Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400

2014. január 16. 08:01    
nyomtatás
 
2013 első három negyedévében átlagosan 27,3 ezer fővel emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, külföldön dolgozónak pedig 18,3 ezer fővel többen mondták magukat. Ha ezt a két számot levonjuk a foglalkoztatás ebben az időszakban mért 45,2 ezer fős növekedéséből, nem növekedést, hanem inkább stagnálást vagy kisebb - 400 fős - csökkenést látnánk. Bár a teljes éves adatokat még nem ismerjük, úgy tűnik, a foglalkoztatás tavalyi bővülésében oroszlánrésze lehetett az egyre nagyobb számú közmunka programnak és annak, hogy egyre többen mennek külföldre, ami részben szintén javítja a foglalkoztatási adatokat.



-400

Múlt hét végén jelent meg a KSH összefoglaló írása 2013 első három negyedévének munkaerőpiaci adataiból, ami több érdekességet is tartalmaz. Különösen, hogy a hivatal ismét publikálta a külföldön dolgozók számát, ami pedig még fontosabb, hogy a külföldön dolgozók számának változását is. Ez azért jó, mert nekünk ez most épp elegendő arra, hogy a foglalkoztatás 2013. I-III. negyedévi változását értelmezzük. Arról a későbbiekben lesz szó, hogy ezek az adatok mit jelentenek az összes külföldön dolgozó becslésében, illetve mit nem jelentenek.

A publikált adatok szerint 2013. I-III. negyedévében 3 millió 912 ezren voltak foglalkoztatottak (a 15-74 éves népességben). Átlagosan 97,5 ezren voltak azok, akik külföldön dolgoznak, de a hazai statisztikában foglalkoztatottnak számítanak, mert rendelkeznek hátrahagyott magyarországi háztartással. Az előző év azonos időszakához képest az így külföldön dolgozók száma 18,3 ezer fővel emelkedett.

A közfoglalkoztatottak pedig átlagosan 118,6 ezren voltak ugyanekkor, az év első három negyedévében, 27,3 ezer fővel többen az egy évvel korábbihoz képest.

Ha ezt a kettőt, a külföldön dolgozók számának növekedését és a közfoglalkoztatottak számának növekedését levonjuk a foglalkoztatás összesen 45,2 ezer fős I-III. negyedévi bővüléséből, akkor azt láthatjuk, hogy a növekedésből nem sok marad, sőt mínusz négyszáz fő lenne a foglalkoztatás változása, azaz inkább stagnálásról beszélhetnénk.

Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400



Miért számít?

A foglalkoztatási adatok interpretációja Magyarországon nem igazán lehetséges ezen tényezők figyelembe vétele nélkül. Egyrészt azért, mivel Magyarországon, Európában egyedülálló módon, tömegessé vált a válság során a közfoglalkoztatás, 2012-ben például a foglalkoztatás növekedésének harmadát magyarázta a közmunka bővülése. A külföldön dolgozók témája is egyre több figyelmet kap, egyrészt, mivel Magyarországról inkább csak a válság után indult erősebb kivándorlás, ellentétben más közép-kelet-európai országokkal, másrészt mert kiderült, hogy részben a külföldön munkát találtak javítják a hazai foglalkoztatási adatokat. A KSH nemrég közleményt is kiadott ez ügyben, arra hivatkozva, hogy a külföldön dolgozók beszámítása módszertani okokra vezethető vissza, közgazdasági értelmét ennek pedig az adhatja, hogy azok, akik beszámítanak a statisztikába, rendelkeznek hátrahagyott magyarországi háztartással (nem csak lakással, hanem családtagokkal), akiket a külföldön megszerzett jövedelmükkel támogathatnak, így az itthon maradtak is jövedelemhez jutnak ezáltal. Azok, akik magyarországi háztartásukat is felszámolták, és a háztartás minden tagja külföldön tartózkodik, költségeik is külföldön keletkeznek, a hazai statisztikába nem számítanak bele.

Ki a foglalkoztatott és ki a munkanélküli?
A KSH kétféle statisztikai adathalmazt közöl a munkapiacról havonta:

1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés.

Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.

2.) Az intézményi adatgyűjtés.

Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.



Most akkor mennyien mentek ki?

A foglalkoztatásba beszámított külföldön dolgozók száma azonban nem irányadó arra nézve, hogy mennyien lehetnek összesen magyarok külföldön. Ennek becslése egyébként is problémás. Az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlás miatt nincs nyoma annak, ha valaki külföldre távozik, illetve csak nagyon áttételes nyomai vannak, pláne ha valaki a magyarországi lakcímét felszámolva költözik el.

Néhány országban közvetett adatokból nyerhetünk információkat, de ezeket is kitételekkel kell kezelni. Például a britek rendszeresen közlik a megigényelt adószámok statisztikáját a bevándorló anyaországára bontva. Ez iránymutatást adhat arra vonatkozóan, hogy mennyien érkeztek be, de azt nem tudni, hogy mennyien maradtak ott, vagy mentek tovább, esetleg tértek haza, akár sikeres, akár sikertelen próbálkozás után.

Más országokban, például Németországban népességi adatokat közölnek migrációra is bontva, de ez inkább alsó becslésnek tekinthető. Ugyanakkor itt is figyelembe kell venni a visszaáramlókat. Például Németországba 2011-ben 41 ezer magyar ment a népesedési adatok szerint, ugyanakkor 24 ezren eljöttek onnan. A visszaáramlás tehát egyáltalán nem jelentéktelen.

A külföldön dolgozók számának becslése már eleve a kérdésfeltevésnél problémás. Mire vagyunk kíváncsiak: az elmúlt években hányan mentek ki, az uniós csatlakozás óta hányan mentek ki, 1989 óta, esetleg 1956 óta, vagy egyáltalán, mennyien élnek külföldön magyarok összességében?

Tehát eleve meg kellene határozni, hogy miként értelmezzük a külföldre távozottak kérdését. Abban az értelemben, ahogy mostanában beszélünk erről, vagyis inkább arra vagyunk kíváncsiak, az elmúlt évek intenzívebb mozgásai mellett mennyi lehetett a kivándorlás, a legrelevánsabb még a KSH nem olyan rég közölt adata lehet. Azt vizsgálták ugyanis, hogy mennyien dolgoznak külföldön a 18-49 évesek közül azok, akiknek van magyarországi állandó lakcíme (őket tudják csak megbízhatóan elérni ugyanis). A felmérés azt mutatta, hogy nagyjából 330 ezer fő lehet ilyen.

Nem is nőtt semmit a foglalkoztatás?

Visszatérve a foglalkoztatási adatokhoz: azt még nem tudjuk, hogy a teljes év miként alakult, még nem jelentek meg az erre vonatkozó adatok. Az mindenesetre látszott már, hogy novemberben, a téli közfoglalkoztatás elindulásával a foglalkoztatottság újabb lökést kapott, a foglalkoztatottak száma 4 millió fölé ment. A közfoglalkoztatás besorolása is vitákat gerjeszt, hiszen a közmunka célja a munkaerőpiacra való visszavezetés lenne, a visszaáramlás azonban nagyon gyenge, megbízható adatokat pedig nem tudunk erről. Mindenesetre az egyre nagyobbra hízó közmunka programok nem éppen azt mutatják, hogy leépítendőnek látja a kormány ezt a foglalkoztatási formát, mint "átmeneti" válságeszközt. Mindezek miatt a gazdaság egészségének felmérése szempontjából Magyarország esetében hangsúlyozottan nem annyira a foglalkoztatási főszámok az irányadók, hanem a csak a versenyszférára vonatkozók.

Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400


A KSH intézményi statisztikája szerint 2013 I-III. negyedévben a 4 fő feletti foglalkoztatóknál a versenyszférában 1 millió 810 ezer fő volt alkalmazott, ami inkább csökkenés-stagnálás 2012-höz képest. Amint az a lenti ábrán látható, a válság után 2010-ben indult némi kilábalás, majd 2011 végén, 2012 elején visszaesés jött, és azóta ezen a szinten ingadozik a versenyszféra foglalkoztatása.

Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400



Nem ez az egyetlen érdekesség, itt az agyelszívás?

A három negyedévi összesített adatokból számos más érdekesség is kiderül. Például inkább a férfiak körében emelkedett a foglalkoztatás az említett időszakban, míg a nők körében csak kisebb mértékben - ez vélhetően a nők 40 éves jogviszony utáni nyugdíjba engedéséhez is köthető.

Életkor szerint a legjobb munkavállalási korban lévők (30-49 évesek) és az 50 felettiek körében nőtt a foglalkoztatás. Ami viszont meglepő lehet, a képzettség szerinti bontás. Ez azt mutatja, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása nőtt legnagyobb mértékben. Felmerülhet, hogy ez is a külföldön dolgozók nagyobb számát tükrözi vissza. Különösen a szakmunkások és diplomások (orvosok, mérnökök stb.) lehetnek ugyanis keresettek külföldön.

Ennyivel nőtt közmunka és külföldön dolgozók nélkül a foglalkoztatás: -400
Klikk a képre!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Privát & prémium bankár
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium