Merkelék óva intettek minket Kínától, mégis indul a gigaberuházás

2018. július 9. 15:02    
nyomtatás
 
Idén Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket, és júniusra sikerült is véglegesítenie Magyarországnak a kínaiakkal a Budapest-Belgrád beruházás menetrendjét - ezek az érdekes részletek derültek ki a Reuters cikkeiből, amelyek a 16 régiós ország és Kína miniszterelnökeinek hétvégi szófiai csúcstalálkozójáról szóltak.


Még idén megkötjük a kivitelezői szerződést


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a témáról csak annyit mondott a kormany.hu két beszámolója szerint, hogy végre "már sínen van" a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációja, ami a Közép-Európa és Kína közötti együttműködés zászlóshajója. Szavai szerint ez a vasútszakasz kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb eljutási lehetőségét a "tengeri Selyemútról" Nyugat-Európába. A másik beszámolóban azt is hozzátette, hogy

a beruházás végét 2023-ra várják, tekintettel arra, hogy idén megkötik a szerződést a győztes kivitelezővel.


A Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. - amelyet a Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése érdekében tervező és kivitelező kiválasztására irányuló tenderek előkészítésére és lefolytatására, illetve szerződések megkötésével bíztak meg, valamint a megvalósítás fázisában projektmenedzsment és monitoring tevékenységeket lát majd el, továbbá a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja - weboldala legutóbb június 27-én frissült, amikor két, kisebbnek tűnő, szolgáltatás igénybevételéről tájékoztatta a nyilvánosságot.

Nálunk haladnak a dolgok - mások morognak


A csúcstalálkozót beharangozó múlt szerdai Reuters-cikk szerint idén Budapesten lobbizott egy francia-német tárgyalódelegáció, hogy távolodjon a magyar kormány Kínától, de visszautasították őket. Emellett azt is megjegyezte az összefoglaló, hogy a 16 ország közül egyedül Magyarországon felel meg az elvárásoknak az, ahogy a kínaiak által ígért fejlesztések haladnak. Érdemes megjegyezni, hogy áprilisban az EU-tagállamok közül egyedül Magyarország vétózta meg azt a készülő nagyköveti nyilatkozatot, ami elítélte volna Kína nyomulását a mi térségünkben, illetve konkrétan az "Egy övezet, egy út" kínai stratégiát, amelynek egyik fontos fejlesztése a Budapest-Belgrád projekt.

A hírügynökség szerint számos ország elégedetlen a 16+1 platformmal, illetve megkérdőjelezi az értelmét, mert egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen nem történtek még meg a kínai által ígért sokmilliárdos infrastruktúra-beruházások. Amelyek pedig formálódnak, azoknál inkább kínai munkaerőt, alapanyagot, illetve pénzügyi forrásokat használnának.


A cikk felidézi számos tagállam, köztük Lengyelország, bosszankodását a mostani csúcstalálkozó megszervezésének körülményei miatt (eredetileg ősszel lett volna esedékes, majd a kínaiak gyorsan előrehozták mostanra, két héttel az EU és Kína közötti hivatalos éves egyeztetések elé) és amiatt, hogy sok nem teljesített üzleti ígéret jellemzi egyelőre Kína és a 16 régiós ország együttműködési folyamatát.

A cikk emlékeztet arra, hogy korábban kínai cégek a 2012-es lengyel-ukrán rendezésű foci-EB alatt több beruházást is felfüggesztettek, illetve Szlovákia is panaszkodik amiatt, hogy egyelőre semmiféle komolyabb kínai beruházás nincs az országban. Emellett Románia is elégedetlen, hogy egy 2015-ös megállapodás ellenére még semmi előrehaladás nincs két román atomerőművi reaktor kínai megépítése terén, amelyek mintegy 6 milliárd dollárba kerülnének.

Kína nem akarja megosztani az EU-t, de mégis külön-külön tárgyal


A hétvégi eseményeket összefoglaló szombati cikkében a hírügynökség azt is jelezte, hogy összesen 18 kétoldalú megállapodást, illetve memorandumot írtak alá a kínai illetékesek a régiós országokkal, de egyetlen új nagyobb beruházást sem jelentettek be.

Nyugat-európai politikusok, illetve az EU illetékesei régóta azzal vádolják Kínát, hogy a 16+1-es formációval, illetve a kétoldalú egyezségekkel, illetve a mostani csúcstalálkozó időzítésével is (egy nappal a kínai kormányfő és a német kancellár berlini egyeztetése előtt volt) igyekeznek megosztani az Európai Uniót, de ezt határozottan visszautasította a kínai miniszterelnök. Állítása szerint Kínának egy erős és egységes Európai Unió áll érdekében.

Az Európai Bizottság mindenesetre már kidolgozott egy olyan javaslatcsomagot, amely a kínai cégek stratégiai ágazatokba történő uniós be/felvásárlását egységes elvek mentén szabályozná. Emellett az EU azt is kiharcolta, hogy a Világbankkal és az EBRD-vel közösen megfigyelői státusszal részt vehettek a 16+1-es találkozón, hogy a formálódó fejlesztéseket szorosabb (pénzügyi) felügyelet alatt tudják tartani.

További fontos magyar ügyek


A 16+1-es formáció 2012 óta létezik, és az elmúlt években a kínai befektetésekhez az egész régióban nagy reményeket fűztek, de egyelőre csak kevés az eredmény. A hírügynökségi cikk üzenetével összhangban egyébként Szijjártó is úgy fogalmazott, hogy Magyarországon vannak a legjelentősebb kínai beruházások. Jelezte azonban, hogy a pénzügyi együttműködés további fokozására is hangsúlyt helyeznek, hogy minél több kínai forrást tudjanak bevonni a magyar gazdaság fejlesztésébe. Utóbbinak megfelelően

a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Bank of China szombaton aláírt egy megállapodást, amelyben elkezdik előkészíteni az MFB megjelenését a kínai kötvénypiacon újabb források bevonása érdekében.


Az MFB-vel kapcsolatos hír azután érkezett, hogy múlt héten az is eldőlt: a 16+1-es formáció fejlesztési banki együttműködésének központját Budapesten hozzák létre és új információként Szijjártó azt is bejelentette: ősszel Budapest ad otthont az együttműködésben részt vevő országok jegybankelnöki találkozójának. A miniszter tájékoztatása szerint megállapodás született továbbá arról - tekintettel arra, hogy Magyarország és Kína jövőre ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját -, hogy létrehoznak egy hosszú távú, a kapcsolatokat újabb dimenzióba léptető, 5-7 pontos együttműködési akciótervet. Ennek kidolgozását a gazdasági vegyes bizottság kapta feladatul - közölte Szijjártó Péter.

A Reuters egy másik szombati cikkében arról is beszámolt, hogy a kínai miniszterelnök jelezte: Kína szeretne több agrárpiaci terméket vásárolni Kelet-Közép-Európától, illetve azt is, hogy az amerikaiakkal folytatott kereskedelmi háború mellett is igyekszik fokozatosan nyitni a különböző piacait.

Címlapkép forrása: AFP Fotó Kisbenedek Attila

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium