Itt a kivándorlás újabb lesújtó eredménye: több magyar születik Németországban, mint pár magyar megyében

2019.04.16 10:50

Bemutatjuk a németországi magyarok friss trendjeit.

Tovább emelkedett a Németországban élő magyarok száma, így 2018 végén meghaladta a 210 ezer főt - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adataiból. Ha egy kicsit a részletekbe nézünk, akkor mindenki találhat magának muníciót az optimistától a pesszimistáig, hiszen évek óta nem volt ilyen alacsony a növekedés üteme, vagyis egyre kevesebb magyar megy el, közben viszont sosem született ennyi magyar gyermek az országban. Most grafikonokon mutatjuk be, mit lehet tudni a Németországban élő magyarokról.

Ritka az olyan statisztikai hivatal Európában, mint a német, hiszen nem elég, hogy évről évre megbízhatónak tűnő adatokat szolgáltat az országban élő külföldi népességről, de egy sor érdekes, színes statisztikát is közzétesz, melyek megvilágítják a fő folyamatok hátterét. Éppen ezért a Portfolio elvándorlással foglalkozó cikkeiben évek óta követendő példaként hozzuk fel a Destatis gyakorlatát. Hiába, a legendás német precizitás.

Hány magyar él Németországban?



A német hatóságok hétfőn publikálták a friss, 2018 végi adatokat az országban élő külföldiek számáról, ahogy azt tegnap röviden megírtuk, a magyarok esetében több mint ötezer fős növekedést tapasztaltak 2017-hez képest, ezzel már több mint 212 ezer honfitársunk él hivatalosan a németeknél. Így az ország továbbra is a magyarok legnagyobb "felvevőpiaca" a kontinensen.


A növekedést látva az rögtön megállapítható, hogy 2018-ban sem fordult meg a trend, nem jöttek többen haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek. Ez első ránézésre alátámasztja azt a tavaly már hangoztatott véleményt, hogy továbbra is nettó elvándorlásról beszélhetünk Magyarország esetében, bár annak üteme csökkenhet.


Az első grafikonon ez jól látszik, hiszen 2005 óta folyamatosan nő a Németországban regisztrált magyarok száma, de a 2018-asnál kisebb ütemet utoljára 2010-ben, a német munkaerőpiac megnyitása előtti évben láthattunk. Vagyis amióta uniós polgárként külön engedély nélkül vállalhatunk munkát az országban, azóta egyszer sem volt annyira kedvező a kép, mint tavaly.

A Destatis adatai szerint egyébként a Németországba való elvándorlás 2012-13-ban tetőzhetett, aki akart, az valószínűleg a piacnyitás utáni évekbe útra kelt, akkor évi 25-30 ezres növekedést mutatott a magyarok száma. Utána 2014-ben, majd 2016-ban volt egy nagyobb visszaesés, a köztes években stagnálást láttunk, majd a jelek szerint tavaly megint egy jelentősebb esés jött a növekedési dinamikában. Trendfordulóról talán még korai lenne beszélni, azt majd a következő évek adatai támasztják alá, mennyire lehet tartós a folyamat.

A németországi magyar népesség összetételét illetően egyébként az változatlannak mondható, hogy nagyjából másfélszer annyi férfi él az országban, mint nő, az átlagéletkoruk pedig továbbra is viszonylag alacsony, a férfiak esetében 37,5 év, a nőknél pedig 35,5 év. Ezt támasztja alá a korfa is, melyet szintén a Destatis adataiból állítottunk össze: a Németországban boldogulni próbáló magyarok nagyon jelentős többsége 25-45 év közötti.


Most jön a feketeleves: sosem született ilyen sok magyar gyermek a németeknél



Eddig főleg a jó híreket soroltuk, most jönnek a nem annyira fényes adatok. A korfa összetétele már mutatja, hogy elsősorban a fiatal és középkorú népesség vándorolt el, akik demográfiai szempontból is fontosak lennének Magyarország számára. Ugyanis jellemzően abban a korban járnak, amikor családot alapítanak, gyermeket vállalnak.

Ha a születések számát évről évre vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy tavaly 1860 magyar gyermek született Németországban. Ez egyrészt 2007 óta (amióta adatunk van) ez a legmagasabb érték, másrészt jelentősen, több mint háromszázzal meghaladja a 2017-es adatot.


Ez azt jelenti, hogy Németországban több gyermek születhetett, mint néhány magyar megyében. Itthon még csak 2017-es adatokat látunk, akkor Tolna és Nógrád megyékben kevesebb mint kétezer gyermek született, és alig haladta meg a kétezret Vas és Zala megye adata. Ha hozzátesszük, hogy Magyarországon 2018-ban tovább csökkent a születésszám, akkor az is lehet, hogy négy magyar megyét is megelőzött a német adat.


Ez pedig nem csak azért jelent problémát, mert ezek a gyermekek nem Magyarországon születnek meg, hanem azért is, mert jó eséllyel nem is itthon fognak később adózni, illetve nyugdíjjárulékot fizetni. Hiszen aki egy olyan merész döntést meghoz, hogy nem Magyarországon vállal gyermeket, az jó eséllyel utána le is telepszik külföldön, de minimum hosszú évekre tervez.

A német hivatal adatai szerint 2018 végén majdnem 9000 úgynevezett második generációs magyar migráns élt az országban, akik már ott születtek.



Még nem özönlenek, legfeljebb csordogálnak haza a magyarok



Az állomány növekedése mellett persze a legfontosabb kérdés az, hogy még mindig tömegesen vándorolnak-e el a magyarok Németországba. A Destatis adataiból az is kiderül, hogy a növekedés jelentős lassulása mögött minkét oldalról állnak okok:
  • Egyrészt egyre kevesebb az első alkalommal kivándorló magyar,
  • másrészt egyre többen térhetnek haza, vagy legalábbis hagyják el az országot.



A fenti ábrán látszik, hogy egyrészt első alkalommal 28 ezer magyar jelent meg a német statisztikában, ami már jelentős csökkenés a 40 ezer feletti csúcsokhoz képest, másrészt majdnem 24 ezer magyar költözött külföldre tavaly a németektől. Mindkét adat évek óta nem látott kedvező tendenciát jelent magyar szempontból. Az első alkalommal regisztrált magyarok száma 2011 óta nem volt a mostaninál alacsonyabb, míg a Németországból elköltözők esetében 2007 óta nem láttunk ilyen magas számot. Persze az elköltözés esetében a Destatis sem tart nyilván célországot, így nem tudni, hogy ebből a 24 ezer főből ténylegesen hányan tértek haza és hányan mentek egy harmadik országba, de a többség valószínűleg a Magyarország felé visszavándorlást választotta.

A legtöbb európai ország esetében a következő hetekben jelenhetnek meg a 2018-as adatok az ott élő magyarok számával kapcsolatban, így még nem lehet teljes képet kapni. Ugyanakkor a legnagyobb népességű magyar populáció a hivatalos adatok szerint Németországban él, ezért érdemes a német adatokat kiemelten kezelni. A most megjelent statisztika azt a korábbi véleményünket támasztja alá, hogy ugyan lassulhat a magyar elvándorlás üteme, de még mindig többen mennek el Nyugat-Európába, mint ahányan onnan visszatérnek, vagyis ebben a relációban nettó értelemben kivándorló ország vagyunk (Összességében ez az állítás természetesen továbbra sem igaz, hiszen a fejletlenebb országokat is figyelembe véve Magyarország hagyományosan nettó befogadó országnak számít). Demográfiai szempontból kifejezetten kedvezőtlen, hogy 2018-ben soha nem látott számban születtek magyar gyermekek Németországban, ami arra utal, hogy egyre többen tervezhetnek hosszú távra, akár végleges letelepedésre.


Szívesen írnánk egy cikket a Portfolio-olvasók külföldi munkatapasztalatairól is. Amennyiben van ilyen jellegű tapasztalata, él/élt külföldön, foglalkoztatja az elvándorlás gondolata, és szívesen megosztaná velünk a gondolatait akár név nélkül is, írjon nekünk e-mailt!

További ajánlataink

Összeomlott a peso, lemondott az argentin gazdasági miniszter

Pedig szerinte mindent megtett az országért.

Fitch: távoli kilátás az euró bevezetése Magyarországon

Pedig szerinte jót tenne a közép-kelet-európai országok hitelképességi megítélésének az euró bevezetése.

Kiszivárgott, mire számít a brit kormány a rendezetlen kilépés után

Azt nem lehet mondani, hogy illúziókkal készülnek a hard Brexitre.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF