Vadonatúj részletet tudtunk meg az ingyenmilliókról

2016. január 11. 13:02    
nyomtatás
 
Akik nem ingatlanvásárlásba vágnak bele, hanem egyenesen építkezésbe, azok akár további 5 millió forintos állami támogatásban is részesülhetnek idén januártól a kibővített családok otthonteremtési kedvezmény (CSOK) mellett. Az új, adó-visszatérítési támogatásnak nevezett kormányzati intézkedésnek van azonban egy érdekes eleme, amit most helyre rakunk a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségével.


Erre jár az 5 millió


Rengeteg kérdést kapunk olvasóinktól nemcsak a családok otthonteremtési támogatás kibővítésével, hanem az új adó-visszatérítési támogatás részleteivel kapcsolatban is. Az érdeklődő levelek alapján ugyanis nemcsak a 10+10 millió forintos lehetőség, de az 5 millió forintos áfa-visszatérítés is megmozgatta az új otthonban gondolkodók fantáziáját.

Az új ingatlanok építésekor maximum 5 millió forintig igénybe vehető, január elsején életbe lépett adó-visszatérítési támogatásról szóló rendelet legtöbb kérdést generáló részlete a következő:

Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

Ezeket a mondatokat harmadszorra is elolvasva csak vakargathatjuk a fejünket. Megkérdeztük ezért az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy pontosítsák számunkra és az építkezésben érdekelt magánszemélyek számára a fenti mondatokat. Az NGM válaszában kifejtette:

Abban az esetben, ha a lakás felépítésére az építtető magánszemély olyan kivitelezőnek ad megbízást, aki a felépítendő lakóingatlan használatbavételre és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas állapotban való átadását vállalja a megrendelő részére, az az áfa-törvény értelmében ingatlanértékesítésnek minősül, így arra a kedvezményes adókulcs alkalmazandó, adó-visszatérítési támogatás nem igényelhető.

Vagyis a gyakorlatban ez a következőképp néz ki: ha az építkező magánszemély fogad egy generál kivitelezőt és az kulcsrakészen elkészíti a kívánt ingatlant, akkor a magánszemély az 5%-os alacsonyabb áfakulcsban részesülhet az előnyös kormányzati döntésből, míg
aki magánépítkezőként saját maga bízza meg a különböző szakembereket, veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat (kőműves, ács, festő, stb.) és maga szerzi be a szükséges anyagokat, az a rendelet szerint jogosult legfeljebb 5 millió forintos áfa-visszatérítésre.


A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy minden, új otthonra vágyó család (lehetőleg) részesüljön az alacsonyabb áfa előnyeiből, van aki közvetlenül az alacsonyabb áfakulcson keresztül, mások pedig az áfa-visszatérítés igénybevételén keresztül.

Részletekben az erő

Az adó-visszatérítési támogatás saját célra építkező természetes személyeknek kíván támogatást nyújtani a következő feltételekkel:
  • A támogatás mértéke a számlák áfatartalma, maximum 5 millió forint.
  • Ezeket a számlákat az építési telek vásárlással, az építőanyag-beszerzésekkel, illetve az építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban lehet benyújtani.
  • Első lépésként az igénylőnek költségvetést kell benyújtania az építkezésről.
  • Az igénylőnek a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő költségek 70%-áról a saját nevére kiállított számlával kell rendelkeznie.
  • A már folyamatban lévő építkezésekre is lehet alkalmazni az adó-visszatérítési támogatást.


Nem mindegy, mi van a szerződésben


Vegyük a bonyolultabb esetet, vagyis azt, amikor a magánszemély generál kivitelezőtől rendeli meg a szolgáltatásokat és tőle veszi át gyakorlatilag kulcsrakészen az új ingatlant. A rendelet értelmezése szerint ebben az esetben adó-visszatérítési támogatásra nem jogosult, hiszen elméletben a vásárló az alacsonyabb áfakulcson (az eddigi 27% helyett 5%-on) jut hozzá a lakáshoz/házhoz.

Nem mindegy azonban, hogy a megbízó miben állapodott meg a generál kivitelezőjével, vagyis mi szerepel konkrétan a szerződésben: nettó vagy bruttó módon.


Ha a felek nettó+áfa módon történő elszámolásban állapodtak meg és az ügylet 2016. január elseje után teljesül, akkor már az új adókulcsnak és adóösszegnek kell a számlán szerepelnie. Vagyis az ilyen esetekben egyértelműen a vevő élvezheti az alacsonyabb áfakulcsból fakadó előnyt.

Ha viszont bruttó megállapodás jött létre az építtető és a kivitelező között, akkor a szerződés értelmében a fizetendő összegnek tartalmaznia kell az adómértéket is. Ha pedig ez a megállapodás már létrejött, akkor feltehetőleg az összegeket még 27%-os áfakulccsal kalkulálták a felek. Ebben az esetben a vásárló kifizeti a bruttó összeget (vagyis a nettó összeg 1,27-szeresét) és közben a kivitelezőnek a bruttó összeg a 4,76%-át kell befizetnie áfaként, így ebben az esetben a kivitelező élvezheti az alacsonyabb áfakulcs előnyeit.

Sztankó Dániel, az RSM DTM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője szerint azonban ez változhat, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést és utólag a bruttó vételárat megváltoztatják, hogy az 5%-os áfakulcsnak megfelelő adómérték szerepeljen benne. Később arra is rámutat az adószakértő, hogy a feleknek megvan a szerződéses szabadságuk megállapodni egymással úgy, ahogyan ezt jónak látják. A már meglévő szerződések értelmezése viszont már nem adójogi, hanem polgári jogi kérdés - emelte ki.

A szakértő magyarázatában egy érdekes esetet is említ. Felmerül a kérdés ugyanis, hogy mi történik abban az esetben, ha a felek például 100 Ft + 27% áfa összegben állapodtak meg. Ennek kapcsán kiemeli:

Az áfa-törvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az áfa-mérték változásából fakadó előnyt kit illet meg, az eladót vagy a vevőt, így ez a kérdés a felekre és megállapodásukra, együttműködésükre van bízva.

Azt is hozzáteszi azonban: az is biztos, hogy a 2016. évre eső teljesítési időpontban áfa címén 27 %-ot nem lehet elkérni.


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium