Meglepetés: még gyorsabban nőtt a magyar gazdaság!

2018. február 14. 09:00  english version   
nyomtatás
 
Az előzetes (szezonális és naptárhatással igazított) adatok szerint tavaly az utolsó negyedévben éves alapon 4,8%-kal bővült a magyar gazdaság. A kiigazítatlan adat 4,4%, az erre vonatkozó piaci várakozás 4,1% volt, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden 4,8%-ra várta a GDP-növekedést. Vagyis az előzetes tényadat éppen a kétféle várakozás közé esik, összességében erős konjunktúráról számot adva.


A magyar gazdaság növekedése több lábon áll, szinte minden területen emelkedik a GDP. Erről a ma megjelent előzetes adatok alapján keveset lehet tudni, de a havi termelési volumenekből is jól látszik, hogy az exportra termelő ipar, az uniós forrásokkal újra nyakon öntött építőipar, illetve a reálkereset-emelkedésből leginkább profitáló szolgáltató szektor is bővülni tudott.

A felhasználási oldalról nézve természetesen a lakossági fogyasztás erőteljes bővülése, illetve a nagyon mély bázisról "rakétázó" beruházások is jelentősen hozzá tudtak járulni a bővüléshez. A nettó export ilyen körülmények között természetesen romlik, hiszen a belső felhasználás gyorsabban növekszik, mint a GDP (máshogyan nézve a belső felhasználásnak nagy az importigénye).

Meglepetés: még gyorsabban nőtt a magyar gazdaság!


A KSH a mai gyorsjelentésében csupán a hagyományosan szűk utalást tette a növekedés szerkezetére. Eszerint

a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások (kiemelten a kereskedelem) és az építőipar járultak hozzá.


Az erős utolsó negyedév az éves átlagos GDP-növekedést is hajszállal a várakozások fölé emelte, így éppen 4%-os lett a 2017-es bővülés, közelítve az NGM 4,1%-os várakozását. Sőt, mivel a 2016-os bázisév egy szökőnappal hosszabb volt, a kiigazított éves átlagos növekedési adat 4,2%.

Meglepetés: még gyorsabban nőtt a magyar gazdaság!


Jól mutatja a 2017-es év végének erejét, hogy a negyedéves alapú növekedés 1,3%-os volt, 2005 óta csak egyszer láthattunk ennél magasabb számot, az is tavaly volt, az első negyedévben.

A kilátásokat illetően rövid távon minden szakértő optimista. Az uniós forrásbőség az idén még kitart (sőt, a valódi költés szempontjából 2018 lehet a hétéves költségvetési periódus csúcséve), a reálkeresetek további növekedése fogyasztásra ösztönzi a háztartásokat, akiknek a beruházási aktivitása is érdemben emelkedik a lakáspiac felpörgésével. Az elemzők a tavalyihoz képest kissé lassabb GDP-növekedéssel számolnak (tegnapi felmérésünk szerint 3,7%-kal), az NGM viszont további élénkülést, 4,3%-ot vár.


A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót is közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért az összehasonlítást is megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs is értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ez a mutató is rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.




A címlapkép forrása: MTI Fotó / Balázs Attila

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium