Jalsovszky Ügyvédi Iroda, partner, ügyvéd, adószakértő
Ákos jogász, közgazdász, nemzetköziadó-szakértő, a Jalsovszky adótanácsadás üzletágának vezetője, több mint 15 éve foglalkozik jövedelemadó-tervezéssel. Karrierjét BIG4 tanácsadó cégekn
…Tovább

Illés István, az APELSO Wealth Management társalapítója lapunknak küldött értékelésében azt emelte ki, hogy a külföldiek adókötelezettsége szélesebb a vártnál, de könnyű kibújni alóla. A külföldi illetőségű magánszemélyek nemcsak a magyarországi ingatlanjaik, ingatlanjaikon fennálló vagyoni jogaik, hanem a magyar cégekben lévő részesedéseik után is adóznak. A gyakorlatban azonban az érintettek többsége könnyen elkerülheti az adófizetést:

  • Általában csak a közvetlenül tartott magyar cégrészesedés adóköteles. Ha a külföldi tulajdonos egy külföldi holdingcégen keresztül birtokolja a magyar céget, a részesedése nem adóköteles – kivéve, ha az belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül.
  • A kettős adóztatási egyezmények is védelmet adhatnak. Bizonyos kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények korlátozzák vagy kizárják a magyar joghatóságot a vagyonadó kivetése kapcsán. Ezt a törvény szövege sem írja felül.

A szakember ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy "egy multinacionális vállalat magyar leányvállalata után senki sem fizet vagyonadót, egy hazai családi cég tulajdonosa viszont minden évben fizet a cég értéke után. Ez ronthatja a magyar tulajdonú vállalkozások versenyképességét".

dr. Illés István
Apelso Trust, partner, igazgatósági tag

Arról is beszélt Illés István, hogy a tervezet szerint a magyar állampolgár – a kettős állampolgár is – a külföldre költözése után tíz évvel válik csak külföldi illetőségűvé, vagyis elköltözéssel elkerülni az adófizetési kötelezettséget nem egyszerű. Kérdés, mennyire lehet majd ezt a szabályt érvényesíteni a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezményeknek az adóilletőségre vonatkozó szabályai fényében. A rendelkezés ugyanakkor nem ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban. Az Egyesült Királyságban például 2025 áprilisa óta az örökösödési adó a hosszú távú ott tartózkodáshoz kötődik: aki az elmúlt 20 évből legalább tízben brit illetőségű volt, a teljes vagyona után adózik, és ez a kötöttség az elköltözése után is megmarad még 3–10 évig, attól függően, hány évet töltött az országban - emlékeztetett.

Mit tehetnek az érintettek?

Az ismert, hogy a Pénzügyminisztérium becslése szerint 15 ezer fő lehet az adó alanya. Érdeklődésünkre Baráti Ákos kifejtette: az érintett adóalanyok reakcióját a szigorú és igen részletes jogszabálytervezetre egyelőre nehéz felmérni.

Miután a közelmúltban már bizonyosságot szerzett az adó bevezetése, a vállalkozói körökben mérni lehetett a feszültséget és többek fejében felmerült az adó mérséklésének az ötlete. Az adótörvény-tervezet kifejezett és részletes rendelkezéseket tartalmaz az adóelkerülés megakadályozására, így kérdéses, hogy mennyiben lehet majd jelentős vagyonokat elrejteni az adóhatóság szeme elől - mutatott rá a Jalsovszky partnere.

Többen a külföldre költözést és a magyarországi eszközök értékesítését említették, ezt azonban várhatóan csak nagyon kevesen fogják meglépni és számos adókockázattal jár.

Az pedig senkinek nem javasolt, hogy külföldi lakcímet jelentsen be, miközben ténylegesen Magyarországon él, mivel ebben az esetben az adót bírságokkal együtt kell majd befizetnie.

Szintén kérdés, hogy megoldást jelenthet-e a vagyon „feldarabolása”. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a színlelt ügyletek nem vezetnek célra, míg a vagyon tényleges elajándékozása esetén az adóalany végleg lemond a vagyonáról, ami „drágább” megoldásnak tűnik az 1%-os adó megfizetésénél. Az adótörvény egyértelműen rögzíti, hogy az adóhatóság gazdasági tartalma alapján vizsgálhatja a vagyonadó „köztudomásúvá válása” utáni ügyleteket. Ugyanakkor a családtagok külön adóalanynak minősülnek, így egy jelentősebb családi vállalat is kieshet az adóztatás alól, ha az a családtagok tulajdonában van. Pozitívum lehet, hogy a vagyon értékét a 2026. december 31-i állapot szerint kell megállapítani és a vagyonadót csak az osztalékfizetési „szezont” követően, augusztusban kell megfizetni, így némi mozgástere lesz az ügyfeleinknek a likviditás tervezésére és biztosítására.

Illés István értékelésében szintén kitért arra, hogy a szabályok szerint előnyben van a családi és öngondoskodás, hátrányban a vagyon egyben tartása.

A tervezet a családi gondoskodást és a generációváltást támogatja, sőt a lakott ingatlanra vonatkozó mentesség híján meg is követeli, a vagyon egyben tartását viszont hátráltatja.

A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány önálló adóalany, saját 1 milliárd forintos mentességgel, amely elkülönül a családtagok személyes mentességétől. Ha családon belül több ilyen, ún. „kapcsolt” struktúra is van, azok közösen kapnak egyetlen 1 milliárdos keretet. Ez jó hír az egyre népszerűbb, öngondoskodást (pl. a vagyonrendelő és házastársa lakhatását, gyógyíttatását) célzó, valamint a jövő generációiról gondoskodó megoldásoknak (pl. a gyermekek, unokák vagy a jövő generációinak taníttatását vagy ellátását biztosító vagyonkezelések), akár olyan kedvezményezettek javára is, akik még meg sem születtek - magyarázta az Apelso Trust alapítója. Minden felnőtt családtagnak, így mindkét házastársnak is külön jár az 1 milliárdos mentesség, az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás pedig már eleve illetékmentes. Ha például egy 3 milliárd forintos vagyonnal rendelkező szülő 1-1 milliárdot ajándékoz két felnőtt gyermekének, akiknek nincs jelentős saját vagyonuk, a család éves vagyonadója 20 millió forintról nullára csökken. A kiskorú gyermeknek adott ajándék viszont nem könnyít, mert azt a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagyonához kell hozzászámítani - tette hozzá.

A nem tőzsdei cégrészesedés értéke kisebbségi kedvezménnyel csökkenthető: 33–50 százalékos részesedésnél 25, 33 százalék alatt 30 százalékkal. A kedvezményt mindenkinél a saját részesedése alapján kell számolni, a családtagok részesedését nem kell összeadni. Egy 4 milliárd forintra értékelt cég egyedüli tulajdonosa évi 30 millió forint vagyonadót fizetne. Ha ugyanez a cég négy családtag kezében van, fejenként 25 százalékban, akkor mindegyikük részesedése pusztán csak 700-700 millió forintot ér.

A tervezet tehát kifejezetten ösztönzi, hogy a következő generáció időben tulajdonossá váljon a családi vállalkozásokban

- jelezte Illés István.

Reálisak-e a bevételi tervek?

A nyár folyamán a kormány még 300-600 milliárd forintos költségvetési bevételt vetített előre éves szinten, később a kiszivárgott információk ezt már csak 150-200 milliárd forintra tették és most a hatástanulmány 4 évre 800 milliárd forintos bevétellel számol.

Baráti Ákos szerint a kezdeti 300–600 milliárd forintos bevételi becslés 150–200 milliárd forintra történő módosítása jól mutatja, hogy egy új adó bevezetése bonyolult feladat, a bevétel előrejelzése pedig még ennél is nehezebb. Mivel teljesen új adótípusról van szó, megbízható adatok reálisan csak 2027 őszére várhatók. "Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a tényleges bevétel lényegesen nagyobb vagy akár kisebb lesz, mivel számos olyan tényező van (például a rejtett tartalékok értékelése), amelyre semmilyen statisztikai adat nem áll rendelkezésre" - írta.

Likviditás és várható lépések

Baráti Ákos elmondása szerint minden ügyfelüknek már nyáron azt javasolták, hogy írják össze a vagyontárgyaikat teljes körűen. "Ezt mindenkinek javasoljuk, aki eddig nem tette meg. A következő lépés a vagyonelemeknek a jogszabálytervezet szerinti értékelése, amely különösen a nyilvános árfolyammal nem rendelkező társasági részesedések esetében bonyolult feladat" - fogalmazott. Amennyiben várhatóan egy személy az adó alanya lesz, úgy fel kell készülni az adó befizetésére is, ami komoly likviditástervezést igényel, hiszen ez több tízmillió, egyes esetekben több százmillió forintos befizetést jelenthet, amelynek fedezete tapasztalataink szerint ritkán áll rendelkezésre „készpénzben” - tette hozzá.

Illés István szintén kitért a likviditás fontosságára. A lakott ingatlanra sem mentesség, sem kedvezményes értékelés nem jár.

Az egyetlen könnyítés, hogy kérelemre fizetési halasztás vagy részletfizetés kapható, legfeljebb 12, kivételesen (pl. lakóingatlan vagy cégrészesedés esetén) 24 hónapra.

Automatikus részletfizetés nincs. A magyar helyi építményadót és telekadót, valamint néhány egyéb adót legalább be lehet számítani, ugyanez igaz a külföldön megfizetett hasonló adókra is. Ahol a vagyon nagy része nem termel jövedelmet (pl. családi otthon, nyaraló, termőföld), ott a következő években ingatlaneladások is jöhetnek, pusztán azért, hogy az adót ki lehessen fizetni - vetítette előre a szakértő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Díjmentes online előadás

A részvénykiválasztás 7 szabálya

Az előadás során megismerjük a részvénykiválasztás hét alapvető szabályát, amelyek segítenek sikeresen navigálni a részvénypiacon

Future of Construction 2026

Future of Construction 2026

2026. november 12.

Property Awards 2026

2026. november 12.

HR (R)EVOLUTION 2026

2026. november 17.

Deep Tech 2026

2026. november 18.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet