Anyavállalatok könyvvizsgálata: sok hűhó, de miért?

Fischer Ádám, Jalsovszky Ügyvédi Iroda
2019. május 9. 10:00    
nyomtatás
 
Először kerül élesen célkeresztbe egy számviteli kérdésre a múlt év végén kiadott állásfoglalás. Eszerint ugyanis valamennyi holdingtársaságnak könyvvizsgálati kötelezettsége áll fenn. Vagy mégsem?

Az Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogászának írását közöljük.


Az ominózus számviteli kérdés


Egy európai uniós irányelv nyomán pár évvel ezelőtt módosult a magyar számviteli törvény arra vonatkozó definíciója, hogy egy anya-leányvállalati relációban mikor és kinek van könyvvizsgálati kötelezettsége. Mivel a számviteli törvénybe átültetett új rendelkezést egyesek homályosnak érezték, ezért állásfoglalást kértek a szakértő számviteli testülettől.

A szakértői testület egy ún. Számviteli Kérdés keretében megjelent válasza sokakat sokkolt. Eszerint ugyanis a számviteli törvény (Szt.) rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az anyavállalatnak minősülő társaságoknak (azaz azon cégeknek, amelyeknek 50%-ot meghaladó részesedése van egy másik vállalkozásban) minden esetben könyvvizsgáltatniuk kell beszámolóikat - és egyúttal el vannak attól is zárva, hogy egyszerűsített beszámolót készítsenek. A szabály ily módon való értelmezése egy jelentős társasági kört vonna be a könyvvizsgálati körbe: a főként magyar vagy külföldi társaságok részesedését tartó és egyébként konszolidálásba be nem vont ún. holdingtársaságokat - esetleg akkor is, ha magának a társaságnak valós operatív tevékenysége vagy komoly eszközállománya nincs is.

Nem eszik olyan forrón ...


Ha a kérdéses jogszabályszöveget megnézzük, akkor viszont korántsem egyértelmű, hogy a számviteli kérdés mögötti álláspont minden szempontból védhető. Az Szt. kérdéses definíciója szerint: "Konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen". Az értelmezés abból indul ki, hogy az anyavállalat kifejezés előtt nem szerepel a "konszolidálásba bevont" kifejezés és ezért az anyavállalat akkor is a definíció hatálya alá tartozik, ha egyébként nem konszolidálják.

Egy ilyen értelmezés azonban nem veszi figyelembe a definíció végén levő "együttesen" fordulatot. Másrészt - puszta logikai értelmezés alapján is - kicsit abszurdnak tűnik, hogy "konszolidálásba bevont vállalkozásnak" minősülhet egy olyan vállalkozás (anyavállalat), aki senki mást nem konszolidál, és akit senki más nem is konszolidál.

Hasonló kételyek fogalmazhatók meg az állásfoglalással szemben az adott rendelkezés alapját képező uniós irányelv ismeretében is. Eszerint ugyanis a tagállamoknak csak a középvállalkozások és nagyvállalkozások könyvvizsgálati kötelezettségét kell biztosítaniuk, amivel nem állna összhangban a számviteli törvény olyan rendelkezése, amely a könyvvizsgálati kötelezettségét kiterjesztené bármely anyavállalatra.



Mi a tét?


Korántsem biztos tehát, hogy egy esetleges jogvita esetén a bíróság is osztaná az ominózus számviteli kérdésben megfogalmazott álláspontot. De ha mégis, mik lennének a szankciók?

Ha esetleg a cégbíróság azt tapasztalná, hogy egy anyavállalat nem tesz eleget könyvvizsgálati kötelezettségének úgy felhívná a vállalkozást a jogszerű működésre; további jogsértés esetén pedig bírságot szabhatna ki. A cégbíróságok gyakorlatát ismerve azonban ez egy eléggé elméleti kockázat. Másrészt, a beszámolókészítési kötelezettség helytelen teljesítése miatt bírságolási lehetősége van a NAV-nak is - ennek mértéke azonban 500.000 forintban limitált.

Egy olyan helyzetben, amikor egyrészt a számviteli kérdésre adott válasz helytállósága megkérdőjelezhető, másrészt az esetleges szankciók súlya sem elrettentő, bizonyára lesz olyan anyavállalat, aki nem megy bele a könyvvizsgáló megbízásának a hercehurcájába.

Dr. Fischer Ádám
adójogász
Jalsovszky Ügyvédi Iroda


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium