Ez így nem mehet tovább, új növekedési motor kell Közép-Európának – Látszik az út, csak el kell indulni rajta
Gazdaság

Ez így nem mehet tovább, új növekedési motor kell Közép-Európának – Látszik az út, csak el kell indulni rajta

Portfolio
Gyors összefoglaló
Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.
Az elmúlt évtizedekben a közép-európai országok gazdaságpolitikája jórészt azon alapult, hogy minél több külföldi működőtőkét vonzzanak be. Ez a modell azonban –  főleg a rendelkezésre álló munkaerő hiánya miatt – mostanra kifulladt, ezért új növekedési forrás után kell nézni – emeli ki friss elemzésében az ING Bank. A pénzintézet szakértői szerint ez az új modell meg is lenne: minél több nemzetközileg is versenyképes helyi céget kellene létrehozni, vagyis a tőkevonzás után a tőke kifektetése felé kellene fordulni. Ebben azonban egyelőre komoly lemaradásban vagyunk, bár egyre több régiós vállalkozás igyekszik terjeszkedni, hiányzik ennek állami ösztönzése, illetve más területen is vannak hiányosságok.

Kifulladt a régió növekedési motorja – Merre tovább?

A rendszerváltozás óta eltelt bő harminc évben Közép-Európa komoly sikereket ért el a külföldi működőtőke (FDI) vonzásában, ez alapozta meg a régió gazdasági és fejlettségi felzárkózását Nyugat-Európához – hangsúlyozza friss elemzésében az ING Bank. Ez a törekvés a gazdaságpolitikában is megjelent, kiemelt cél volt, hogy a külföldi beruházásokkal élénkítsék az exportot.

Ez a növekedési motor azonban mostanra kifulladt, jórészt azért, mert kimerültek a régió olcsó munkaerő-tartalékai – hangsúlyozzák az elemzésben.

A bank szakemberei már azt is látják, mi lehetne a régiónk következő gazdasági modellje: erősíteni kellene a hazai vállalkozások külföldi terjeszkedését, a megtermelt tőke kifektetését. Ebben Csehország áll a legjobban, Lengyelország és Románia viszont jelentősen lemaradtak, de minden közép-európai országban van tere a fejlődésnek.

Az elmúlt három évtized külföldi beruházásai után rendelkezésre áll a technológia és a tudás a régióban – hangsúlyozta Michal Rubaszek, az ING lengyel vezető közgazdásza. A következő lépés a kifektetés lenne, amivel a helyi cégek új fogyasztókhoz, technológiákhoz, márkákhoz és kapacitásokhoz férhetnének hozzá. Ez pedig új növekedési motort adhatna Közép-Európának, amivel újra lendületet kaphatna a régió felzárkózása.

Rubaszek kiemelte, hogy a közgazdaságtanban az úgynevezett beruházási pálya alapján öt fejlettségi lépcsőt különböztetnek meg:

  1. Az alacsony jövedelmű országokban a külföldi tőkebeáramlás és a kifektetés is elmarad a lehetőségektől.
  2. A fejlődő országok vonzó célpontjai a multinacionális cégeknek, gazdaságpolitikai eszközökkel támogatják az FDI-beáramlást, viszont a kifektetés továbbra is visszafogott.
  3. A közepes jövedelmű országokban a vállalatoknak már megvan a technológiai és cégvezetési kompetenciájuk ahhoz, hogy külföldi terjeszkedésben gondolkodjanak. A gazdaságpolitika ugyanakkor továbbra is az exportot és a külföldi beruházásokat támogatja, miközben a kifektetés lassan kezd el növekedni.
  4. A közepes jövedelmű országok magasabb fejlettségi szintje egyre több versenyképes belföldi céget termelnek ki, melyek képesek lehetnek multikká válni, amit a kormányzat is nyíltan támogat. A külföldi tőkebeáramlás magas szinten stabilizálódik, miközben a kifektetés növekedésnek indul, így a nettó pozíció javul.
  5. Az utolsó lépcsőfok a fejlett országok szintjének elérése, ami már erőteljes kifektetéssel is jár. A kormányzat itt már nem játszik jelentős szerepet a tőkevonzásban vagy a kifektetés ösztönzésében, mindkettő magas szinten stabilizálódik.

Rubaszek szerint a közép-európai régió is ezen az átalakulási folyamaton megy át, de jelenleg még mindig gazdasági súlyánál kisebb mértékben fektet be külföldön. Ebből a szempontból Csehország jár az élen, de Lengyelország és Románia kifektetési potenciálja jelentősen elmarad a két nagy régiós ország gazdasági súlyától. Az elemző szerint ez a lemaradás nem a terjeszkedésre alkalmas cégek alacsony számával magyarázható, ma már nagy számban vannak olyan méretű cégek, melyeknek logikus lenne a külföldi piacszerzés, azonban

a tőke, a technológia és a menedzsmentképességek hiánya még nem teszik ezt lehetővé.

Az ING alábbi grafikonján jól látszik, hogy a kilencvenes évektől hogyan fejlődtek a régió országai, a külföldi működőtőke-befektetések állománya fokozatosan emelkedett, a kifektetés (ODI) viszont még mindig alacsony szinten van. A magyar adat kapcsán a szakértők hozzáteszik, hogy azt jelentősen torzítják az úgynevezett speciális célú (jellemzően külföldi tulajdonú, nagy átfolyó tőkáramlással rendelkező) vállalkozások, melyek nélkül a GDP 5%-a alatt lenne a kifektetés.

ing1103
A külföldi működőtőke (FDI) és a kifektetés (ODI) alakulása 1995 óta a GDP arányában. Forrás: ING Bank

A gazdaságpolitikában is váltásra lenne szükség

Az ING szakembere szerint a fentiek miatt nem csak a vállalkozásoknak kell erősebben törekedni a nemzetközi terjeszkedésre, hanem a gazdaságpolitikában is fordulatra van szükség, hogy támogassa ezt. Az elmúlt évtizedekben a régió kormányai elsősorban arra koncentráltak, hogy minél több külföldi működőtőkét vonzzanak az országukba és segítsék a nemzeti vállalatok exportját. Ennek kellene megváltoznia, ami persze nem azt jelenti, hogy az államnak kell közvetlenül támogatni a kifektetéseket és tőkét biztosítani a nemzetközi terjeszkedéshez. A legfontosabb az lenne, hogy lebontsák a folyamat előtt tornyosuló bürokratikus akadályokat, átadni fontos piaci ismereteket, biztosítanak kockázatmegosztást a finanszírozásban, a szabályozással támogassák a cégeket és gazdaságdiplomáciai vonalon segítsék elő a kifektetést.

Általánosságban a cégek, nem pedig a kormányok vezérlik ezt az átalakulást, a gazdaságpolitika csak megkönnyítheti

- olvasható az elemzésben.

A bank elemzése hangsúlyozza, hogy a gazdaságpolitika esetleges fordulata nem jelenti azt, hogy teljes egészében fel kell adni az eddigi modellt, de

az eddigi működőtőke-vonzás mellett fel kellene építeni egy saját multinacionális vállalati szektort.

Ennek jelentős haszna lenne a közép-európai vállalatok számára, hiszen a belső piac még Lengyelországban és Romániában is viszonylag kicsi a teljes globális piachoz képest. Ez pedig a további növekedés gátja lehet. A nemzetközi terjeszkedés a tapasztalatok alapján javítja a cégek hatékonyságát, hiszen a fix költségeket nagyobb ügyfélbázisra tudják szétosztani. Emellett az anyaország gazdaságára is pozitív hatással van, mivel olyan technológiákhoz, márkákhoz, cégvezetési gyakorlathoz és stratégiai eszközökhöz juthatnak hozzá, melyeket a belső piacon nem tudnának elérni. Ráadásul a külföldön megtermelt profit hozzájárul a nemzeti jövedelemhez és függetleníti a vállalatokat a hazai makrogazdasági viszonyoktól, vagyis diverzifikálja a működésüket. Az ING szerint

ezek az előnyök különösen jelentősek lehetnek a kis, nyitott közép-európai gazdaságok számára.

Az előnyök mellett persze vannak potenciális hátrányok is, hiszen a külföldi terjeszkedés után a cégek könnyen áthelyezhetik termelésüket és beruházásaikat is a célországokba, főleg akkor, ha alacsonyabbak a termelési költségek. A vállalatok számára pedig az ismeretlen piacra való belépés szabályozói, politikai és árfolyamkockázatot is jelenthet.

A magyar gyakorlat kapcsán az elemzés hangsúlyozza, hogy a Külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Exportösztönzési Ügynökség (HEPA) igyekszik segíteni a cégek külföldi piacra lépését. Az állami szervezet igyekszik átvenni a vállalkozások fix költségeinek egy részét, emellett piaci tanácsadással segíti a cégeket. Mellette az EXIM a finanszírozásban segít garanciaprogramokon keresztül. Ugyanakkor a jelenlegi rendszer elsősorban az exportösztönzésre koncentrál a kifektetés helyett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Venni vagy bérelni kell most a lakást?

Venni vagy bérelni? Ez örök és minden évben újratermelődő kérdése az ingatlanpiacnak. A hírekben lehetett hallani, hogy megállni látszik a lakóingatlanok áremelkedése, sőt van, ahol... The

GDPR

Amikor a chatbot lebuktat...

A Rendőrség beszámolója szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az FBI közreműködésével elfogott egy Budapesten élő, 22 éves külföldi nőt, aki egy mesterséges intelligencia alapú chatbottal

HR (R)EVOLUTION 2026

HR (R)EVOLUTION 2026

2026. november 17.

Deep Tech 2026

2026. november 18.

Vállalkozói Klub 2026

2026. november 18.

AI & Digital Transformation 2026

2026. november 26.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet