Jó is és igaz is - Új lendületet kaphatnak a munkavállalói résztulajdonosi programok

Csővári István, vezető adójogász, Jalsovszky Ügyvédi Iroda
2018. november 5. 10:00    
nyomtatás
 
"Túl jó ahhoz, hogy sokáig bízni lehessen benne" - ezzel a felkiáltással hárították el vállalkozások százai eddig azt, hogy munkavállalói résztulajdonosi program szervezetet hozzanak létre. Márpedig a kormány elmúlt napokban közzétett törvénytervezete azt sugallja: ha valaki a céljának megfelelően használja fel ezt a kedvezményes dolgozói juttatási formát, úgy azzal hosszú távon is tervezhet.


Az alábbiakban Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogászának cikkét közöljük.

Mi az MRP és mire jó?


A 3 évvel ezelőtt bevezetett munkavállalói résztulajdonosi program (röviden: MRP) egy adózási szempontból hatékony és rugalmas javadalmazási alternatívát jelent. Az MRP-n keresztül a társaság munkavállalói közvetve részesedést szereznek foglalkoztatójukban azáltal, hogy a munkáltató saját részvényeit adja át az MRP szervezetnek, az utóbbiban pedig a munkavállalók szereznek tagi részesedést. A munkavállalók így nem egyénileg jelennek meg tulajdonosként a munkáltatójukban, hanem az MRP szervezet által összefogva. Az egyes munkavállalók szavazati joggal az MRP szervezetben nem rendelkeznek, így hiába tulajdonosok, a munkáltató működésébe beleszólásuk nincsen. Részesedésük kizárólag arra jogosítja őket, hogy kifizetésben részesüljenek a szervezeten keresztül.

Az MRP legnagyobb előnye annak adózásában rejlik. Ahelyett, hogy a munkavállalók összesen 45% adóteherrel sújtott munkajövedelemben részesülnének, az MRP-n keresztül jövedelmük egy részét tőkejövedelemként, azaz 15%-os adózás mellett vehetik fel.

Játék határok nélkül


Míg az MRP alapkoncepciója a munkavállalók közvetett tulajdonszerzését és az ezen keresztüli osztalékfizetést célozta meg, addig a törvény szövege az MRP-ket ennél lényegesen szélesebb körben is alkalmazhatóvá tette. A jogszabály szerint ugyanis az MRP-be nemcsak részvények, hanem más értékpapírok is - így akár a foglalkoztató kötvényei is - belekerülhetnek. A törvény nem tartalmazott korlátozást arra nézve sem, hogy az értékpapírnak ne a hozama, hanem annak átadása és visszavásárlása közötti, csak papíron létező árfolyamnyereség kerüljön felosztásra a dolgozók között. Emiatt kialakíthatók voltak olyan konstrukciók, amelyekben a munkavállalói kifizetések csak részben, vagy egyáltalán nem függtek az értékpapír hozamától. Nem tartalmazott a jogszabály korlátozást arra vonatkozólag sem, hogy az értékpapírnak mennyi ideig kellene az MRP-ben maradnia. Ezen jogszabályi lehetőségekkel élve számos vállalkozás tényleges tulajdonosi érdekeltség megteremtése nélkül, lényegében csak egy kedvező adózású bónuszkifizetést vezetett be MRP köntösben - oly módon, hogy az értékpapírok gyakran csak néhány napra kerültek az MRP-n keresztül az alkalmazottak közvetett tulajdonába.

Mint minden túl kedvezőnek tűnő adózási koncepciónál, itt is felmerült foglalkoztatói körben a bizonytalanság: ha az MRP ennyire szép, nem lehet, hogy hosszú távon is fenntartható legyen. Emiatt számos vállalkozás bele sem vágott egy ilyen program bevezetésébe, a jelentős adómegtakarítás ígéretének ellenére sem.

Fékezett habzás 2019-től


A most beterjesztett törvényjavaslat értelmében 2019-től az MRP-be már csak a foglalkoztató törzsrészvénye, vagy olyan egyéb értékpapírja vonható be, amely egyrészt a törzsrészvényhez hasonló befektetetői kockázatot testesít meg, másrészt nyilvánosan lett forgalomba hozva. Ez a változtatás kiírja az MRP-k rendszeréből a - sokszor valós gazdasági tartalom nélkül létrehozott - kötvényprogramokat, tekintettel arra, hogy a kötvények jellemzően zárt körben kerültek forgalomba hozatalra. További lényeges változást jelent, hogy a kifizetések alapjául szolgáló vállalati teljesítmény-értékelésnek 2019-ben már legalább egyéves, ezt követően minimálisan kétéves teljesítmény-időszakot kell figyelembe vennie. Azaz az értékpapíroknak is legalább ilyen hosszú időszakra kell az MRP szervezetbe, illetve azon keresztül az alkalmazottak tulajdonába kerülniük. Ez a változás pedig ellehetetleníti azon MRP struktúrákat, ahol a törvényalkotó szándékával ellentétesen a foglalkoztató az értékpapírokat csak egy rövid időszakra, sokszor technikai jelleggel adta át az MRP szervezetnek.

Nem akadályoz meg azonban a jelenlegi törvénytervezet számos, az MRP-k tervezésénél jelenleg is használt technikát. Így a tervezet továbbra sem korlátozza annak lehetőségét, hogy egy zrt. formájában - akár kifejezetten ebből a célból - létrehozott anyacég a kft. formájában működő leányvállalatának alkalmazottai részére alapítson MRP-t. Nem érinti a javaslat annak lehetőségét sem, hogy a részvények helyett részvényekre vonatkozó opciók kerüljenek az MRP-be. Nem változik továbbá az sem, hogy a részvények hozama helyett azok értékesítésén elért árfolyam-nyereség legyen felosztható a munkavállalók között.

Örüljünk vagy bánkódjunk?


Azáltal, hogy a törvényalkotó lényegében lenyesi az MRP szervezetek "vadhajtásait", egyben megerősíti, hogy az MRP szervezetek támogatását hosszú távon fenn kívánja tartani. Mindazon cégek tehát, akik a törvény szellemének megfelelő MRP szervezetet kívánnak létrehozni, nagyobb biztonságban érezhetik magukat: az MRP szervezet létrehozásának és működtetésének a költségeit az ebből eredő adózási nyereségek - az évek során - többszörösen is felül fogják múlni.

Különös jelentősége lehet továbbá az MRP szervezeteknek a jövő évtől, tekintve, hogy más adókímélő dolgozói juttatási rendszerek - így különösen a cafeteria rendszer - időközben a haláltusájukat vívják.


Csővári István,
Jalsovszky Ügyvédi Iroda
vezető adójogász

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír





hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium