Gazdaság

Mi lesz így a boltokkal? Belehúz a digitális kereskedelem

Bővül a digitális kereskedelem Magyarországon, új szereplők kapcsolódnak be, mégis több szempontból le vagyunk maradva, még szomszédainktól is. A kereskedelem digitalizációja ma messze túlmutat a webshopokon és az online vásárláson: az egész értéklánc gyökerestől átalakul. Az üzletek nem tűnnek el a távoli jövőben sem, de kérdés, hogy akkor mi lesz? Hazánkban a szakértők szerint jelentős kihasználatlan potenciál van az ipari szegmensben, amit tovább erősítenek az olyan trendek, mint az Ipar 4.0, az automatizálás, a robotika és a dróntechnológia. Azt gondolnánk, hogy ennek a piacnak a fejlődése főleg a technológián múlik, de a gazdaság versenyképessége és a fogyasztók hozzáállása is kulcsfontosságú, épp ezért szenved hátrányt Magyarország. Nemzetközi szinten az nehezíti a fejlődést, hogy a döntéshozók és a jogalkotók többsége alig ismeri a digitális világot és a digitális gazdaságot.

1 2 3

Trendek a magyarországi e-kereskedelemben.
Az e-kereskedelem Magyarországon csak most indul be, de ez nem azt jelenti, hogy az eddiginél is több webshop lesz. A kereskedelem digitalizációja kapcsán sokan még mindig a webshopokra asszociálnak, pedig ma már sokkal inkább az adatalapú folyamatokról van szó, amelyek a teljes értékláncon végigmennek. "Az e-business vagy e-commerce egy tágabb kategória, amibe beletartozik például az is, ha mobilról utalunk pénzt, vagy ha BKK-autómatából veszünk jegyet a villamosra. Nagyon széles a spektrum, és egyre csak szélesedik" - véli Kis Ervin Egon, a SmartCommerce Consulting vezető tanácsadója.

Hogy áll ma Magyarországon az online kereskedelem?

Az e-kereskedelem Magyarországon szépen növekedett 2015-ben a teljes kiskereskedelemhez képest a KSH adatai szerint: előbbi 17 százalékos, utóbbi csak 5,5 százalékos bővülést mutatott a tavalyi évben. A kiskereskedelmi forgalom egészének 4,1 százalékát teszi ki az online forgalom - derül ki az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felméréséből. Ez az Európai Unión belül nagyjából átlagosnak mondható, de például az Egyesült Királyságban, amely a legfejlettebb országokhoz tartozik, 13 százalékos ez az arány. A közép-európai régióban pedig Csehország a zászlóshajó, a miénknél kétszer-háromszor nagyobb online kiskereskedelemmel, de Lengyelországban is jelentős volument képvisel az online kereskedelmi forgalom, de itt a lakosság és ezáltal a fogyasztói piac is sokkal nagyobb, mint Magyarországon.

Az említett országok közül mindegyikre egyformán igaz, hogy évről évre növekszik az e-kereskedelem, hazánkban is, ahol az optimista szemlélet szerint háromszorosára fog nőni öt éven belül, míg a pesszimistábbak szerint csak duplájára

- tette hozzá Kis Ervin Egon.

Mi lesz így a boltokkal? Belehúz a digitális kereskedelem
Szintén jól mutatja az e-kereskedelem növekvő szerepét és fontosságát, hogy tavaly a tíz legnagyobb kereskedő együttes forgalma 92 milliárd forintot tett ki. Vásárlóerőben azonban jelentősen elmaradnak a magyar vásárlók az EU-s átlagtól: az unió tagországaiban élők egy év alatt átlagosan 1540 euró, vagyis közel 480 ezer forint értékben rendeltek online árucikkeket, míg a magyarok átlagos online költése 134 ezer forint, vagyis nagyjából 435 euró. A briteknél az átlagos online költés még magasabb: 3625 euró vagy több mint 1,1 millió forint évente - derül ki a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért egyesület adataiból. A top 5-10 e-kereskedő viszi a hazai piac körülbelül 20 százalékát, így ők valahol diktálnak, és sokan követik őket, amire jó példa a Black Friday akciós nap meghonosítása és az ingyenes szállítás.

Külföldi értékesítés magyar kisvállalkozásként Várkonyi Balázs, a tavalyi évben a legnagyobb online forgalmat lebonyolító Extreme Digital ügyvezetője úgy látja, hogy a magyar piacon szerzett tapasztalatokkal leginkább a Magyarországhoz hasonló piacokon, például Romániában, Szlovákiában, Horvátországban lehet eredményesen szerepelni. Ezekben az országokban az online felhasználók szokásai és rutinja a magyarokéhoz hasonló, míg a nyugatabbra fekvő piacokon, például Ausztriában, Németországban vagy az Egyesült Királyságban már olyan intenzív a verseny a szektorban, hogy ezeken csak kifejezetten a helyi piac sajátosságaihoz igazított marketingstratégiával, óriási marketingbüdzsével lehet eredményt elérni, ami viszont egy magyar cég esetében nem feltétlenül áll rendelkezésre.

Mit vesznek a magyarok online?

Világszerte a műszaki cikkek online kereskedelme jár az élen, de Várkonyi Balázs szerint ezen a téren a magyar piac még a régiótól is elmarad.

Nálunk a műszaki cikkeknek csak nagyjából 30 százalékát adják el online, míg például a közeli cseh piacon az online értékesítés már 50 százaléknál is nagyobb részesedéssel bír, tehát minden második elektronikai eszközt a neten vásárolnak meg.

A szolgáltatások kapcsán nehéz pontos adatokat, statisztikákat mondani, mert gyakran lehetetlen szétválasztani a külföldi és a belföldi kereskedelmet, például az olyan területeken, mint a szálláskeresés, azon oldalak esetében, ahol magyarországi és külföldi szálláshelyek is megjelennek. Épp ilyen nehéz mérni az internetes értékesítés egyéb területeit, köztük a repülőjegy-értékesítést is - véli Kis Gergely, az eNET alapítója és vezetője.

Hazánkban az internet szerepe régóta kiugró a szállásfoglalás mellett a színház-, a mozi- és a koncert-jegyértékesítésben, de látványosan növekszik a ruhaértékesítés is, ami korábban nem tartozott bele a top 5-be, ha a termékkategóriákat nézzük, de ma már a harmadik helyen áll, és folyamatosan kúszik felfelé.

A számítástechnikai eszközökhöz hasonlóan magas forgalmat jelentenek az élelmiszerek, és valószínűleg újabb és újabb szegmensek kerülnek sorra. A kontaktlencse- és szemüvegpiac a legfrissebb példa, az egyik kontaktlencse webáruház, amely 5 éve indult most a legnagyobb raktárral rendelkezik, és már átvett egy korábbi Ofotért üzletet is.

Kis Gergely szerint jelentősnövekedés látható a szépségápolási termékek és a játékok kategóriájában, ami arról árulkodik, hogy egyre nagyobb számban vannak nők az online vásárlók között.

2014 volt az az év, amikor kiegyenlítődött a nemek aránya, ma már 53-54 százalékot képviselnek a nők, és nemcsak Magyarországon, hanem a világ több országában is. Nekik pedig mások a keresési szokásaik, máshogy kell weboldalakat a nők igényeinek megfelelően elkészíteni, ezért a női vásárlók térnyerése fontos trend az elmúlt két évben.

Visszaszorult a C2C, előretört a B2B

A C2C szerepe - az olyan oldalakon keresztül, mint az eBay és a Vatera - korábban hangsúlyos volt a magyar online kereskedelemben, de csökkenésnek indult, ahogy szélesebb rétegek kapcsolódtak be a nethasználatba. Az akadémiai és az üzleti szféra után a kevésbé képzett és intelligens emberek is elkezdték használni a netet, akik nem a transzparenciát részesítik előnyben, hanem inkább egyezkedni szeretnek, akár telefonon. Épp az hívta életre a Jófogást és az OLX-et (egy felvásárlás után tavaly egyesült a kettő), hogy kielégítse ezeket az igényeket.

Az EU Digital Scoreborad adatai szerint míg az internetezők 14,1 százaléka (EU átlag 19,6%) vásárolt online külföldről tavaly, addig a hazai vállalkozások 35,5 százaléka adott el online más tagállamokba (EU átlag 40,9%).

Ez Mester Máté, az Explico vezető tanácsadó partnere szerint azt jelenti, hogy az e-kereskedelem a B2B szegmensben sokkal meghatározóbb, mint B2C oldalon. Ha a trendeket nézzük az elkövetkező években további növekedésre lehet számítani.

A digitalizációnak köszönhetően több cég egészen más piacokra is belép, nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ki a kereskedő, mert egy gyártó is értékesíthet közvetlenül, saját CRM-rendszerrel. Így tesz például a ritka elektronikai eszközöket gyártó National Instruments, amelynek 35 ezer B2B-ügyfele van világszerte. Péter Attila értékesítési vezető szerint komplex területeken kérdéses, hogy ki lehet-e váltani a teljes kereskedelmi láncot, mert nagyobb a kereskedői segítség és szakértelem hozzáadott értéke, ha az ügyfél nem feltétlenül tudja önállóan kiválasztani a terméket. Erre lehet kereső és szűrési rendszereket fejleszteni, de ezek kialakításához műszaki/mérnöki szakmai segítségre van szükség, illetve hatékony adatbázis-kezelésre, raktárkészlet-nyilvántartásra, és mindezt támogató folyamtokra a cégen belül. Azt is alaposan át kell gondolni, hogy a korábban embert igénylő folyamatokon belül hova szükséges beiktatni ellenőrző pontokat.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
vallalati energiamenedzsment naperomu szeleromu