Kereskedelmi egyezményt kötött Nagy-Britannia és Svájc

MTI
2019. február 11. 19:45    
nyomtatás
 
Svájccal írt alá folytatólagossági kereskedelmi szerződést hétfőn Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter. A szerződés célja, hogy a két ország a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is ugyanolyan feltételekkel kereskedhessen egymással, mint most.


A brit-svájci kétoldalú kereskedelem - amely jelenleg az Európai Unió által külső országokkal kötött kedvezményes kereskedelmi megállapodások szabályrendszere alapján zajlik - évente 32 milliárd font (csaknem 12 ezer milliárd forint) értékű.

Nagy-Britannia az EU tagjaként 40 ilyen nemzetközi kereskedelemi egyezmény részese.

Liam Fox 2017-ben, egy üzleti rendezvényen kijelentette, hogy a brit kormány célja mind a 40 uniós szerződés folytatólagosságának biztosítása kétoldalú szerződésekkel a Brexit időpontjáig, vagyis idén március végéig.

A svájci szerződés hétfői aláírása után, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy ez most már nyilvánvalóan nem sikerülhet.

Kijelentette: a kormány jelenlegi törekvése az, hogy "fontossági sorrendet" állítson fel e szerződések újrakötésében kétoldalú alapon.

Nagy-Britannia Svájcon kívül eddig mindössze Chilével, a Feröer-szigetekkel és néhány afrikai országgal kötött ilyen folytatólagossági kereskedelmi szerződést, de a svájci megállapodás eddig messze a legnagyobb értékű ezek között.

Az EU által a tagországok nevében megkötött 40 kereskedelmi megállapodás 71 külső országra terjed ki.

A Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn a Sky Newsnak nyilatkozva a brit-svájci szerződés hétfői aláírása után kijelentette: "veszélyhelyzeti állapottal" ér fel a brit gazdaság számára az a tény, hogy London eddig csak csekély számú folytatólagossági kereskedelmi szerződést tudott tető alá hozni kétoldalú alapon.

A CBI vezetője szerint különösen az jelenthet súlyos kereskedelmi kiesést, hogy Japánnal és Dél-Koreával nincs ilyen kétoldalú megállapodása a brit kormánynak.

Carolyn Fairbairn szerint arra kell készülni, hogy az ezekkel az országokkal jelenleg fennálló szerződések - amelyeknek Nagy-Britannia EU-tagsága révén részese - a Brexit másnapján "eltűnnek".

A CBI erre a kockázatra a minap hivatalosan is felhívta a konzervatív párti brit kormány figyelmét, közölve: globális kereskedelmi szerződésekből zárná ki Nagy-Britanniát a "kemény Brexit", vagyis a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése.

Az iparszövetség múlt heti felhívása szerint - amelyet személyesen John Allan, a CBI elnöke tett közzé - hangsúlyozta: a CBI becslése szerint a globális hazai össztermék (GDP) 32 százalékát állítja elő az a gazdasági térség, amelyre az Európai Unió és a külső partnerországok kereskedelmi megállapodásai jelenleg kiterjednek. Ez az arány 37 százalékra növekszik azokkal a térségekkel együtt, amelyekkel az EU-nak még csak részleges kereskedelmi megállapodásai vannak.

A CBI szerint megállapodás nélküli Brexit esetén azonban Nagy-Britannia egyik napról a másikra elveszítené az e kereskedelmi szerződések biztosította vámmentes kereskedelem, illetve kedvezményes piaci hozzáférés előnyeit a brit áruk és szolgáltatások számára alapvető fontosságú piacokon, beleértve olyan súlyú gazdaságokat, mint Japán vagy Törökország.

A CBI adatai szerint a Dél-Koreába irányuló brit export 67 százalékkal bővült az EU és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásának megkötése utáni öt évben.

Az EU éppen tavaly kötött szabadkereskedelmi megállapodást Japánnal is. A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, emellett közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre.

Az Európai Unió és Japán együtt a világgazdasági szintű GDP-érték csaknem 30 százalékát állítja elő, közös részesedésük a világkereskedelmi forgalomból megközelíti a 40 százalékot.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium