Gazdaság

Az államháztartás egyensúlyáról

Kovács Árpád
A felkérés lehetőségével élve, - maradva a "kaptafánál" - az államháztartás egyensúlyi helyzetéről szeretnék írni. A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) dokumentumaiban foglaltakra támaszkodom, de írásom újabb kutakodásaimnak, a KT titkársága elemzéseinek is összefoglalja arról, hogy a közelmúltat és a belátható jövőt magam miként látom.

1 2

Az államadósságról.
A költségvetési tervezéshez, az államháztartás egyensúlyához kapcsolódó folyamatokat vizsgálva utalnom kell arra, hogy a szabályalapú költségvetési felelősség érvényesítésének korábbi, 2009 - 2010-ben hatályos, alapvetően kiadási "plafonokban" gondolkodó megoldása helyett 2010-ben új szabályozás lépett életbe. Ez az államadósságnak a nemzeti össztermékhez viszonyított aránya csökkentését helyezte a középpontba, a szabály betartását érvényesítendően pedig a Tanácsnak - az EU szóhasználatában a "független pénzügyi intézménynek" - közjogi felhatalmazást, napi szóhasználatban "vétójogot" adott.

Nyilvánvaló, hogy a költségvetési felelősség érvényesítése csak megfelelő elemző képességű szakmai háttér esetén, a rövid- és hosszú távú makrogazdasági folyamatok értékelésével, a költségvetési egyensúly fenntarthatóságát befolyásoló tényezők beazonosításával, tendenciájuk feltárásával, un. technikai kivetítésekre támaszkodva lehetséges. A Tanács munkája segítéseként ezért került sor az utóbbi két évben számos képességfejlesztő lépésre. Ezek - az ÁSZ és MNB elemző kapacitásainak alapvető támogatása mellett - utat nyitottak további, a KT titkársága szervezésében folyó alternatív elemzések figyelembevételére, széles kitekintésű kutatóintézeti (GKI, Századvég), akadémiai (MTA Közgazdaságtudományi Intézet), egyetemi háttérkutatásokra (Versenyképességi Kutató Központ), illetve az üzleti szektorhoz köthető prognózisok készítésére is (Kopint-TÁRKI stb.), amelyek a költségvetési pozíciók alakulásának távlatosabb és pontosabb megítélését, előrejelzését segítik.

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.

A következőkben alapvetően két területtel, az államadóssággal valamint szoros összefüggése okán az államháztartás hiányával foglalkozom, és ezek összefüggésében teszek néhány megállapítást a gazdasági növekedéssel, az inflációval és a beruházásokkal kapcsolatban.

Államadósság

Az Alaptörvényben megfogalmazott és a 2011. év végén a kapcsolódó feladatokat és hatásköröket kibontó ún. stabilitási törvény szerint, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét (mint az Alaptörvény szerint elérni kívánt mértéket) meghaladja, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. A KT legfőbb feladata e szabály betartásán őrködni azáltal, hogy csak olyan központi költségvetési törvény elfogadásához adhatja meg előzetes hozzájárulását, amely - meggyőződése szerint - az államadósság arányának a csökkenését eredményezi. A költségvetés végrehajtásával ezért válik alapvető intézményi hitelességi kérdéssé, hogy a Tanács hozzájárulása végül is helyénvalóknak bizonyul, vagy sem. A 2014 év eleji, teljesüléssel kapcsolatos vitákra is tekintettel, érdemes a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban foglaltakra, az államadóság szabály teljesüléséhez visszatérni.

A Tanács a megküldött törvénytervezet véleményezésekor az államadósság-szabály érvényesülését és az államháztartási hiánycél tartását akkor tartotta megvalósíthatónak, ha a Kormány alternatív (reális) makrogazdasági prognózist készít a gazdasági növekedés beindulását veszélyeztető folyamatok figyelembevételével, erre alapozva arányosan megemeli az Országvédelmi Alap előirányzatát, a bevételi és a kiadási előirányzatok megalapozottsága érdekében intézkedéseket hoz, ha szükséges, a jogszabályok módosításával.

A Kormány által az Országgyűlésnek benyújtott javaslat több ponton - például az Országvédelmi Alap megkétszerezésével - figyelembe vette a KT javaslatait és az országgyűlési tárgyalása során mind a makrogazdasági pályát, mind a hiánycélt korrigálták, s további egyensúlyt javító bevételi (így az adórendszert érintő) és kiadási módosításokat fogadtak el. A Tanács így meg tudta adni az előzetes hozzájárulását a költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához. Igaz még ekkor is felhívta a figyelmet arra, hogy a hiánycél és az államadósság-szabály betartásához - a még mindig fennmaradt kockázatok kezelése érdekében - a jelentősen megemelt tartalékok fel nem használása szükséges.

A KT 2013 nyarán áttekintette a költségvetési törvény végrehajtásának helyzetét. Értékelte az egyenlegjavító intézkedéseket. Megállapíthatta, hogy a GDP-arányos államadósság - változatlan árfolyamon számítva - év végére az előzőhöz viszonyítva alacsonyabb lehet. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az államadósság-mutató javulását mérsékli a nominális GDP alakulása az alacsony inflációból eredően, továbbá, hogy az államadósság csökkentéséhez hozzájárulhat a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap eszközeinek felhasználása is.

2013 végére a GDP arányos államadósság-mérték nemcsak változatlan euró árfolyamon, hanem - a 2012 év végi árfolyamnál végül két százalékkal gyengült - piaci árfolyamon is mérséklődött. (Ismert, hogy az árfolyamhatás kiszűrése érdekében a stabilitási törvény alapján az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket az adott évben azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.)

Az államháztartás egyensúlyáról
Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az államadósság mérséklődéséhez hozzájárult - a csökkenő államháztartási hiány mellett - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap valamint kisebb mértékben a Kincstári Devizaszámla apasztása.

Az államháztartás egyensúlyáról
A 2014. évi költségvetési törvény szerint (296,6 forint/euro árfolyamon számítva) az év végére a GDP arányában 76,9 %-os mértékű államadósságot várnak. Ez összegben 23.560 milliárd forint, amelynek kb. 62 %-a forintadósság és 38 %-a devizaadósság. Megjegyzem, az adósságszabály teljesülése nem zárja ki, hogy a menedzselés folyamatában, illetve az adósság összegszerű nagyságát tekintve (névértékes adósság) a GDP volumen-növekedésétől elmaradó, szerény emelkedés következzen be. Az államadósságon belül mintegy 1300 milliárd forint a helyi önkormányzatoktól a központi körbe átcsoportosult (átvállalt) összeg. E művelettel ugyan nem változott az államháztartás terhe, egy kézbe kerülésével azonban az adósságmenedzselés hatékonysága javulhat. Az önkormányzatok pedig az így felszabaduló forrásaikat - a Kormány szándékának megfelelően - a helyi gazdasági növekedés ösztönzésére fordíthatják.

A fentieknek megfelelően a KT 2014-re nézve, megadva hozzájárulását, úgy foglalt állást, hogy a költségvetés végrehajtásával a következő mérés időpontjában, decemberben az államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a költségvetés teljesülésével kisebb lesz. (A GDP 30 ezer milliárdos növekvő szintjéhez viszonyítva az államadósság 23 ezer milliárdos államadósságot.)

Az államháztartás egyensúlyáról
Hozzáteszem, ha ez megvalósul, egy újabb lépést tettünk - most már a nyugdíjpénztári vagyon felhasználásának "puffere" nélkül - az adósság "kinövésében". Ha a gazdaság növekedése tartós és markáns lesz, továbbá a bevételi oldalon sem okoz gondot a várakozástól eltérő, alacsonyabb infláció, akkor az államadósság relatív mértékének a csökkenése tovább folytatódhat, és 2017-re a GDP arányában 75 százalék alá süllyedhet. Ugyanis, mint az ábra mutatja, a GDP ugyanezen időszakban - mintegy 2,5 % os növekedést feltételezve és ugyancsak folyóáron - közel 36 ezer milliárdra növekedik.

Az államháztartás egyensúlyáról
Ez a cikk folytatódik
1 2
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
szénerőmű