A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás

Koroknai Péter, MNB
2018. október 10. 15:00    
nyomtatás
 
A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a felzárkózási modellek voltak sikeresek, melyek nagyban támaszkodtak a belső megtakarításra. A magyar lakosság pénzügyi megtakarításának emelkedésének is döntő szerepe volt a folyó fizetési mérleg többletbe fordulásában, illetve az ország felminősítésében. A régiós szinten kiemelkedő megtakarítás és a GDP 100 százalékát meghaladó nettó pénzügyi vagyon, illetve az állampapírokat preferáló portfolió-átrendeződés eredményeként ugyanis jelentősen és trendszerűen csökkent az állam külföldi és deviza-ráutaltsága, valamint az ország külső sérülékenysége. A következő években is magas pénzügyi megtakarítás biztosítja a fenntartható növekedést, azonban a megtakarítás szerkezete további lehetőségeket is rejt magában. Az európai szinten magas készpénzállomány visszaszorításával felszabaduló forrás például más szektorokat finanszírozva sokkal jobban szolgálná a gazdaság érdekeit. Az állam önfinanszírozásának erősödése vagy a vállalatok kedvezőbb forrásellátottsága ugyanis kedvezően hatna az ország megítélésére és a gazdasági növekedésre.


Régiós szinten kiugróan nagy lakossági megtakarítás


A lakossági megtakarítások szerepe a felzárkózás folyamatában, a fenntartható növekedésben kulcsfontosságú. A közepesen fejlett státuszból kitörő országok sikerességének egyik kulcsa a magas belföldi megtakarítás volt. A lakosság pénzügyi megtakarítása ugyanis több tényezőn keresztül is támogatja a növekedést és az önfinanszírozást. A szakirodalom szerint a beruházások szintje azokban a gazdaságokban magas, ahol magas a hazai megtakarítási ráta - a háztartások ugyanis (közvetlenül vagy közvetve a bankokon keresztül) forrást biztosítanak a vállalatoknak. A megtakarításokból megvalósuló beruházások pedig a termelékenység növekedésén keresztül növelhetik a potenciális kibocsátást, ami gyorsabb felzárkózást eredményezhet. Emellett a belső megtakarítás különösen fontos magas államadósságszintnél, mivel a lakossági megtakarítás az állam finanszírozásának támogatása révén a külföldi forrásokra való ráutaltságot is mérsékli. Továbbá a lakosság pénzügyi vagyonának növekedése, az öngondoskodás erősödése lehetővé teszi a háztartások számára fogyasztássimítást, ami különösen fontos a demográfiai változások korában. Vagyis összességében a belföldi megtakarítások kedvezően hatnak a gazdaságra és számos lehetőséget biztosítanak az ország (ön)finanszírozására.

A magyar háztartások 6 százalékos GDP-arányos pénzügyi megtakarítási rátája a legnagyobb a régióban, aminek eredményeként fejlettségünkhöz képest magas, a GDP 100 százalékát meghaladó a háztartások nettó pénzügyi vagyona. A válság előtt a magyar lakosság nettó pénzügyi megtakarítása az emelkedő eladósodás miatt igen alacsony, nulla körüli szintre süllyedt. A megtakarítások válság utáni emelkedésének nagy szerepe volt a folyó fizetési mérleg többletbe fordulásában. A megtakarítás növekedésében több tényező is szerepet játszott:
  • A hitelezés visszaesésével a magyar háztartások nettó hiteltörlesztőkké váltak - vagyis több hitelt törlesztettek, mint amennyi új hitelt felvettek, ami növelte a nettó pénzügyi vagyont.
  • Az óvatossági megfontolások erősödésével a háztartások a korábban jellemzőnél jóval nagyobb pénzügyi megtakarítást képeztek.
  • A munkapiaci folyamatok is támogatták a ráta növekedését: a bérnövekedés mellett a foglalkoztatottság emelkedése is ebbe az irányba hatott.
  • 2010 óta sok gazdaságpolitikai intézkedés is hozzájárult a háztartások pénzügyi megtakarításának növekedéséhez (például a munkát terhelő adók csökkentése, rezsicsökkentés)
  • 2013 után számos olyan jegybanki lépés is történt, amelyek támogatták a magasabb lakossági megtakarítást (a devizahitel-állomány konverziója, az egészségesebb hitelállomány kialakulását célzó adósságfék-szabályok stb.).


Összességében a magyar háztartások megtakarításai 2010 óta jelentősen emelkedtek, melynek eredményeként nominálisan megduplázódott a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ami régiós szinten, illetve az országok fejlettségi szintjét is figyelembe véve magasnak számít.

A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás


Állampapírokat preferáló megtakarítási szerkezet


Az elmúlt időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyonában jelentős változások következtek be - a lakossági állampapírok térnyerése kedvezően érintette az államháztartás belső finanszírozását is. A magyar lakosság portfólióallokációs döntéseiben 2012-ben változás történt: az ÁKK finanszírozási stratégiájának megváltozásával a lakosság a bankbetéttel szemben egyre inkább az állampapírokat kezdte el preferálni. Ezt az alacsony inflációs és kamatkörnyezet mellett az állampapírok magasabb hozama és viszonylagos likviditása is támogatta. A megnövekedett állampapírok iránti kereslet azt eredményezte, hogy a magyar háztartások állampapír állománya ma már meghaladja az 5400 milliárd forintot, ami igen kedvező az állam belső finanszírozása és a külső sérülékenység szempontjából. A magas lakossági állampapír-vásárlás ugyanis nagyban hozzájárult az állam külső, illetve devizaadósságának csökkenéséhez, és így közvetve az ország felminősítéséhez is. A lakossági megtakarítás összetételét tekintve még a készpénzállomány magas szintjét érdemes kiemelni: az elmúlt évek emelkedésének következtében a magyar GDP-arányos készpénzállomány nemcsak európai, hanem régiós viszonylatban is magasnak számít.

A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás


A lakossági állampapírvásárlással kapcsolatos szempontok

A közvetlen, kincstáron keresztüli vásárlás a lakosság és az állam számára is előnyösebb lehet, mivel nincs számlavezetési díj és jutalék sem. A banki állampapír-forgalmazás nemcsak a Magyar Államkincstárnak, hanem a lakosságnak is többletköltségeket jelent. A Magyar Államkincstár a lakossági állampapírforgalmazásért - lejárattól függően 0,1-0,8 százalék, évi 20-30 milliárd forint - jutalékot fizet a bankrendszer. Míg a közvetlen kincstáron keresztüli vásárláshoz nem kapcsolódik számlanyitási és -vezetési díj, addig a háztartásoknak közvetett állampapírvásárlás esetén ezért a szolgáltatásért fizetnie kell. Ez évente - az átutalási díjakkal együtt - mintegy 10-15 milliárd forint többletkiadást ró a lakosságra. A közvetlen, kincstáron keresztüli vásárláskor a bankoknak fizetett jutalék és különböző díjak megtakaríthatók lennének, ami a háztartások és állam megtakarításait növelné. Vagyis fontos, hogy a lakossági állampapírok további értékesítésének növelése nagyobb kincstári arány mellett valósuljon meg.


Mi várható a jövőben?


A következő években a lakossági megtakarítások évente mintegy 2000 milliárd forintnyi addicionális forrást biztosítanak a gazdaság szereplőinek. A várhatóan továbbra is jelentős bérnövekedés a fogyasztásbővülés mellett a lakosság pénzügyi megtakarítását is magas szinten tartja, így továbbra is sokrétűen tudja támogatni a gazdasági növekedést. A megtakarítások fennmaradása - a bankrendszeren keresztül - stabil forrást jelenthet a vállalati beruházások számára, ami a növekedés fenntarthatóságának szempontjából szerencsésebb, mintha ezt külső források biztosítanák. A bankrendszer forrásellátottága azonban jelenleg megfelelő (a hitel/betét mutató továbbra is alacsony), így a lakosság megtakarításai az állampapírok további vásárlásával továbbra is segíthetik az államadósság belső finanszírozását. Az egyre nagyobb készpénzállomány azonban nem rendelkezik a belső megtakarítások legfontosabb, például a növekedést és a belső finanszírozást erősítő tulajdonságaival, ezért más eszközben jobban tudna hasznosulni.

A lakossági megtakarításoknak azonban nemcsak a szintje, hanem szerkezete is fontos: az egyre nagyobb készpénzállomány más eszközben jobban tudna hasznosulni. A magyar készpénzállomány magas és a többi megtakarítási forma elől "von el" forrásokat, ezért a következő évek folyamataiban meghatározó, hogy melyik szektor finanszírozásába tud becsatornázódni. Ha a magyar készpénzállomány a német GDP-arányos szintre (8,4 százalék) csökkenne, akkor az mintegy 2300 milliárd forintos többletforrást jelentene a gazdaság szereplőinek. Az egyes szektorok finanszírozását a lakosság portfólió-allokációs döntéseit a következőképpen befolyásolná:

  • Lakossági állampapír-vásárlás esetén közel a harmadára csökkenhetne a külföldiek kezében lévő forint állampapírok állománya (3700 milliárd forintról 1400 milliárd forintra)
  • Bankbetétekbe kerülve a bankrendszer forrásellátottságát javítva a háztartások betétállománya közel 30 százalékkal emelkedne, ami támogatná a magánszektor hitelezését.
  • Részvénybefektetésként a vállalati szektor forrásait bővítheti, a háztartások tőzsdei részvénye a négyszeresére emelkedne - megvalósulásához kötvény- és részvénypiaci fejlesztés szükséges.

A fenntartható növekedés záloga: a lakossági megtakarítás


Összegzés


A sikeres felzárkózás egyik legfontosabb tényezője a magas lakossági megtakarítás. A jegybanki prognózis alapján a háztartások pénzügyi megtakarítása a következő években is magas maradhat, így a magyar gazdaság teljesíti ezt az alapfeltételt. Fontos azonban arra is kiemelt figyelmet fordítani, hogy ezen felül is tehetünk még azért, hogy a gazdasági növekedésünk fenntartható módon valósuljon meg. Akinek például sikerül becsatornáznia a készpénzt más megtakarítási formába, az a stabilnak tekinthető lakossági forrásokkal sokkal kedvezőbb finanszírozási helyzetbe kerülhet.



A szerző Koroknai Péter, az MNB munkatársa

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium