Megjött a GDP-adat: erősen kezdte az évet a magyar gazdaság

2018. május 15. 09:00  english version   
nyomtatás
 
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben - szezonálisan és naptári hatással kiigazítva - 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly év végén 4,9%-os volt a növekedés. A kiigazítatlan GDP-bővülés 4,4%-os volt, az erre vonatkozó elemzői várakozások előzetesen 4,2%-os indexet valószínűsítettek. Az adatok szerint a magyar gazdaság nem lassult, maradt a múlt év végi lendület.


Az első negyedévi gazdasági növekedéssel kapcsolatban óriási volt a bizonytalanság, a Portfolio-nak adott előrejelzések a 3,8-5,0%-os tartományban szóródtak. A bizonytalanság oka főként az volt, hogy a növekedés domináns hajtóerőit egyre inkább a nagy súlyú és nehezen megfigyelhető szolgáltató ágazatok, illetve a lakossági fogyasztás jelentik. Így aztán egyszerre érvényes, hogy a havi adatokból nehezebben lehet előrejelezni a GDP-növekedés egyre fontosabb részeit, illetve a nagy súly miatt az itt elkövetett előrejelzői hiba jelentősége is nagyobb lehet. Tovább növelték az előrejelzések nehézségeit a hosszú hétvégék hatása, illetve az időjárás furcsaságai (enyhe tél, hideg tavaszkezdet).

Megjött a GDP-adat: erősen kezdte az évet a magyar gazdaság


Az előzetes GDP-adat kapcsán a KSH nem közöl részletes számokat, így a növekedés szerkezetéről nincsenek pontos információink. A statisztikai hivatal ilyenkor egy mondattal utal csupán a részletekre, eszerint

a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járultak hozzá,


Ez nem meglepetés, hiszen a belső kereslet gyorsan emelkedik a bérek és a foglalkoztatás bővülésének köszönhetően.

Az első negyedévben a GDP 1,2%-kal volt magasabb mint 2017 utolsó három hónapjában. Ezzel az ötödik egymást követő negyedévben lett 1%-nál magasabb az index, hasonlóra még a válság előtt, 14 évvel ezelőtt volt példa.

Megjött a GDP-adat: erősen kezdte az évet a magyar gazdaság


Rövid távon a magyar gazdaságot tovább hajthatja a bérek gyors növekedése, a foglalkoztatás bővülése, illetve az uniós támogatások felfutása. Előbbi a szolgáltató szektort és a lakásépítéseket fűti, utóbbi a beruházásokat dinamizálja. Lassíthatja viszont a gazdaságot az európai konjunktúra enyhe lassulása és a választás utáni fegyelmezettebb költségvetési politika. Ezek az exportteljesítményen és a kormányzati fogyasztáson hagyhatnak nyomot. Középtávon a mostani növekedési motorok ereje is gyengülhet: a foglalkoztatottság növekedési üteme a munkaerőhiány miatt alább hagyhat, a bérköltség dinamikája sem haladhatja meg tartósan a termelékenységbővülés ütemét, az uniós források pedig apadni kezdenek.

Éppen ezért az idén még a 4%-ot kissé meghaladó GDP-növekedés is elképzelhető, jövőre viszont a mai ismereteink szerint szemmel látható lassulás következhet a gazdaságban.


A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért az összehasonlítást is megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.



A címlapképen egy forrasztógép az FHL Björn Hungary Kft. új gyárépületében Tamásiban 2018. március 7-én, a hivatalos gyárépület-avató napján.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium