Előbb-utóbb kénytelenek lesznek a magyarországi cégek árakat emelni

MTI
2018. május 17. 19:45    
nyomtatás
 
Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon a gyors bérnövekedés jórészt azért nem szűrődött még át a fogyasztói árakba, mert a vállalatok saját nyereségrátájuk terhére egyelőre "lenyelik" a bérköltség oldaláról jelentkező mind erősebb áremelési nyomást, de ez nem folytatódhat a végtelenségig.



A Capital Economics közgazdászai csütörtökön ismertetett tanulmányukban kimutatják, hogy Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a bérnövekedés és a termelékenység növekedésének üteme közötti átlagos különbség mára elérte az 5 százalékpontot, és ez az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség emelkedését jelenti.

Ennek felhajtóerőt kellett volna gyakorolnia az inflációra, ám ez nem történt meg: a maginflációs ráta mindhárom gazdaságban a helyi jegybankok célszintje alatt jár, Lengyelországban például mindössze 0,6 százalék éves szinten.

A térségi infláció gyengeségét részben olyan tényezők okozzák, amelyek a következő negyedévekben is fennmaradnak: ezek közé tartozik mindenekelőtt az alacsony inflációs várakozás, és a gyenge euróövezeti inflációs nyomás.

A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a három közép-európai EU-gazdaság inflációs ütemét számos átmeneti tényező is lassítja, és ezek között kulcsfontosságú, hogy a helyi vállalati szektorok nyereségrátájuk csökkenése árán egyelőre nem érvényesítik áremelés formájában a növekvő bérköltségeket.

A ház tanulmányához fűzött grafikus kimutatás szerint a hazai össztermék (GDP) arányában mért bruttó működési szintű többlet - amelyből a szektorszintű átlagos haszonkulcs származtatható - 2016 eleje óta markánsan, az időszak elején mért 48,3 százalékról 46,4 százalékra, 15 éves mélypontra csökkent a három vizsgált gazdaságban.

A cég londoni elemzői szerint kétséges, hogy ez a folyamat fenntartható, tekintettel arra is, hogy a súlyosbodó munkaerőhiány közepette valószínűleg tovább gyorsul a bérnövekedés üteme.

A vállalatok nem engedhetik meg maguknak a végtelenségig nyereségrátájuk zsugorodását, és végső soron kénytelenek lesznek a magasabb bérköltségeket a fogyasztókra hárítani
- jósolták a Capital Economics elemzői.

Kiemelték azt a véleményüket, hogy Magyarországon, ahol az országcsoporton belül a legmeredekebb a bérnövekedés üteme, gyaníthatóan már most jóval magasabb lenne az inflációs ráta, ha nem csökkent volna jelentősen - 19 százalékról 9 százalékra - a társasági adókulcs.

A ház szerint mindezt egybevetve az valószínűsíthető, hogy a közép-európai EU-gazdaságok inflációját lassító tényezők hamarosan elenyésznek, bár a hosszabb távon fennmaradó dezinflációs erők várhatóan megakadályozzák, hogy a térségi maginfláció a globális pénzügyi válság előtti időszakban mérthez hasonló gyors ütemű növekedésnek induljon.

A cég ezzel együtt is azt várja, hogy a teljes kosárra számolt infláció 2019 elejére a három gazdaságban eléri a jegybanki célszinteket, és ez Magyarországon és Lengyelországban - ahol Csehországtól eltérően még nem kezdődött el a monetáris szigorítási ciklus - később a jegybanki alapkamat emeléséhez vezethet.

A Morgan Stanley legutóbbi tanulmánya szerint az infláció gyorsulásának elmaradását az is magyarázhatja, hogy az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

A Morgan Stanley elemzői szerint ebben a környezetben az MNB exitstratégiája annak elősegítése lehet, hogy a BUBOR ráta elemelkedhessen a zéróról, és közelítsen a jegybanki alapkamathoz. A ház londoni elemzőinek véleménye szerint azonban ez is inkább csak 2019 végén, vagy akár még később válhat esedékessé, és a konvencionális alapkamat-emelés várhatóan csak ezután következik.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének elemzői a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon tett tájékozódó látogatásukról Londonban ismertetett minapi beszámolójukban közölték: 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét.

Tárgyalásaikon szerzett benyomásuk alapján hangsúlyozták: ebben a környezetben a magyar jegybank nem sok jelét mutatja még annak sem, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium