Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

2018. október 12. 06:02    
nyomtatás
 
A betegek nem vándorolnak a magánegészségügy felé, hanem tudatosan keresik a magánszolgáltatókat - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Antal. A Da Vinci Magánklinika ügyvezető igazgatója szerint addig nem fog változni a hazai egészségügy finanszírozása, amíg a posztszocialista közös társadalmi felelősségvállalást nem tudjuk elengedni. Az ügyvezetőtől megtudtuk azt is, hogy látványos árbevételt érhetnek el idén, valamint hogy mit okozott a keresleti oldalon a kapacitások idén nyári bővítése és sejtelmesen arra is tesz utalást, hogy a klinika vezetése merre látja a folytatást és a jövőt.

Kovács Antal ott lesz a Portfolio magánegészségügyi konferenciáján! Részletek itt:



Hogyan látja, mennyire erősödött meg az elmúlt években az egészségügy magánlába? Mit okoz ez az állami ellátásban?

Azzal kezdeném, hogy a magyar orvosképzést és azt a szakmai színvonalat, amit akár állami, akár magánegészségügyi intézmények tudnak produkálni, az állami egészségügy nélkül nem lehetne megtenni. Itt tanulnak szerveznek gyakorlatot azok a kollégák, akik utána - részben külföldi tapasztalatokat is szerezve és visszatérve - magas szakmai színvonalon tudják végezni a munkájukat.

Nyilván megvolt az oka a pécsi alapításnak a város adottságai és egyetemi képzése miatt. Milyen azóta a viszony a Pécsi Tudományegyetemmel, hogyan tud egymás mellett élni az állami és a magánellátás?

Pécsen egymás erősségeire építve próbáljuk meg a betegek érdekeit szolgálni úgy, hogy ebben meghagyjuk mindenkinek a választási lehetőséget.

Nem titok, hogy az állami egészségügy nem a legjobb irányba halad, de talán ez egy olyan jó pontja lehet arra, hogy felismerjük az idő elérkezett, valamit tenni kell a hazai egészségüggyel.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Fotó: Sóki Tamás

Ezek alapján egyértelmű, hogy az állami rendszer hiányosságai is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek a magán felé vegyék az irányt. Milyen tényezők játszanak még szerepet ebben az "áramlásban"?

Jelenleg az állami egészségügyben tapasztalható problémák, a várakozás, az orvosok túlterheltsége, az intézmények állapota egyre inkább abba az irányba hajtják az embereket, hogy nemcsak másodvélemény kérése miatt, hanem már az első vizitekre, orvos-beteg találkozókra is a magánintézmények felé vegyék az irányt. Ezt követően még mindig két lehetőségük van. Ha nem tudják vagy akarják megfizetni a magánellátás keretében a műtéteket vagy a komolyabb beavatkozásokat, akkor van lehetőségünk ezt az államiban tovább folytatni, hiszen rendelkeznek társadalombiztosítással. Itt, Pécsen szerencsés helyzetben vagyunk, mert mind a Pécsi Tudományegyetemnek, mind a magánklinikának a vezetési koncepciója sok pontban találkozik, és mi inkább egymás mellett élünk, mint egymás kárára.

Vidéki magánklinikaként mennyire speciális a helyzetük, országosan tapasztalható verseny a betegekért?

A Da Vinci Klinikának a járóbeteg-ellátás tekintetében Pécs és a régió a fő terepe, de a fél Dunántúl hozzánk tartozik ebben a tekintetben, hiszen nincs komoly versenytársunk a régióban. Van pár magánszolgáltató, de egyik sem ennyire komplex.

A fekvőbeteg-ellátás tekintetében 70 százalékban az ország minden pontjáról érkezőket műtünk, vagyis ebben a tekintetben ugyanúgy meg kell küzdenünk a betegekért, mint Budapesten egy nagyobb versenytársunknak.

Annyiban könnyebb helyzetben vagyunk viszont, hogy a térségben mi vagyunk a legnagyobbak, és nincs még három ilyen intézmény, melyek közül a páciensek választani tudnának. Ez egy adottság, amivel együtt is kell élni, ugyanis ez a régió nem is tudna eltartani még egy ilyen nagy magánklinikát.

Nagyjából ugyanis 300-400 ezer emberről beszélünk, akik közül évente 25-30 ezer látogat meg bennünket, ez az a réteg, amely ki tudja és akarja fizetni a magánszolgáltatás költségét.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

A korábbi épület balra és az új szárny jobbra. Fotó: Sóki Tamás


Ha már a vidéki létből fakadó specialitásoknál vagyunk, mennyire nehéz megtalálni és megtartani itt a szakképzett munkaerőt?

Pécsen van az egyik legnevesebb orvosi egyetem az országban, nagyon magas klinikum számmal. Éppen ezért itt a népességhez viszonyítva nagyobb százalékban vannak egészségügyi dolgozók. Viszont itt is ugyanolyan arányok tapasztalhatók, mint az ország más városaiban, vagyis

főleg a fiatal orvosok és szakdolgozók körében nagyon nagy az elvándorlás. Különböző eszközökkel próbáljuk meg itthon tartani őket, az egyik a bérezés. Bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagy a különbség a nálunk lévő és az állami bérezés között.

Nálunk ugyanis nem kezdő szakdolgozók dolgoznak, hanem komoly tapasztalattal rendelkezők. Ők azok, akik az állami ellátásban is abba a kategóriába esnének, amely valóban érzékelhető bérnövekedést tapasztalt. Azonban mivel itt jobbak a körülmények, megéri itt dolgozni akár ugyanazért a bérért is. Van ugyanis egy lényeges különbség köztünk és egy állami szolgáltató között: nincs ellátási kötelezettségünk és ez egy nagyon fontos pont a magánszervezetek életében. Ennek köszönhető, hogy a klinikán előre tervezett menetrend szerint dolgozunk, bár a fekvőbeteg osztály szinte 7/24-ben nyitva van, de csak előjegyzés alapján végzünk munkát. Ez azt jelenti a munkavállalóink számára a gyakorlatban, hogy itt nem kell éjszakai ügyeletet vállalni, a szakdolgozók leginkább vállalkozói formában dolgoznak, emellett jobb munkakörnyezetet tudunk biztosítani, innovatívabb technológiákat használunk. Kilencedik éve működünk, és azóta folyamatosan növeljük az állományt. Csak olyanok távoztak, akik a családjuk miatt külföldre költöztek, vagy elérték a nyugdíjas kort. Az sem mindegy, hogy ketten-hárman vannak egy 50 ágyas osztályon például egy állami kórházban, vagy 14 ágyon nappal négy, éjjel három nővér dolgozik, így több figyelem jut a betegekre.

Fontos azt is látni, hogy a magánszolgáltató intézmények rendkívül fontos szerepet töltenek be: mi is segítünk itthon tartani a jó szaktekintélyeket, hiszen a sok állami munkájuk és túlterheltségük mellett itt hivatalosan meg tudják keresni azt a kiegészítő jövedelmet, amivel ugyan még mindig kevesebbet keresnek, mint külföldön, mégis így a családjukkal lehetnek. Ugyanez jellemző a szakdolgozókra is, hiszen a műtétek nem zajlanak asszisztensek, műtősök nélkül, úgyhogy a régiónkban nagyon nagy munkaerő-megtartó ereje van a magánegészségügynek.

Említette, hogy nem mindig van lényeges különbség a bérekben a szakdolgozók esetében az állami és magánszolgáltató között. Ez azért van, mert az állami rendszerben elindított béremelési folyamat komoly bérnyomást jelent Önöknél is?

Így van, kevesebbet nem fizethetünk magánszolgáltatóként az állami intézményben tapasztalható illetményeknél. Ahogy emelkedik az állami bérszínvonal, ahhoz nekünk is igazítani kell a fizetéseket. Ezért említettem, hogy mi a munkakörülmények tekintetében tudunk a dolgozóinknak pluszt adni. Ebből fakadóan van a szakdolgozóinknak biztonságérzetük. És ha ők jól érzik magunkat, akkor tudnak megfelelően bánni a betegekkel, aki joggal várja el a plusz törődést, a minőségi szolgáltatást, hiszen vagy ő vagy a biztosítója fizet mindezért. Például itt fél óránként bemegyünk a betegekhez, megkérdezzük, hogy vannak, gondoskodunk róluk. Így alakul ki a megfelelő beteg-nővér kapcsolat és ennek köszönhető a betegeink elégedettsége.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Fotó: Sóki Tamás


Tekintettel a megfigyelhető és a jövőben is fennmaradó bérnyomásra azt gondolhatjuk, hogy ez a költség oldali nyomás előbb-utóbb lecsapódik az árakban is, vagyis a betegek fokozatosan dráguló magánszolgáltatásokra készülhetnek. Reális megoldás lehet ebben a helyzetben a magánegészségbiztosítások jobb becsatornázása?

Fontos látni, hogy ezek a betegek nem vándorolnak a magánegészségügy felé, hanem ezeket a szolgáltatókat keresik tudatosan. Ők nem azért jönnek ide, mert elégedetlenek az állami ellátással, hanem nem is kíváncsiak rá. Ezt bizonyítja, hogy a betegek jelentős része már különböző egészségpénztárakkal, -biztosítókkal köt szerződést és érkezik ennek keretében hozzánk úgy, hogy közben fizeti a társadalombiztosítást is.

A betegek már nem is próbálják meg az államiban elintézni a dolgaikat, hiszen van egy tényekkel alátámasztott közhiedelem, miszerint órákat kell várni a szakrendelésekre és, hogy 10 perc jut egy betegre, míg nálunk 45 perc alatt nincs konzultáció.

Ebből fakadóan ha körbenézünk a váróban ülő 50 emberre a magánklinikánkon, akkor jól látható, hogy a magánegészségügy már nem a gazdagok sportja, a társadalom minden szegmensét lefedi.

Rátérve az áremelkedések kérdésére. Az árszintnövelések, amelyeket kénytelenek vagyunk megtenni a költség oldali nyomás miatt, még tűréshatáron belül vannak, pár százalékos kompenzációt jelentenek.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

A korábbi szárny. Fotó: Sóki Tamás

Ez azért alakult így, mert alacsony szinten állítottuk be a profitrátánkat, inkább a páciensszám növelésével próbáljuk növelni a nyereségünket, és nem azt mondjuk, hogy 1000 pácienst akarunk ellátni egy hónapban nagy haszonnal, hanem megpróbálunk 3000-et ellátni kisebb haszonnal.

Fontos megjegyeznem, hogy nem emeljük folyamatosan az árakat, a nyolc év alatt háromszor emeltünk árat, és így is átlagosan 10 ezer forinttal a budapesti árak alatt vagyunk. A műtétek nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint a fővárosi magánintézményekben, mivel az infrastruktúra, fogyóanyagok ugyanannyiba kerülnek mindenkinek.

Ha már a gazdálkodási adatoknál vagyunk: tavaly 1,7 milliárd forintos árbevételt termelt a klinika, a 2016-os összeghez képest ez látványos, 45%-os bővülés volt. Milyen bevételi számokat várnak az idei évre?

Eredetileg a 2-2,3 milliárd forintos sávba vártuk az árbevételt az idei évre, és most már látjuk az első féléves számok alapján, hogy a 2 milliárd forint nagyon konzervatívnak volt mondható. És meg kell említenem, hogy most vagyunk túl egy kapacitásbővítésen. Tavaly ugyanis sikerült megvásárolnunk a szomszédos Kikelet Hotelt, amit az idei évre alakítottunk át: ide helyeztük át a járóbeteg-rendelésünket, így a 6 helyett 18 rendelőnk lett. Az így felszabadult 6 rendelőből pedig betegszobát alakítottunk ki a korábbi épületben, melynek köszönhetően az ágykapacitásunk 50%-kal növekedett. Az új szárnyat augusztusban indítottuk el és már most érzékeljük a forgalom növekedését.

Mindezeknek köszönhetően hamarosan el fogjuk érni az év 30-35 ezres éves betegszámot. Az új épületben emellett meghagytuk az éttermet, illetve van pár szoba a betegek hozzátartozói számára, akik használhatják az intézmény wellnesrészlegét. Mindezek fényében nevezzük el az intézményt Da Vinci Resortnak. Ez egy újfajta egyedi kezdeményezés, amerikai mintára, ahol jellemző, hogy a kórház élményelemmel párosul.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Az új, Kikelet szárny. Fotó: Sóki Tamás


Az ingatlanvásárlásra mi is külső finanszírozást vettünk igénybe, azonban a felújítást és átalakítást saját forrásból valósítottuk meg. Nem szeretnénk azt, hogy azzal, hogy még jobban eladósítjuk magunkat, a jövőben emiatt árat kelljen emelnünk, inkább mindig csak addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindeközben a páciensszám 2012 óta megtízszereződött, a műtéti számunk szintén, az árbevételünk megnyolcszorozódott, a nyereségünk pedig a nagyon mély mínuszokból évi 10 százalékos árbevétel-arányos környékére tud rúgni.

Van a tervben ezek után még további bővülés? Mennyire jellemző, hogy a jelentkező igényeket nem tudják azonnal kielégíteni, és már-már várakozási idő alakul ki bizonyos beavatkozásokra?

Az ágyszám növelésével párhuzamosan tervezzük további műtők kialakítását.

Jelenleg ugyanis már nagyon nehezen tudunk időpontokat adni műtétekre.

Várólista még nem alakult ki, mint az állami ellátásban, de nagyon meg kell terveznünk a műtéti napjainkat ahhoz, hogy mind az orvosoknak, mind a betegeknek megfelelő legyen az időzítés.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Fotó: Sóki Tamás


Térjünk át a szélesebb kontextusra, vagyis arra, hogy milyen környezetben működik egy ilyen magánklinika. Nyilván egy ilyen intézmény számára sem mindegy, hogy miként alakul a hazai egészségügyi rendszer finanszírozása. Mit gondol, milyen irányba megy és milyen irányba kellene mennie ebben a tekintetben a hazai folyamatoknak?

A saját példánkkal kezdeném: az egészségpénztárak, és -biztosítók arányát a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában 15-20%-ra tenném, míg a járóbeteg-ellátásban ennél magasabb, 35% körül van, mert rengeteg olyan szűrővizsgálatot végzünk, amit az egészségbiztosítók kötelezően előírnak egy komolyabb biztosításhoz. A magánbiztosítói megkeresések és finanszírozások alakulnak, elég csak egy külföldi beteg, vagy külföldről kezelés miatt hazatérő magyar beteg külföldi biztosítói kapcsolatára gondolni. Alakulnak ezek a dolgok maguktól, de szükség lenne koncepcióváltásra a finanszírozás tekintetében. Én nem megyek el ebben a kérdésben addig, ameddig sok más kollégám, akik azt mondják, hogy a finanszírozást elkölthessük ott, ahol akarjuk. Azzal a koncepcióval viszont teljesen egyetértek, hogy az állami ellátásban felállítanék egy erős sürgősségi ellátást, amiért cserébe mindenkivel havi 15 ezer forintos kötelező tb-járulékot fizettetnék és emellett viszont minden mást fizetőssé tennék, az állami-és a magánegészségügyet is. Ebben az esetben komoly verseny alakulhatna ki, amelyben azért az állami intézményrendszernek óriási előnye lenne, mivel óriási infrastruktúrája és rengeteg orvosa van. Kénytelenek lennének ők is emelni a színvonalat, vagy a magánnak kellene csökkenteni az árakat. Közben belépnének a rendszerbe a magánbiztosítók, akik leszerződhetnének az állami- és a magánintézménnyel is.

Amíg ezt a posztszocialista közös társadalmi felelősségvállalást nem tudjuk elengedni az egészségügy terén, addig ez nem fog változni. De már az is valami, hogy felismerik a döntéshozók, hogy változásra van szükség.

Mindeközben a magánegészségügyi szolgáltatók piacán is nagy a mozgolódás, az elmúlt 1,5 évben sorra jelentették be a tulajdonosváltásokat és a hírek szerint a közeljövőben még további 3 tranzakcióra sor kerülhet a szektorban. Hogy áll a konszolidáció, tulajdonosváltás kérdésköréhez a klinika tulajdonosi köre és vezetése? Voltak érdeklődő felvásárlási megkeresések?

Nem véletlen, hogy elkezdődött a konszolidációs folyamat, a magánegészségügyi szektor ugyanis mostanra érte el azt a szintet, ami már egy nagyobb pénzügyi befektetőnek is szemet szúr. Összességében komoly megkeresésünk nem volt. Mi azt az utat választottuk, hogy csendben dolgozunk, építjük a saját kis bizniszünket vidéken, de nem lepődnék meg, ha a közeli jövőben minket is megkeresnének.

A klinika tulajdonosi körével kapcsolatban ki kell emelnem, hogy mindannyian pécsiek és lokálpatrióták és helyben hasznosítjuk az itt felhalmozódó tudást és know-howt.

Abban is látunk jövőt, hogy ezt a tudást majd megpróbáljuk valahol máshol kamatoztatni akár külső felkérésre. Nem is biztos, hogy csak Magyarországban gondolkodnánk, határközelben vagyunk, illetve külső felkérésre bárhol el tudnánk ezt a feladatot látni. Megvan az a koncepció is a fejünkben, ami egy országos hálózat kialakításáról szól, de a mostani folyamatok miatt nem biztos, hogy elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ezt elindítsuk. Inkább a tudásunkat akarjuk kamatoztatni, akár más szektorban is.

Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Fotó: Sóki Tamás


Interjúsorozat az egészségügyről

A Portfolio idén tavasszal interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.


Még nem késő jelentkezni a Portfolio Private Health Forum 2018 rendezvényre!


Magyar magánklinika, amerikai mintára, vidéken - Kik fizetik meg?

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium