Hogyan lehet versenytársainkkal együttműködni jövőre?

2010. május 13. 15:14    
nyomtatás
 
K+F, szakosítás, szabványosítás, közös vállalatok, stb.

A versenytársakkal való együttműködés szükségessége számos iparágban magától értetődő, hiszen a közös kutatás-fejlesztés, a szakosítási megállapodások, a szabványosítás, illetve az együttműködés egyéb lehetséges formái elősegítik az innovációt és hatékonyságjavulást eredményeznek. Elég csak az egyre többször közösen fejlesztett autókra, alkatrészekre gondolni. A jó és hasznos cél mellett azonban könnyen komoly károk is származhatnak az együttműködésből, ha nem figyelnek a jogi, elsősorban versenyjogi keretekre.



Sajnos a jelenlegi szabályok alapján sokszor még jogászoknak is nehéz megítélni, hogy a tervezett együttműködés jogszerű-e. Mivel azonban a vonatkozó EU joganyag (a K+F és a szakosítási csoportmentesítési rendeletek, valamint az Európai Bizottság horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó Iránymutatása) 2010. december 31-én hatályát veszti, most lehetőség nyílik a cégek számára egyértelműbb szabályok kialakítására. Az Európai Bizottság meg is kezdte a szabályok felülvizsgálatát, és a napokban nyilvános konzultációt kezdeményezett módosítási javaslatairól. A tervezetek alapján olyan fontos kérdésekben módosulhat a gyakorlat, mint például a versenytársak közti információcsere versenyjogi megítélése, a versenyszabályok alkalmazása a közös vállalatok és anyavállalataik közti megállapodásokra, illetve a szabványosítás során figyelembe veendő versenyjogi szempontok.

Versenytársak közti információcsere

Bár a kartelltilalom miatt eddig is nyilvánvaló volt, hogy versenytársak nem oszthatnak meg egymással jövőben alkalmazandó árakra, illetve tervezett termelési/értékesítési mennyiségekre vonatkozó adatokat, a versenytársak közti jogszerű információcsere pontos határait a gyakorlatban gyakran nehéz meghatározni. Különösen előremutató ezért, hogy a Bizottság tervezete elismeri, hogy a versenytársak közti információcsere érdemi hatékonysági előnyt is eredményezhet. A Bizottság szerint a fogyasztók számára előnyös, és ezért indokolható lehet például a versenytársak aktuális árainak nyilvános megosztása (pl. internetes ár-összehasonlító honlapok segítségével), de a versenytársak akár árufeleslegre vonatkozó adatokat is megoszthatnak egymással, ha az a kereslet kielégítésének optimalizálásához szükséges.

A versenyszabályok alkalmazása a közös vállalatok és anyavállalataik között létrejött megállapodásokra

A Bizottság tervezete szerint a közös vállalat (JV) és anyavállalatai közti megállapodásokra nem lesz alkalmazandó a versenykorlátozó megállapodások tilalma, ha a JV-t az anyavállalatok közösen irányítják. Ez a szemléletváltás jelentősen kibővíti a közös vállalatok mozgásterét azáltal, hogy az anyavállalataikkal való kapcsolat során nem kell figyelemmel lenniük a szigorú versenyjogi korlátokra. Így a tervezet szerint a jövőben nem lesz jogsértő, ha például egy gyártó a termékeinek értékesítésére egy közös vállalatot hoz létre, amellyel később versenykorlátozó (pl. határozatlan időre szóló kizárólagosságot, vagy árrögzítést tartalmazó) megállapodást köt. Fontos azonban, hogy a JV anyavállalatai közti bármilyen versenykorlátozó megállapodás továbbra is jogsértő, a versenytárs anyavállalatok magatartásának közös vállalaton keresztül történő összehangolása továbbra is súlyos bírságot eredményezhet.

Szabványosítás, standard ÁSZF-ek

A versenytársak közti együttműködés egyik leggyakoribb és gyakran nélkülözhetetlen formája a szabványosítás. A szabványok vonatkozhatnak a termékek vagy szolgáltatások technikai paramétereire, minőségére, jelezhetik a termék kompatibilitását valamivel, vagy azt, hogy környezetbarát technológiát képvisel. A szabványosítás azonban komoly versenyjogi aggályokat is felvethet, ha versenytársak közti tiltott együttműködéshez vezet. A Bizottság Iránymutatásának tervezete részletesen bemutatja a lehetséges versenyjogi problémákat, a kartellezés nyilvánvaló tilalmától kezdve olyan érzékeny kérdéseket is tárgyal, mint pl. a szabadalmak eltitkolása, illetve túlzott licencia díjak alkalmazása.

A szabványosítás mellett a Bizottság Iránymutatása külön foglalkozik a standardizált ÁSZF-ek kérdésével is, amely különösen a pénzügyi, biztosítási szektor számára lehet fontos, ahol gyakran felmerül az igény egységes fogalmak, hasonló feltételek alkalmazására. A Bizottság az ezzel kapcsolatban felmerülő versenyjogi aggályokat több gyakorlati példán keresztül mutatja be, amelyek hasznos iránymutatásul szolgálhatnak az együttműködés jogszerű határainak kijelölésében.

Egyéb kérdések

Ami a versenytársak közti együttműködés egyéb formáit illeti, a Bizottság nem javasolt más érdemi módosítást a jelenlegi szabályokhoz képest. Nem változnak az együttműködés egyes formáinak versenyjogi megítélése szempontjából irányadó piaci részesedési küszöbök sem. Beszerzési társulások esetében továbbra is 15%-os együttes piaci részesedés alatt valószínűsíthető az egyedi mentesülés feltételeinek teljesülése, szakosítási megállapodások esetében pedig 20%-os, míg K+F megállapodások esetén 25%-os együttes piaci részesedés alatt alkalmazhatók a vonatkozó csoportmentesítési rendeletek. Ha az együttműködésben részt vevő felek együttes piaci részesedése ennél magasabb, akkor az együttműködés alapos egyedi versenyjogi vizsgálatot igényel.

A tervezett módosításokkal kapcsolatban cégek, szakmai szervezetek, egyesületek 2010. június 25-ig nyújthatnak be észrevételt a Bizottsághoz, amely ezek kiértékelését követően, várhatóan még idén véglegesíti a szabályokat. A tervezetek elérhetők a Bizottság honlapján: itt .

dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán
dr. Vörös Péter
dr. Horányi Márton

Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium