A kormány új kedvezménye, amivel milliókhoz jutnak anyák tízezrei

2019. február 10. 17:58    
nyomtatás
 
A családok védelméről szóló nemzeti konzultációban felvetett pontok mentén valósul meg a kormány legújabb családtámogatási akcióterve Orbán Viktor vasárnapi bejelentése szerint. A nőknek ígért, örökéletre szóló szja-mentességgel tízmilliókhoz jutnak az érintettek, azonban önmagában ennek a demográfiai hatását rendkívül nehéz megjósolni.


Egyetlen mondat


Először négy hónappal ezelőtt szivárgott ki, hogy a kormány élethosszig tartó személyi jövedelemadómentességgel készül a háromgyerekes anyák számára. Ezt követően tavaly novemberben jelent meg a lehetséges családtámogatásokról szóló nemzeti konzultáció, melyben szintén szerepelt egy ilyen pont. Az akkori dokumentum így fogalmazott: "sokak szerint érdemes megfontolni, hogy a legalább három gyermeket felnevelő, és emellett munkát is vállaló édesanyák erőfeszítéseit Magyarország életre szóló támogatásokkal ismerje el".

Majd érkezett most vasárnap Orbán Viktor 7 pontot tartalmazó családtámogatási akcióterve, melyek szerint

a kormány valóban létrehozza az életre szóló szja-mentességet, az eredeti tervekhez képest egy lényeges módosítással: nem a háromgyerekes, hanem a négygyerekes nők számára járna csak a példátlan kedvezmény.


Bizonytalanságok


Orbán Viktor szja-mentességre vonatkozó egyetlen mondata számos kérdést felvet, de a legfontosabb, hogy vajon kik lesznek a kedvezményezettek.

A hatások felméréséhez két, egyelőre ismeretlen részletet illetően kell feltételezéseket tennünk. Eszerint
  • az szja-mentességet "nem felmenő" rendszerben vezetik be, hanem minden olyan nőt megillet, aki már most négy gyereket nevel, vagy nevelt a múltban (ha a kormány szándéka a demográfiai helyzet javítása vagyis, hogy gyermekvállalásra ösztönözzön a lépés, akkor ez a forgatókönyv első körben nem hatékony lépés, viszont konfliktusmentesen oldja meg azt a kérdést, hogy kiknek járjon az életük végéig az adómentesség),
  • a mentesség mellett változatlanul él tovább a 3 és a feletti gyerek után járó havi 99 ezer forintos kedvezménye (ami az szja-n túl a járulékból is érvényesíthető).

A már ma is élő adókedvezmény azt jelenti, hogy a nagycsaládok jelentős része most is mentesül az szja-fizetés alól. Ezért az új, most kiszivárgott szja-mentesség terve elsősorban azon nők számára jelent további előnyt, akiknek marad még elengedhető személyi jövedelemadójuk. Ez két karakteres csoportot jelenthet:
  • Azok a kisgyermekes családok, amelyek magasabb összjövedelmük lévén 99 ezer forintnál több adó- (és járulék)kedvezményt is érvényesíthetnének havonta. Ezek tipikusan a kisgyermekek mellett is két aktív keresővel rendelkező családok. Hogy pontosan milyen magas jövedelem kell ahhoz, hogy ebbe a csoportba kerüljön a háztartás, az azon múlik, hogy az új kedvezményt hogyan hangolják össze a már most is létezővel. Ha a járulékból való levonás korlátlanul alkalmazható, akkor már 300 ezer forint havi bruttó családi jövedelemtől felfelé lehetne élvezni az új szja-elengedés áldásos hatásait (feltéve, hogy az anyának van adóköteles jövedelme). Amennyiben viszont a 99 ezer forintot mindenképpen az szja-ból kell levonni, ameddig az lehetséges, akkor csak 660 ezer forintnyi családi jövedelem felett lehetne kihasználni az új adókedvezményt.
  • A másik csoport, akik az új kedvezménynek nagyon örülnének, azok a dolgozó anyák, akiknek a gyermekei már felnőttek, és így nem jár nekik a 99 ezer forintos adókedvezmény. Ők jellemzően a 40 év feletti aktív korosztály. Ha az adómentességet valóban nem felmenő rendszerben vezeti be a kormány, ebben a körben lesz igazán sok kifizetés, hiszen a már gyermeket nem nevelők sokkal aktívabbak a munkapiacon, több adóköteles jövedelmet szereznek, mint a gyermeküket még otthon nevelő nők.

A megközelítő számításoknak komoly korlátja, hogy nem tudni, hány olyan nő lehet, aki a fenti két csoportba tartozik. Az első csoportra vannak viszonylag pontos adataink, amelyek a 2016-os népességfelmérésből származnak. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy jelenleg hány háztartást érinthet a "nem felmenő" rendszer (vagyis ha a már most 4 vagy több gyermekkel rendelkező háztartásokra is érvényes lesz a kedvezmény). Ez alapján 37 ezer háztartás lehet érintett azonnal. Itt fontos kiemelni, hogy - ahogyan a lenti táblázatból is jól látható - a 3 gyermekes anyáktól kezdődő élethosszig tartó adómentesség (ami tavaly ősszel kiszivárgott) sokkal nagyobb kört érintett volna (173 ezer háztartás vs. 37 ezer háztartás), ezért biztosan okkal döntött úgy a kormány, hogy csak a négy vagy annál több gyermeket vállaló anyáknak jár ez a kivételes támogatás.

Nagyon leegyszerűsített számításaink szerint az átlagbérrel számolva (ami felülbecsli a várható hatást) ez a kör 24 milliárd forintos adóbevétel-kiesést okoz évente a költségvetésnek. Ehhez jön még hozzá az a kör, akik az intézkedés hatására a harmadik gyermek után bevállalják a negyedik gyermeket. Viszont ennek a körnek a nagy része valószínűleg már jelenleg is teljes egészében lenullázza személyi jövedelemadóját a harmadik gyerek után járó családi adókedvezménynek köszönhetően, így az ő esetükben csak akkor lehet effektív az újabb támogatás, ha az édesanya visszamegy dolgozni, és így két keresetből érvényesíthető a kedvezmény.

Fontos látni, hogy ebben a költségvetési hatásban nincsenek benne a fentebb jelzett második csoport tagjai, a dolgozó anyák, akiknek gyermekeik már felnőttek.

A kormány új kedvezménye, amivel milliókhoz jutnak anyák tízezrei


Mennyit jelent ez egy családnak?


Ha az anya oldaláról közelítjük meg a jövedelemnövekedést, akkor egyszerű számításaink azt mutatják, hogy négy gyerek mellett például 40 évesen ismét munkát vállaló és így az élete végéig szja-mentességet élvező nő (bruttó átlagbért, 4%-os bruttó bérnövekedést, nem változó szabályokat és 15%-os szja-kulcsot feltételezve)

a nyugdíjba vonulásának időpontjáig (ami 59 év körül volt a legutóbbi adatok szerint átlagosan) összesen 18,1 millió forintos adóelőnyhöz juthat. Nyilván minél előbb érvényesek rá a kedvezmény feltételei (korai gyerekvállalás és korai visszatérés a munkaerőpiacra), annál nagyobb a nyereség.


Mire számíthatunk?


Nem adna teljes képet, ha csak ennek az intézkedésnek a demográfiai hatását vizsgálnánk önállóan, a többi pont nélkül. Annyit tudunk, hogy éves szinten jelenleg 1900-2100 milliárd forint körüli összeg folyik be az államkasszába szja-bevételek formájában, ennek egy töredékéről mondana most le a kormány a 4 gyermeket vállalók javára. (Ha maradt volna az eredeti elképzelés, a háromgyerekes anyák számára, az már lényegesen nagyobb költségvetési hatással járt volna. Nem véletlen tehát, hogy a kormány ezen a ponton visszakozott.)

A központi kérdés az, hogy a kettő, illetve háromgyermekes családok a kilátásba helyezett kedvezmény hatására mennyire vizsgálják felül családtervezési döntéseiket, és ennek köszönhetően hány olyan negyedik gyermek születik meg, akiket korábban eredetileg nem terveztek. Ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy mennyire lehet gyermekvállalást ösztönző hatású és vonzó egy olyan intézkedés, amely egy későbbi időpontra (a nők ismételt munkába állásának idejére) ígér pótlólagos kedvezményt.

A belengetett adómentesség másik, egyértelműen pozitív következménye viszont a nők munkaerőpiaci aktivitása terén lehet: ha ugyanis megvan a már eleve eltervezett 4 vagy annál több gyermek a családban, akkor az adókedvezmény miatt a nők nagyobb arányban térhetnek vissza a munkaerőpiacra (legalábbis az esély nagyobb, hiszen a visszatérésüket más tényezők is lényegesen befolyásolják). Ez pedig kifejezetten kedvező fejlemény lenne, mivel a kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája Magyarországon hagyományosan elmarad az uniós átlagtól, de nem is kell az uniós számokhoz viszonyítanunk. Épp az új intézkedéssel célba vett kör, a három gyermekesek foglalkoztatási rátája lényegesen alacsonyabb a kisebb családok esetében megfigyeltnél: 2017-ben a 25-49 éves nők körében az 1 gyermekes családok esetében 73,3%-os, a 2 gyermekesek esetében 73%-os, míg a 3 vagy több gyermekesek esetében 48,9%-os volt a foglalkoztatási ráta, vagyis itt egyértelműen van még mozgástér.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium