Londoni elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) központi célszintjét meghaladó maginfláció a monetáris politika fokozatos normalizálásának megkezdésére késztetheti a jegybankot. Egyes elemzői vélemények szerint a szigorítási folyamat valószínűleg már márciusban megkezdődik, más szakértők szerint meggondolásra adhat okot az, hogy a teljes kosárra számolt infláció a jegybanki célszint alatt jár, és az is, hogy az MNB valószínűleg kerülni akarja a túlzott forinterősödést.


2019.02.12 11:00 Elérte a kritikus szintet a hazai infláció! - Az MNB-nek hamarosan lépnie kell

A Morgan Stanley közgazdásza, Pasquale Diana a kedden ismertetett januári inflációs adatokat kommentálva kiemelte azt a véleményét, hogy jóllehet a teljes kosárra számolt 2,7 százalékos tizenkét havi infláció megegyezett az előző havi ütemmel, ez a stabilitás azonban jelentős alapszintű inflációs nyomást takar, és ezt egyértelműen jelzi az immár 3 százalék felett járó éves maginfláció. A Morgan Stanley jó ideje vallott álláspontja szerint ebben a helyzetben már nem az a kérdés, hogy az MNB hozzákezd-e a monetáris szigorításhoz, hanem az, hogy mikor, különös tekintettel arra is, hogy a magyarországi reálkamatok a legalacsonyabbak között vannak a feltörekvő térségben.

Pasquale Diana szerint a globális jegybanki dinamika az utóbbi időben az enyhítési alapállás felé vette az irányt, ebben a környezetben is azonban "túl nehéz lenne" figyelmen kívül hagyni az alapszintű magyarországi inflációs folyamatot. Hozzátette: a ház várakozása mindezt egybevetve az, hogy az MNB akár már márciusban monetáris szigorítási ciklust kezdhet.A cég ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy ennek üteme fokozatos lesz, például úgy, hogy az MNB negyedévente egy-egy szigorítási lépésre szorítkozik.

A Commerzbank főközgazdásza szerint a kedden ismertetett inflációs adatsor "útelágazáshoz" vezette az MNB-t: az egyik út a megelőző kamatemelések, a másik a jelenlegi monetáris állapot fenntartása felé tart. Összességében csökkenti a különösen heves szigorítási reakció valószínűségét, hogy az adóhatásoktól megszűrve számolt maginflációs ütem gyorsulása végül is nem haladta meg a várakozásokat, a teljes kosárra számolt 2,7 százalékos tizenkét havi infláció pedig elmarad az MNB központi célszintjétől - véli az elemző. Az elemző szerint emiatt átmenetinek bizonyulhat az inflációs adatismertetés után tapasztalt forinterősödés is.

Azonban az alapszintű inflációs mérőszám, a szezonálisan kiigazított, fogyasztói szintű harmonizált maginflációs árindex (HICP) Magyarországon az elmúlt hónapokban egyértelműen és főleg a többi térségi gazdaságban mért ütemnél gyorsabban emelkedett - tette hozzá a Commerzbank közgazdásza. Szerint "szinte elképzelhetetlen" lenne, hogy a magyarországihoz hasonló helyzetben például a cseh vagy a lengyel jegybank halasztaná a kamatemelést. A szakértő szerint a háznak mégis az a benyomása, hogy az MNB egyelőre inkább a kivárást és a szóbeli intervenciót részesíti előnyben érdemi monetáris szigorító lépések helyett. A passzív hozzáállással az lehet a gond, hogy a maginfláció emelkedése a legutóbbi időszakban kifejezetten gyors ütemű volt, és "megkerülhetetlen jelentőségűnek kellene tekinteni", hogy a mérőszám elérte a 3 százalékos célszintet - véli.

A Commerzbank elemzője emiatt lefelé ható kockázatokat lát a forintárfolyamra, ha az MNB a jelenlegi monetáris alapállás fenntartása felé vezető utat választja.

A Bank of America-Merrill Lynch várakozása szerint az MNB valószínűleg csak fokozatos monetáris szigorításra lesz hajlandó, mivel nem akar hajtóerőt adni a forint jelentősebb erősödésének az euróval szemben. A magyar jegybank "rendszerint nem érzi jól magát" olyan időszakokban, amikor a forint a 310 forint/eurós árfolyamszint alá erősödik, 305 forint/euró környékén pedig már pro-aktív reakciókra is hajlamos - véli. Az elemző szerint mindez arra vall, hogy az esetleges túlzott mértékű és/vagy túl gyors forinterősödés lassíthatja az MNB monetáris politikájának normalizációs folyamatát.

A BofA szakértője szerint mindemellett az egyre bizonytalanabb külső környezet, főleg az európai autóipart érintő kereskedelmi konfliktus és az euróövezeti aktivitás gyengülése is annak a valószínűségét növeli, hogy az MNB lassú ütemben halad majd. A közgazdász szerint ennek esélyét erősíti az a kormányzati célkitűzés is, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme legalább 2 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni stratégiai elemzőjének várakozása mindezt egybevetve az, hogy az MNB kamatfolyosója 2019 végéig a jelenlegi mínusz 0,15 és plusz 0,90 százalék közötti sávból 0,20-1,20 százalékra emelkedik, és az MNB kezdeti lépésként a devizaswap-program visszafogásának és az egynapos betéti kamat emelésének kombinációjával is élhet. Emellett nem zárja ki azt sem, hogy a 0,90 százalékos alapkamat - vagyis gyakorlatilag a kamatfolyosó jelenlegi plafonja - a harmadik negyedév vége felé vagy a negyedik negyedévben szintén emelkedik.