A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?

2019. április 16. 05:50    
nyomtatás
 
Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott.

A munkaerőpiac aktuális trendjeiről is szó lesz a Portfolio HR Revolution 2019 konferencián.



Száguldanak a magyar bérek


Rég nem látott növekedési ütembe kapcsoltak a magyar bérek az elmúlt években, 2017-ben 12,9 százalékkal, tavaly pedig további 11,3 százalékkal emelkedtek a bruttó fizetések, és egyelőre az idei év is erősen indult, hiszen januárban 10,6 százalékkal kerestek többet a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, mint tavaly ilyenkor. Ezzel párhuzamosan a nettó bérek (adókedvezmény nélkül) is hasonló ütemben emelkedtek, két év alatt több mint 30 ezer forinttal emelkedett az átlagosan megkapott havi bér, így tavaly év végén ez már közel 220 ezer forint volt.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


A magyar béremelkedés nemzetközi összehasonlításban is látványos, az Eurostat kimutatása szerint csak a román és a portugál dinamika volt magasabb. Hasonló volt a helyzet 2017-ben is, amikor a 12,8 százalékos magyar béremelkedést csak a román és a bolgár adat előzte meg.

A bruttó és nettó bérek gyors növekedése ugyanakkor nem feltétlenül mértékadó a vállalatok versenyképessége szempontjából, a pontosabb képhez a teljes bérköltséget kell figyelembe venni, ami már a munkaadók további terheit is magukba foglalják. A bruttó béremelkedést Magyarországon tavaly is részben kompenzálta a munkáltatói járulékok csökkentése, így a cégek munkaerőköltsége "csak" 8,1%-kal emelkedett. Ez valamennyit javít a képen, hiszen így már öt országban (Románia, Lettország, Portugália, Litvánia, Észtország) is nagyobb mértékű munkaerő-drágulást láthatunk.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


Hosszabb időtávon vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2010 óta a bérköltség növekedése még el is marad a régiós folyamatoktól. Igaz, a bázis annyiban csalóka, hogy 2015 óta, amióta a magyar bérek ténylegesen meglódultak a bérnövekedésünk már bőven lépést tart a többi régiós országgal. (Ennek bizonytalanságáról később még szót ejtünk.)

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


A fentieket összegezve azt mondhatjuk, hogy a magyar bérköltség ebben az évtizedben gyorsan növekedett, az időszak második felében pedig kifejezetten Európa és a régió élvonalába tört. A bérköltségek növekedését ugyanakkor fékezte valamelyest a járulékcsökkentés, ami a magyar vállalatok költségalapú versenyképessége szempontjából nem elhanyagolható hatású. A versenyképesség szempontjából azonban az is fontos, hogy az egyre drágább dolgozó milyen hatékonysággal termel, vagyis hogy a munkaerő termelékenységének javulása kárpótolja-e a vállalatokat a magasabb bérköltségért.


Baj az, ha száguldanak a bérek?


Az elmúlt néhány év arról szólt a magyar gazdaságban, hogy a fenti intenzív béremelkedési ütemet nagyrészt a munkaerőhiány kényszerítette ki, mely mára szinte a gazdaság minden területén érezteti hatását. A rendkívül gyors béremelésnek olyan kellemes hatásai vannak, mint a javuló fogyasztási és megtakarítási lehetőségek, ám a túlságosan gyors növekedésnek megvan az ára: hozzájárulhat az infláció emelkedéséhez a fogyasztáson és a termelési költségeken keresztül, a romló vállalati jövedelmezőség beruházásokat foghat vissza, illetve a külső egyensúly romlását okozhatja a fogyasztás növekvő importigénye. Ezek a jelenségek akkor ütik fel a fejüket, ha a bér (és/vagy a bérköltség) növekedését nem támasztja alá a teljesítmény: vagyis a munkaerő ára hosszabb ideig és jelentősen elszakad a termelékenységtől.

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a vállalatok (különösen a kis- és középvállalati szektor) termelékenysége alacsony és nem növekszik, régiós összevetésben pedig elkeserítő a helyzet. Sokan emiatt csődöktől féltik a magyar vállalkozásokat, melyeknek egy része nem tudja kigazdálkodni a béremeléseket. Éppen ezért fontos kérdés, hogy a béremeléssel párhuzamosan romlott-e Magyarország árversenyképessége az utóbbi néhány évben.


Ehhez azt érdemes megvizsgálni, hogy az egy termékegységre jutó (fajlagos) bérköltség, szép magyar nevén az ULC (unit labor cost) miként alakult. Ez a mutató tulajdonképpen a termelékenységgel korrigálja az egyszerű bérköltség-emelkedést, hiszen amennyiben a drágább munkás több értéket állít elő, a vállalatnak nem fáj a költségemelkedés. Makrogazdasági szinten mindezt úgy lehet megragadni, hogy az egy főre jutó GDP-hez viszonyítjuk a bérköltséget, és ennek alakulását vizsgáljuk.

Azt gondolhatnánk, hogy ez alapján a magyar versenyképesség drasztikusan romlott, hiszen a legendásan alacsony termelékenység mellett a bérek száguldottak. Az alábbi ábra azonban nem ezt mutatja, aminek egyik fontos oka a 2016-2018-as időszakra vonatkoztatva az, hogy a termelékenység végre növekedésnek indult.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


Vagyis a termelékenység növekedése érdemben tompította a jelentős béremelések kedvezőtlen hatását a cégek számára, hiszen ugyan lényegesen többet kell kifizetniük a dolgozóknak, de cserébe többet is termelnek.


Ehhez a makroszintű megállapításhoz azonban négy fontos kiegészítést is csatolni kell:
  • Ami nagy vonalakban igaz, nem feltétlenül igaz a nagy massza minden egyes elemére. A cégek számára a termelékenység növekedése nem magától értetődő, egyes cégek megoldhatják ezt a kihívást, mások - akár saját hibájukból, akár rajtuk kívülálló okokból - szenvednek.
  • Nem csak a növekedés üteme, hanem a költség szintje is számít. Amelyik vállalat eddig is a "határon" fizetett a munkavállalóinak, most nagyobb gondokkal küzdhet a béremelkedés miatt, mint amelyek eddig kevesebbet fizettek annál, amit a termelékenységük megengedhetett volna.
  • A termelékenység a mai globalizált világban meglehetősen képlékeny fogalom. Erre lehet példa a győri Audi-gyár esete: amikor a vállalat munkavállalói az árbevételhez, profithoz stb. mért bérek alacsony szintjével érveltek, a menedzsment kényszeredetten ismerte el, hogy a különböző országok beszállítói láncában alkalmazott belső elszámolóárak meglehetősen önkényesek lehetnek - értsd: lehet, hogy csak azért tűnik olyan nagyon termelékenynek az Audi-gyár, mert adózási megfontolásokból a konszern jelentős hozzáadott értéket számol el Magyarországon.
  • A munkaerőköltség szintjének értelmezését súlyosan nehezíti a KSH statisztikai hibája. Mára kész tényként kezelik a közgazdászok, hogy a 2015-ös adatok még előjelükben is rosszak. Ezért a fenti ábrán a piros magyar vonal sokkal feljebb húzódhat, közel a balti országok V4-ektől elszakadó tempójához.

A forint esése ellensúlyozta a bérrobbanást


Múlt héten jelent meg az MNB Fizetési mérleg jelentése, melyben régiós összehasonlításban vizsgálták a béremelkedési trendeket. A legfontosabb megállapítás, hogy a munkaköltség alapú reálárfolyam Csehországban és Romániában is emelkedett, míg Magyarországon nem változott érdemben.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


Ennek oka, hogy a béremelkedés hatását mérsékelte a termelékenység emelkedése, a forint leértékelődése, illetve a járulékok csökkentése. Így összességében a bérek dinamikus növekedése 2018-ban nem vezetett a reálárfolyam felértékelődéséhez.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


Ezek közül a fentiekben már kitárgyaltuk a járulékcsökkentések és a termelékenység emelkedésének hatását, a harmadik faktor a forint gyengülése volt 2018-ban.

Gyenge forint kell a vállalatoknak

"A magyar gazdaság elmúlt időszakban látott teljesítménye nagyban épült az iparra, az ipar pedig exportorientált. Fontos az is, hogy egyre több kis és közepes méretű vállalat van, amelyik euróhoz kötött árazás használatára tért át. Mindezek miatt alapvető versenyképességi kérdéssé vált a forint árfolyamának alakulása" - mondta a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.

"Az elmúlt három évben látott gyors béremelkedés költség oldalról jelentős nyomást helyezett a vállalatokra, amit valahogyan kompenzálni kell, a költségek növekedése pedig jellemzően forintban merülnek fel" - hangsúlyozta Sinkó Ottó. Ha arról az oldalról is nyomás helyeződik rájuk, hogy erősödne a forint - vagyis az adott mennyiségű eurójukat erősebb forintárfolyamon kell váltani a bérfizetés miatt -, akkor kétoldalú présbe kerülnek a vállalatok - fejtette ki Sinkó.

"Az erősödő forint a gyengülő konjunktúrával együtt teljesen kezelhetetlenné tenné a helyzetet és nagymértékben rontaná az eredményességet. Ha ezek a cégek elveszítik a versenyképességüket és az emelkedő bérek miatt a multinacionális vállalatok számára sem lesz annyira vonzó az ország, mint korában volt, akkor komoly gondba kerülhetünk" - vélekedett a Videoton vezére.

"Vagyis ha erősödő pályára kerülne a forint, akkor már nem tűnik olyan csodásnak a magyar gazdasági csoda, és miután romlana az export versenyképesség, a lanyhuló konjunktúrában a költségvetés helyzete sem tűnne olyan rózsásnak. A gazdaságpolitika arra épült, hogy a forint bizonyos szinten - a mai külső és belső körülményekre lefordítva kb. 320 felett - maradjon az euróval szemben. Ezzel megítélésem szerint az MNB is maximálisan tisztában van, az emelkedő béreket valahogy ki kell termelni" - fejtette ki Sinkó.


A régiós devizákat megvizsgálva az derül ki, hogy a forint volt az év vesztese még úgy is, hogy a tavaly nyári 330-as rekordárfolyamról az év végére 321-re esett az euróárfolyam. Vagyis elmondható, hogy a csehekkel szemben elsősorban a termelékenység emelkedése és a deviza gyengülése jelentette a különbséget, míg a lengyelekkel összehasonlítva az mondható el, hogy a termelékenységünk egy kicsit kevésbé emelkedett, cserébe a forint gyengülése nagyobb volt, mint a zloty piacán látott esés.

A gyengébb forint menti meg Magyarországot a bérkatasztrófától?


Idén egyelőre cikcakkosan alakul a forint árfolyama, az érdemi erősödést korrekció követte. Vagyis a jelenlegi árfolyam alapján a 2019-es újabb béremelés nagyobb mértékben gyűrűzhet be az euróban mért munkaerőköltségekbe.

A címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium