Alig tudunk valamit a világról - és abban is tévedünk

2019. május 16. 09:45    
nyomtatás
 
A valóságnál sokkal rosszabb képünk van a világról - ráadásul meg vagyunk róla győződve, hogy régen minden jobb volt. Ola Rosling, a statisztika rocksztárja Tények című könyvében önt tiszta vizet a pohárba. Könyvének most megjelent, magyar nyelvű kiadását a Corvinus Egyetemen mutatta be - erről írt összefoglalót az egyetem újságja, a Kioszk.


Hogyan változott a mélyszegénységben élő emberek száma az elmúlt húsz évben? Az egyéves gyermekek hány százaléka kap védőoltást fertőző betegségek ellen? Mennyi az emberiség jelenlegi átlagos várható élettartama? A népesség hány százaléka használ elektromos áramot? Ilyen és hasonló kérdéseket tett fel közönségének Ola Rosling a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán 2019. április 15-én. Három előre megadott lehetőség közül kellett választani, mégis kevesen válaszoltak helyesen. Pedig nem az iskolázottság vagy az intellektus volt az akadály: Rosling hasonló, ha nem rosszabb eredményeket mért a Nobel-díjas közgazdászok, vezető bankárok és politikusok körében.

A Kioszk beszámolója szerint a könyvbemutatót Niclas Trouvé, a Svéd Királyság magyarországi nagykövete nyitotta meg Roslingék méltatásával, akik, mint elmondta, svéd nemzeti büszkeségek. A most megjelent kötet és a benne népszerűsített tényalapú világnézet ugyanis a néhai Hans Rosling öröksége. A sztárstatisztikus évtizedekig dolgozott azért, hogy a társadalom - és különösképpen a legfontosabb döntések meghozói - tisztában legyenek világunk valós helyzetével. Már halála előtt is csapatként támogatta ebben fia, Ola és menye, Anna, akik később befejezték a könyvét, és továbbvitték Hans Rosling mottóját:

ha az ember feje tényekkel van tele, nincs már hely a félelemnek.

Roslingék egy olyan tizenhárom kérdésből álló tesztsort dolgoztak ki, amely az emberiség életére vonatkozó fontos adatokat tartalmaz. Ezekre a kérdésekre azonban szinte mindenki rossz válaszokat ad: az átlagos válaszadó a tizenhárom kérdésből mindössze kettőt talál el. Ha majmokat kérnének a válaszadásra, még véletlenszerűen tippelgetve is három kérdést kellene helyesen megválaszolniuk. Okosabbak lennének nálunk a majmok? Korántsem - mi tendenciózusan tévedünk: sokkal borúsabb helynek látjuk a világot, mint amilyen.

A helyzet ugyanis az, hangsúlyozta Ola Rosling, hogy a világ még soha nem volt annyira jó hely, mint manapság. A mélyszegénységben élő emberek száma kevesebb mint felére csökkent az elmúlt húsz évben. Az egyéves gyermekek nagyjából nyolcvan százaléka kap valamilyen védőoltást. Az emberiség várható élettartama ma hetven év, és mintegy nyolcvan százalékunk hozzájut elektromos áramhoz. Vagyis vannak sikereink, lenne mit ünnepelnünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk: minden korábbinál nagyobb kihívásokat kell megoldanunk, és egyre bizonytalanabb, hogy el tudjuk-e kerülni a globális klímaváltozás okozta katasztrófákat. Fontos különbség van a jó és a jobb között: a világunk jobb hely, mint valaha, de még dolgoznunk kell ahhoz, hogy jó hely legyen. Ha azonban látjuk, hogy mint emberiség, mennyi problémát megoldottunk már, mennyit fejlődtünk az elmúlt évszázadokban, az segíthet erőt meríteni az előttünk álló feladatokhoz.

Rosling előadásában érezhetően megjelent az ismeretterjesztéssel kapcsolatos küldetéstudat. Azon dolgozik, hogy megváltozzanak az emberek döntésekkel kapcsolatos szokásai: informálódjanak, legyenek tisztában a valós tényekkel, és ezek alapján alakítsák ki saját véleményüket. Ezeket a célokat szolgálja Roslingék két kezdeményezése, a Gapminder és a Dollar Street. A Gapminder a világ országainak összegyűjtött adatait tartalmazza az elmúlt párszáz évből. Itt különböző dimenziók mentén, rendkívül jó vizuális eszközök segítségével követhetjük figyelemmel, hogyan fejlődtek egymás mellett a különböző nemzetek és az emberiség egésze, hogyan birkóztunk meg háborúkkal, válságokkal és katasztrófákkal. Amatőr statisztikusok számára szinte kötelező oldal, de bármilyen érdeklődő tartalmasan böngészheti néhány óra hosszat.

A Dollar Street szintén igen szemléletes koncepció: képzeljük el, hogy az egész emberiség egy utcában lakik, a házszámokat pedig a jövedelemszintek szerint osztják ki a lakóknak. Vajon hogyan él egy család az utca egyik végében, és hogyan a másikban? A Dollar Street éppen ezt mutatja meg a látogatóknak. Láthatunk képeket gazdag és szegény, amerikai, francia, üzbég vagy etióp, kis és nagy családok életéből. Megnézhetjük, milyen házban laknak, mivel közlekednek, milyenek a bútoraik, mit esznek, hol alszanak, mivel mosnak fogat. A képeket szemlélve pedig ráébredünk Roslingék egyik tanulságára: szinte semmi különbség országok és kultúrák között, a jövedelemszintek határozzák meg, ki hogyan él. Vagyis egy gazdag etióp és egy amerikai középosztálybeli nagyjából ugyanúgy.

Ola Rosling előadásában és könyvében három nagy tévedéssel igyekezett leszámolni.
  • Az első, hogy az emberiség két részre, fejlett és fejlődő országokra szakadt.
  • A második, hogy a világ egyre rosszabb lesz.
  • A harmadik pedig, hogy a világ népessége folyamatosan nő.

Amint ezt a Dollar Street is szemlélteti, a fejlett és fejlődő országok közötti különbségtétel mára idejétmúlttá vált: a világ lakossága sokkal közelebb van a globális átlaghoz, mint korábban valaha. Az élet legtöbb területén pedig négy kategóriába oszthatjuk az embereket attól függően, milyen körülmények határozzák meg a mindennapjaikat. A második tévedést Rosling már a korábban bemutatott teszttel igyekezett eloszlatni: a statisztikai adatok alapján a világ szinte minden dimenzió szerint egyre jobb hely lesz. Ami a népességnövekedést illeti, Rosling amellett érvel, hogy a növekedés hamarosan lassulni fog, végül megáll majd. Az adatok szerint ugyanis a demográfiai trendek az életszínvonal emelkedésével összefüggően változnak. Azokban az országokban, ahol korábban sok gyermek született, miután javultak az életkörülmények, jelentősen csökkent a születési ráta. Az előttünk álló népességnövekedés tehát csak a jelenlegi gyermekek felnövésével lesz magyarázható, de a gyermekek száma nem növekszik már 2100-ig: most is, akkor is kétmilliárd ember lesz tizenöt évesnél fiatalabb - írja a Kioszk.

Rosling könyvében tíz okot azonosított, amelyek miatt az emberek tendenciózusan tévednek a világról alkotott képükben, és amelyek miatt rosszabbul teljesítenének a majmoknál a felmérő teszten. Ezekre az okokra pedig megoldásokat is kínál. Amint elmondta, azt szeretné, ha az emberiség pesszimizmus vagy optimizmus helyett inkább az előttünk álló lehetőségekre összpontosítana. Ehhez elsősorban tényekre, megfelelő oktatásra, szellemi eszköztárra és kritikai gondolkodásra van szükség. Ebben pedig nem csak az adatok, de az adatok vizualizációja is sokat segíthet. Ha ugyanis az emberek rájönnek, mennyi mindenben tévednek, mindjárt könnyebb velük ideológiák nélkül beszélgetni.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium