Elképesztő a béremelkedés az egészségügyben - Mihez kezdenek a privátcégek?

2018. április 27. 10:04  english version   
nyomtatás
 
A magánegészségügyi szolgáltatók piacán további koncentrációra számít az Affidea Magyarország vezérigazgatója, Leitner György, aki a Portfolio-nak adott interjújában a nemrégiben bejelentett felvásárlás hátteréről is beszélt. Az akvizíció azért is különleges, mert ez az Affidea Csoport első olyan akvizíciója, amelyik kívül esik a képalkotó diagnosztika területén. Arról is beszámolt a szakember, hogy az egészségügyi szektorban elképesztő a bérnyomás, rendkívül gyors a növekedés. A foglalkozás-egészségügyben, illetve vállalat-egészségügyi programokban pedig óriási potenciált lát.


Portfolio: Milyen megfontolások vezérelték az Affideát, amikor úgy döntött, hogy felvásárolja a Főnix-Medet? Az üzleti modell kiegészítése szempontjából volt fontos, vagy a magánegészségügyi szolgáltatópiac várható robusztus növekedési üteme, esetleg a Főnix-Med meglévő értékes ügyfélállománya?

Leitner György: Minden felsorolt tényező szerepet játszott abban, hogy 2018 februárjában az Affidea megvásárolta a Főnix-Med Zrt.-t és leányvállalatát, a Főnix Medical Center Kft.-t. A cégek felvásárlása azt a stratégiai célt szolgálta, hogy belépjünk a járóbeteg-szolgáltatók közé, és Magyarország vezető komplex magánegészségügyi szolgáltatójává váljunk. A Főnix-Med vállalat-egészségügyi és járóbeteg-szakellátási szolgáltatásai remekül kiegészítik az Affidea erős képalkotó diagnosztikai tevékenységét. A két cég közötti együttműködés valójában már 10 éve elkezdődött. 2017 közepén pedig közös egészségügyi központot nyitottunk Budapesten Váci Greens Egészségközpont néven.

A magánegészségügyi piacon pedig 3-4 éve töretlen, markáns növekedést figyelhetünk meg. A hazai háztartások - nyomon követhető - egészségügyi költéseit jelenleg évi 1000 milliárd forintra becsülik, ez az elmúlt időszak éves 4-5%-os bővülésének az eredménye, és a várakozások szerint ebben az ütemben növekszik a jövőben is. Ezen belül további konkrét kategóriákra bonthatók a költések, de számos tétel nagyságrendjéről csak hozzávetőleges adat áll a rendelkezésünkre. A legnagyobb hazai magánegészségügyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, a PRIMUS Egyesület tavaly év végén készített egy elemzést, melyből az derült ki, hogy a Magyarországon működő járóbeteg-magánszolgáltatók körülbelül 300 milliárd forintos forgalmat generálnak évente, azaz jelentős részt képviselnek az összes költésből.

A magánegészségügyi piac nagy szereplői évről évre két számjegyű árbevétel-növekedést produkálnak, ugyanakkor a legnagyobb vállalkozások még mindig a piacnak csak 10-15%-át fedik le.

Volt ebben a piaci részesedésben változás a közelmúltban?

Egyértelműen tapasztalható a nagyobb szereplők előretörése és súlyának növekedése, mi pedig a továbbiakban is a piaci koncentráció növekedésére számítunk. Ugyancsak erre utal, hogy megjelentek a szektorban a stratégiai és a pénzügyi befektetők. Ezzel párhuzamosan - mérhetően és látványosan - növekszik az igény a minőségi magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a két folyamat azt eredményezi, hogy nemcsak a piac mérete, vagyis a magánegészségügyi szolgáltatásokra költött összeg növekszik, hanem a piacon belül is lesz egyfajta eltolódás a nagyobb vállalatok felé. Azaz a nagyobb piaci szereplők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a piacból.

Elképesztő a béremelkedés az egészségügyben - Mihez kezdenek a privátcégek?


Ez a folyamat, mármint a nagyobb szereplőkhöz vándorlás milyen tényezőkkel magyarázható? Képesek olyan árakat biztosítani, mint a kisebb magánszereplők? Vagy a szolgáltatás minőségével tudnak versenyképesek lenni?

Ami az árversenyt illeti, a kisebb szolgáltatók - különösen a piacon meghatározó súllyal szereplő lakásrendelők - esetenként képesek alacsonyabb áron kínálni szolgáltatásaikat elsősorban kisebb, könnyebb struktúrájuk miatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy szolgáltatásaik minősége és hozzáférhetősége valamelyest inkonzisztens. Egyes felmérések arról számolnak be, hogy ezeknél a vállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy nem adnak számlát, ennélfogva működésük nem transzparens. Ezzel sérülnek a betegjogok, nem érvényesíthetők a szolgáltatási garanciák, és a későbbiekben nehéz számon kérni a szolgáltatót. Esetenként megkérdőjelezhető a szolgáltatásaik minősége is.

Ezek a vállalkozások tudják tartani a versenyt az állami szektorban elindult béremeléssel?

Elképesztő a bérnyomás a szektorban. 2010 óta látványosan emelkedik az egészségügyi dolgozók bére a közszférában mind az orvos, mind az asszisztens munkakörben. Ez abszolút kívánatos, hiszen mindannyian tudjuk, milyen alacsony szintről indultak a fizetések, de azt is látni kell, hogy ez rendkívül gyors növekedés: egyes dolgozók bére megtöbbszöröződött. A magánszféra, amely korábban valamennyivel jobban tudott fizetni, most azon kapja magát, hogy sokszor már a közszférával is versenyez a tiszta bérek tekintetében. Ez a nagy bérnyomás tehát egyértelműen az árrést szűkíti, ilyen értelemben érezhető egyfajta nyomás az árakon.

Azt is érdemes megjegyeznünk, hogy az orvosoknak nem csupán tisztességes fizetésre van szükségük, hanem modern infrastruktúrára és technológiára, folyamatos képzésekre és nemzetközi tapasztalatokra is annak érdekében, hogy jobban teljesíthessenek a szakterületükön. Az előbbiek pedig nehezen fellelhetők a magánszektorban.

Elképesztő a béremelkedés az egészségügyben - Mihez kezdenek a privátcégek?


Rátérve a konkrét tranzakcióra: a Főnix-Med a foglalkozás-egészségügyben erős. Milyen szinergiahatásokat várnak az ügylettől?

A Főnix-Med foglalkozás-egészségügyi portfóliója kiemelt szerepet játszik a járóbeteg-ellátásunk bővítésére irányuló stratégiánkban, itthon és Európában is. A 4 millió feletti hazai munkavállaló közül körülbelül 2,4 millió kap valamilyen foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. A kisvállalkozások szinte még egyáltalán nem kínálnak ilyen lehetőséget a munkavállalóiknak, sőt ez nagyon sok középvállalatnál is hiányzik. A szolgáltatást igénybe vevő vállalatok lefedettségének tekintetében is szükséges lenne előrébb lépni, másrészt a lefedettséggel rendelkező munkavállalók, illetve munkáltatóik számára is lehetne magasabb minőségű szolgáltatást nyújtani. És ezen a területen lehet előnye a Főnix-Mednek, amely jelentős számú közép- és nagyvállalat foglalkozás-egészségügyi ellátását biztosítja évente több mint 100 ezer munkavállaló számára. Ez a széles piaci tapasztalat volt nagyon attraktív számunkra. Egyébként a foglalkozás-egészségügy piac ugyanolyan szétaprózott, mint a teljes magánegészségügyi szektor, a nagy szolgáltatók részesedése ezen a területen is körülbelül 10 százalék.

A másik vonzerő, hogy a foglalkozás-egészségügyi bázis további jó lehetőségeket is kínál. Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a jelenlegi - szinte minden iparágat érintő - fokozottan munkaerő-hiányos helyzetben a sima cafetéria- és az egyéb kompenzációs elemek mellett erőteljesen megjelenik a vállalat-egészségügyi programok iránti munkavállalói igény. Ezért a vállalatok - a szokásos foglalkozás-egészségügyi ellátáson kívül - prevenciós, szűrési és egyéb egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak a teljes kompenzációs csomag részeként a munkavállalóiknak.

A munkavállalók oldaláról is tapasztalnak ilyen igényt, valóban egészségtudatosabbak lennénk?

Az elmúlt 3-4 évben tapasztalom ezt a felfokozott érdeklődést mindkét oldalról. A legtöbb munkáltató felismeri, hogy ez egy olyan plusz, amit neki is adnia kell, vagy éppen ezzel tud a versenytársához képest extrát nyújtani. A munkavállaló is kezd egészségtudatosabb lenni. Különösen a fiatalok. Ebben a tekintetben nagy a szakadék az 50 év felettiek és a 30+-os generáció hozzáállása között. A mostani akvizícióval ezt a lehetőséget is ki tudjuk kihasználni, különösen, hogy a vállalat-egészségügyi és a járóbeteg-szakellátás kiegészül az Affidea erős képalkotó diagnosztikai tevékenységével. Reményeink szerint ezek a területek tehát nemcsak kiegészítik, de erősítik is egymást.

Vannak további akvizíciós tervei az Affideának Magyarországon?

Természetesen folyamatosan figyeljük, hogy mi történik a piacon, persze az is igaz, hogy a mostani integráció a következő 1-1,5 évre bőven ad nekünk feladatot. Úgy gondoljuk egyébként, hogy a jelenlegi mérettel elértünk egy kritikus tömeget: ebben a nagyságrendben működik idehaza már néhány vállalat.

Az európai színtéren mennyire volt kirívó ez a tranzakció az anyacég Affidea oldaláról?

A Főnix-Med megvásárlása az Affidea első olyan akvizíciója, amelyik kívül esik a képalkotó diagnosztika területén, egyúttal pedig az eddigi legnagyobb, szakmai befektető által végrehajtott akvizíció a magyar magánegészségügyi piacon. Természetesen van ebben tudatosság, hiszen ennek köszönhetően ma már képalkotó diagnosztikával együtt komplex járóbeteg-ellátási szolgáltatásokat nyújthatunk. Hasonló nyitás várható más európai országokban is. A cég az elmúlt több mint 10 évben folyamatosan és erőteljesen növelte jelenlétét az európai piacokon a képalkotó diagnosztika területén: ma 16 országban van jelen, és Európában is piacvezető. Az expanzió a jövőben is folytatódik, de az üzleti modellben látható a nyitás egy komplexebb - a járóbeteg-ellátást is integráló - betegközpontú szolgáltatási profil felé.

Elképesztő a béremelkedés az egészségügyben - Mihez kezdenek a privátcégek?


Milyen változásokat lát a magánszolgáltatások finanszírozásában? Miből és hogyan fizetik az igénybe vevők vagy a munkáltatók? Volt-e itt elmozdulás?

A magánszemélyek jellemzően saját zsebből fizetnek a nagy szolgáltatóknál, ahol természetesen számlát kapnak. Ezt egészíthetik ki más megoldások, például az egészségpénztári és egyes egészségbiztosítási konstrukciók. Az egészségpénztárak évtizedes múltra tekintenek vissza, ez nagyon pozitív, bár trendjében visszaszorulóban lévő fizetési forma. Igaz, hogy ezekről a számlákról leginkább gyógyszerekre költenek az emberek, ugyanakkor arányaiban látványosan növekszik a magánegészségügyi szolgáltatásokra való költés ebben az esetben is. Az egészségbiztosításoknál viszont tapasztalható egyfajta fellendülés. Több biztosító pár éve még nagyon vonakodott belépni a magánegészségügyi biztosítói piacra, ugyanakkor mára több egészségbiztosítási termék létezik, és nagyon aktív a vállalat-egészségügyi szegmens itt is.

Összességében nem megkerülhető az, hogy az állami és a saját zsebből történő finanszírozás mellé bejöjjön egy másik erőteljes szervezett szereplő. Az egészségtudatosság növekedése is segíti a biztosítási szemlélet megerősödését, azaz az emberek előre gondolkodnak az egészségfinanszírozási kérdésekben is. Persze azt, hogy milyen a szabályozórendszer, és milyen akarat lesz erre - esetleg a lovak közé dobják-e a gyeplőt ezen a területen -, nem lehet tudni. Az viszont biztos, hogy sehol a világon nem képes az állam teljes egészében finanszírozni az egészségügyi kiadásokat. Látjuk a demográfiai trendeket, az idősödés nemcsak Magyarországon, hanem Európában is növekvő terhet jelent az egészségügy számára, miközben a technológiai fejlődés töretlen. Az állam ezt nyilván nem tudja egymaga fedezni, ide így vagy úgy, mindenképpen társfinanszírozó kell. Ez most Magyarországon főleg saját zsebből történik, de hosszú távon biztosan nem ez a legjobb formája a finanszírozásnak.

Kérdés, hogy ennek az egésznek lesz-e egy államilag szabályozott és körülhatárolt keretrendszere.

Igen, ez nagy kérdés. A mindenkori politika számára azonban nehéz annak beismerése, hogy az állam nem tudja önállóan ellátni ezt a feladatot. Az emberek ugyanakkor közvetve ezt nap mint nap megtapasztalják, tehát csak kellene egy nagy levegőt venni, és - több ország példáját követve - nálunk is teret engedni a korszerű, kiegészítő jellegű finanszírozási formáknak.

Részben ez is az oka annak, amiért a betegek a magánszolgáltatók felé mennek?

Igen. A kutatások azt mutatják, hogy az időtényező a legfőbb oka annak, hogy az emberek inkább a magánszolgáltatót választják. Ennek az egyik része a várakozási idő, ameddig a vizsgálat elérhetővé válik: például ultrahang- vagy MR-vizsgálatra, de a legtöbb szakorvosi vizsgálatra is számos helyen többhetes várólisták vannak. A másik része pedig a várakozás a szakorvosnál, a betegváróban, ami esetenként akár 3-4 óra is lehet az állami egészségügyben. Nagyon szeretném, ha a magánszolgáltatás színvonala úgy fejlődne, hogy közvetlenül az időtényező mellé elsődleges döntési tényezőként felzárkózzék a szolgáltatás minősége is. Például hogyan bánnak a beteggel, mennyire törődnek vele, mennyi információt és milyen formában kap meg, stbA magánellátást nem célszerű csak egy szolgáltatási előnyre, az időtényezőre építeni, hiszen a közeljövőben jelentős állami pluszkapacitások érkeznek a rendszerbe, ha megvalósul például az Egészséges Budapest Program. Ezért mi az Affideában arra törekszünk, hogy az időtényező mellett a betegellátás színvonala és az ügyfélélmény is kiváló legyen.

Ebben a tekintetben tehát az állami szektor versenytárs? És a munkaerőért folytatott harcban mennyiben egymás versenytársai?

Ilyen értelemben igen. A munkaerő tekintetében egymásra csúszott ez a két rendszer. Az orvosok többsége itt is, ott is dolgozik. Jó lenne ezt szétválasztani, de mivel munkaerőhiány van, ez rövid távon nem megy. Egyértelmű, hogy mind a két szektornak fontos a szerepe. Ezért jó, ha egymást kiegészítő segítő helyzetben vannak, nem pedig versenyeznek egymással. Az országnak és a betegnek is az a jó, ha mindkettőt a helyén kezeljük, hiszen rendkívül fontos az állami egészségügyi ellátás. Különösen az lenne a jó, ha a színvonalban mutatkozó egyenetlenségek kisimulnának, és mindenhol elmozdulnának a magasabb színvonal felé. De az is tény, hogy ma a magánegészségügyi szektorban is vannak még olyan szolgáltatók, ahol mind a minőség, mind pedig a betegbiztonság terén van hová fejleszteni a protokollokat.

A magánszolgáltatók között hamarosan létrejön egy védjegy, mely egy külső auditra épülő hiteles minősítési lehetőséget jelent azoknak, akik vállalják, hogy teljesítik az abban foglalt követelményeket. A védjegy biztosíték lesz a betegek számára, hogy a szolgáltató működése transzparens, jogkövető és betegközpontú. De természetesen fordítva is lehet tanulni: az állami ellátásban is szükség lenne minőségbiztosításra, ami garantálja a transzparens és számonkérhető működést.

A Primus által kezdeményezett védjegy bevezetésére van konkrét ütemterv?

Túl vagyunk a tervezettnél hosszabbra nyúlt, körülbelül egyéves előkészítési folyamaton. Örömmel mondhatom, hogy a rendszer elkészült, és áprilistól elkezdődik a Primus-tagok audit- és tanúsítási folyamata, ahogyan azt nemrégiben bejelentettük. Utána pedig várunk minden egészségpiaci szereplőt, aki érdeklődik a védjegy megszerzése iránt.

Akkor ez egyfajta igazolás lesz a betegek számára, hogy ezek a szolgáltatók hitelesek és megbízhatók? Gyakorlatilag ez egy betegirányítási rendszer is lehet?

Pontosan! A beteg számára ez egy igazodási és tájékozódási pont lesz, hiszen manapság nagyon nehéz hiteles információkhoz jutni. Azt is várjuk ettől, hogy akiknek fontos, hogy kapjanak számlát, garanciát, regisztrálják őket és a betegjogaikat is figyelembe vegyék, azok tudják, hogy jó helyen járnak. Ezért is kell majd évente megújítani a minősítést.

Milyen konkrét tervekkel készül még az egyesület a kormányzat, a májusban felálló kormány számára?

Van egy javaslatcsomagunk, amit tálcán kínálunk a döntéshozóknak. Ide tartozik az orvosok szabad foglalkozásának témája, a szolgáltató- és a szektorsemlegesség, a munkáltató által adómentesen adható egészségügyi programok, vagy épp a társasági adó egészségügyi felhasználása prevenciós célokra. Ezekkel a javaslatokkal drasztikusan emelhetjük a lakosság egészségügyi színvonalát, ugyanakkor az orvosok itthon tartását is segítjük. Az is érdekes kérdés, hogy adózhatna-e kedvezményes áfakulccsal az egészségügyi szolgáltatás.

Új cikksorozat a professzionális egészségügyről

Cikksorozatot indítunk a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról. Interjúk, elemzések, adatbányászat formájában, az állami és magánegészségügyi ellátásról, piacról, szolgáltatókról, finanszírozásról, munkaerőről, fejlesztésekről, innovációkról, kutatókról, digitalizációról. Célunk, hogy a leginkább érintettek segítségével mutassuk be a hazai egészségügy minden szegletét. Beszámolunk az aktuális trendekről, kihívásokról és felkutatjuk a sikersztorikat. Érdemes velünk tartani, itt.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium