szerző

Kikre nem lesz szükség a jövőben a robotok mellett?

Lovászy László, ENSZ szakértő
2017. július 21. 16:38    
nyomtatás
 
Avagy kik lehetnek az új, poszt-reneszánsz polihisztorok? Mostanában nagyon sok és sokféle prognózis jelenik meg az automatizáció és a robotika témakörében, miközben még konszenzus sincs a közgazdászok közt arról, hogy tulajdonképpen mire is lehet számítani. Az Eurofound, az EU egyik, a munka világával foglalkozó kutatóintézete maga ismeri el egy májusi elemzésében (Living and working in Europe 2016), hogy egyelőre megbecsülhetetlen a technológia közeljövőbeli hatása a foglalkoztatásra.



Mi folyik Nyugaton?

 1 2 következő oldal  >


Az új európai gazdasági csoda alapjai - futóhomokra épülnek?


Az alábbi sorokban megkísérlem a lehetséges paradoxonok bemutatását. Különösen indokolt mélyebbre ásni, hiszen a felszínen bíztatóak a számok: utoljára 2008 végén volt ilyen alacsony az EU-ban a munkanélküliség (7,8%), miközben az USA-ban bőven 5% alatt van ugyanez a mutató. (Bár az is igaz, hogy az elmúlt évtizedben az USA-ban közel két és fél millió munkaképes korú személy "tűnt el" a munkaerőpiacról.) Még Magyarországon is - a sokat hangoztatott-kritizált közmunka mellett - nagy sikernek tekinthetők (noha rendkívül alacsony bázisról indulva) az eddigi munkahelyteremtő intézkedések, hiszen 2010 óta 480 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, méghozzá csak a versenyszférában. Az már más kérdés, hogy meddig fenntarthatóak ezek a munkahelyek - hiszen már a legegyszerűbb munkakörökben is meg fognak jelenni a mesterséges intelligencián alapuló egyre fejlettebb megoldások - , de ez az egész világra igaz lesz, ahogy látni fogjuk későbbiekben. Ha az Eurofound legfrissebb elemzéseit nézzük, akkor a javuló foglalkoztatási statisztikák ellenére 2014 óta némi bizonytalanság látható a tekintetben, hogy több vagy kevesebb munkahely jön létre évente az EU-ban, mint amennyi megszűnik.

Kezdjük azzal, hogy a Magyarországon is az egyik legnagyobb munkaadó Daimler (Mercedes-Benz) vezére, Dieter Zetsche tavaly nyáron még azt mondta, hogy a menekültek fogják adni az új német gazdasági csoda alapjait, miközben az olasz kormányzat jelenleg már azon gondolkodik, hogy lezárja a kikötőit az illegális migránsokkal megrakott hajók előtt. A frissen megválasztott ifjú francia elnök a napokban egyenesen párhuzamot vont a gyengélkedő francia gazdaság és a menekültek növekvő száma között. Sőt, Aydan Özoğuz, a bevándorlásért felelős német miniszter a Financial Times-nak szintén elismerte, hogy a szír menekülteknek csak közel 50%-a rendelkezik igazolható iskolai végzettséggel, háromnegyedük még 5-10 éven belül se lesz aktív és minden bizonnyal segélyekre fognak szorulni.

Munkaerő-piaci kereslet-kínálat: részmunkaidő terjedése és a középfokú végzettségűek hátrányban


A nemzetközileg is elismert Ifo Institute elemzése szerint a dolgozó menekültek és bevándorlók kevesebb, mint 10%-a került alkalmazásra, mint képzett munkaerő. Történik mindez úgy, hogy az EU-ban a pénzügyi válság "első teljes évében" (2010-ben) közel 30%-kal alacsonyabb volt a be nem töltött munkahelyek aránya, mint most és még az eurózóna is jobban teljesít, hiszen a válság előtti mutatókhoz közeli állapotok jelennek meg. Ugyanakkor az utóbbi években létrejött munkahelyek egyre nagyobb része részmunkaidős, vagy másképpen: "bizonytalan" jellegű, míg a hosszú távú és határozatlan idejű jogviszonyok egyre kevésbé jellemzik az európai munkaerő-piacot. A hosszú távú munkanélküliség (akik legalább egy éve keresnek munkát) is inkább a régebbi, fejlettebb EU-s tagállamokat sújtja és azon belül gyakorlatilag Németországot leszámítva mindenhol romlott ez mutató.

Mégis mi történt? Mi az, amit eddig nem lehetett tudni? Mi volt az, amit a fejlett Nyugat (eddig) nem volt hajlandó tudomásul venni, különösen a hosszú távú trendeket illetően?

Kezdjük azzal, hogy a McKinsey párizsi részlege 2011-ben még azt mutatta ki, hogy 1995-2010 között a szélsebesen terjedő internet akkoriban ugyan 500.000 munkahelyet semmisített meg, azonban 700.000 új munkahely is létrejött. Ha pedig az USA-t nézzük, akkor az elmúlt 25 év adatai alapján az új munkahelyek 33%-a olyan állás volt, amely korábban nem létezett, különösen az IT-szektorban. Sőt a következő évtizedben akár 250.000 fő hiányozhat az "adattudomány" (informatika) területén, szól a vészjósló előrejelzés. (Ámde negyedmillió ember jelenleg az amerikai foglalkoztatottak kb. 0,15%-a). Ezzel szemben a Financial Times 2015-ös díjnyertes szerzője Martin Ford az amerikai szövetségi bankok közel 50 évet(!) átfogó elemzéseit átböngészve arra a következtetésre jutott sikerkönyvében (The rise of the robots), hogy az 1960-as évektől kezdve az USA-ban minden egyes évtizedben összességében csökkent az új munkahelyek aránya, olyannyira, hogy a 2000-es évekre összességében már 0%-os munkahely növekedés volt.

Ugyanakkor a legfejlettebb országok - az USÁ-val és az EU-15 (a "régi" EU-s tagállamokkal) együtt - 280 milliónál is több, gyakorlatilag inaktív (a munkaerő-piacon nem lévő) személlyel rendelkeznek. További 100 milliónak pedig van állása, de jobb munkahelyet szeretne. A népesség 30-45%-a nem tudja kihasználni a képességeit, mivel munkanélküli, túlképzett vagy inaktív. Ezek a számok világviszonylatban (USA, Egyesült Királyság, Németország, Japán, Brazília, Kína és India) még nagyobb értéket jelentenek: 850 millió ember munkaereje nem hasznosul megfelelően. A nők munkaereje is kihasználatlan a világon: 650 milliónál is több gazdaságilag inaktív nő van, mint férfi. Mindezek mellett egyre jobban terjednek a részmunkaidős állások is: ma már az EU-ban a munkahelyek 20%-a ilyen (1996 óta 4%-os bővüléssel.) Ezen a területen az a kérdés, hogy a részmunkaidő önkéntes vagy kényszerű foglalkoztatási forma-e. Míg a részmunkahelyek aránya Hollandiában eléri az 50%-ot is, addig annak kényszerített jellege 15% körül alakul. Ezzel szemben Spanyolországban nem éri el a 20%-ot, azonban ezeknek az állásoknak 55%-a nem önkéntes alapú. (Magyarország a cseh és a szlovák adat között van, sőt nálunk csökkent egyedül a régióban a kényszerítő jelleg.) Ha pedig egy pillantást vetünk az oktatási, képzettségi aspektusokra is, a középiskolai ("upper secondary") végzettségűek találhatóak a legnagyobb arányban a részmunkaidős állásokban (50%) akiknek 47%-a kiszolgáltatott helyzetben van. A foglalkozás tekintetében pedig a szolgáltatások területén, illetve a kereskedelemben dolgoznak a legtöbben kényszerített részmunkaidős jogviszonyban. A középfokú végzettségűek sajnos a munkanélküliek körében is felülreprezentáltak (44%).

Digitális forradalom előtt - És mit nem lehet automatizálni?


Mindezek mellett a McKinsey elemzőház májusi jelentése szerint a digitalizáció még gyerekcipőben jár, hiszen még az USA-ban is csak legfeljebb 20%-ban aknázhatták ki a digitalizáció potenciális lehetőségeit (ez az arány az EU-ban még kisebb: 12%). Amikor automatizációról beszélünk, akkor az Egyesült Államokban a jövőben várhatóan a munkahelyek mindössze 5%-a kerülhet teljesen automatizálásra varrógép-kezelőktől az összeszerelő munkásokig. (Ez utóbbi munkahelyek hazánkban kifejezetten erős pozíciókkal rendelkeznek a gépjárműgyártás terén.) Ugyanakkor az összmunkahelyek 60%-a (azaz a munkahelyek közel kétharmada) akár 30%-ban automatizálható lesz. Másképpen fogalmazva: közel minden második munkahelynek csak a 70%-a maradhat meg. Ide tartoznak - többek közt - például a turizmus, az egészségügy, a közlekedés és a logisztika, illetve a webfejlesztők is. Az elemzések szerint ez azt jelenti, hogy a világgazdaság közel 50%-át, illetve 1,2 milliárd munkavállalót fog érinteni az automatizáció és mindössze 4 ország fogja adni a változások felét: Kína, India, Japán és USA. Az EU-ban ugyan más munkaerő-piaci folyamatok érvényesülnek, mint az USA-ban, de a trend itt is hasonló: a közepesen monoton munkahelyek vannak a legnagyobb veszélyben, míg az alacsonyan képzett, illetve a magasan kvalifikált munkaerő ellenállóbbnak tűnik a változásokkal szemben, ami a menekültek és bevándorlók elhelyezkedési esélyeit elvileg javíthatná. Ugyanakkor az EU-ban a legkevésbé ellenálló munkahelyek a közepes végzettséget igénylő kereskedelemben és pénzügyi szolgáltatások terén találhatóak, míg a klasszikusan (ipar, kereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, közlekedés, igazgatás, stb.) máshova nem besorolható munkakörök tudtak arányaiban a legdinamikusabban növekedni. Ez alapján a leginkább a személyes kapcsolatokat igénylő, egyéni igényeket kielégítő és egyre inkább tapasztalaton alapuló munkakörök (élelmiszer-vendéglátói, egészségügyi és egyéb személyi és bizalmon alapuló segítség és szolgáltatások) tűnnek igazán válságállónak. Elméletileg ezek olyan munkakörök, amelyeket alapvetően alacsonyabb végzettségűek is betölthetnek, például menekültek és migránsok, csak kérdés, hogy mennyiben lesz kiszorító hatása annak, hogy a közepes végzettségűek "felfelé" már kevésbé, de lefelé tudnak munkát vállalni? Jó látható egyúttal az is, hogy EU-ban a az idősebbek egyre jobban képesek a munkaerő-piacon érvényesülni az Eurofound 2008-2015-ös adatok alapján történt elemzése szerint: 2008 és 2015 között a férfiak között kizárólag az 55-64 évesek korosztályában volt növekedés a foglalkoztatottak körében (mi több, a 15-24 és 25-54 évesek körében csökkenés következett be), miközben a 25-54 és 55-64 éves nők is tudtak javítani, igaz, egy jóval alacsonyabb bázisról.

Talán még a legfelsőbb nyugati döntéshozók se szembesültek azzal, hogy a világ nagyon meg fog változni - méghozzá éveken belül.

A demográfiai bomba vagy akna?


2050-ig a világon kizárólag Afrikában és Észak-Amerikában nem várható népességcsökkenés, sőt 2030-ra várhatóan az EU lesz a legöregebb társadalom a planétán - még a mostani migráns beáramlás tartóssága esetén is. (Magyarország népessége még a legoptimálisabb esetben is több százezerrel csökkenhet, pesszimista előrejelzések szerint pedig akár több millióval.) Eközben a világ népességének növekedése 2100-ig várhatóan folyamatos lesz (egészen a mostani 7,5-ről 11 milliárd főig), holott már most negyedmilliárdnál is több olyan fiatal van, akinek nincs munkája és/vagy tanulói jogviszonya. Ráadásul a világ fele nem rendelkezik internet hozzáféréssel és a ennek a népességnek a 75%-a összesen 20 országban koncentrálódik és jelentős részük afrikai és közép-ázsiai.

Ráadásul McKinsey felmérései szerint a fejlett országok munkáltatóinak 60%-a azt mondja, hogy a frissen végzett, "hazai" fiatalok nem rendelkeznek megfelelő és alkalmazható tudással (még adott esetben felsőfokú végzettség esetén se). Ezzel párhuzamosan a munkaadók 40%-a úgy gondolja, hogy a betöltetlen állások annak a jele, hogy a fiatalok nem is rendelkeznek a keresett tudással, azaz még a nem bevándorlók körében is komoly kihívásokkal szembesülnek a munkaadók, amikor egy-egy állást szeretnének betölteni. Ezért nem is véletlen, hogy a migrációs trendek a munkaerő-piacon ezzel párhuzamosan az elmúlt 50 évben erősödtek (közel 300%-kal), elsősorban a fejlődő országokból a fejlett országok felé. Kanada, Spanyolország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok azon államok közé tartoznak, ahol a munkaerőpiac növekedése legalább 40%-ban a migráns munkaerőnek köszönhető.

Ugyanakkor nagyon nehéz eligazodni a trendeken és előrejelzéseken, mert a washingtoni központú Nemzetközi Valutalap szerint a fejlett gazdaságok elöregedésének jelenlegi ütemével számolva közel tízszer(!) ennyi bevándorlóra lenne szükség a munkaerőpiacon, miközben a másik oldalon ott a feszítő kérdés, hogy a robotika eddigi (az iparban és a mezőgazdaságban zajló) forradalma alapján, amely munkahelyek elvesztésével fenyeget számos szektorban, ez mégis mennyiben megalapozott, különösen ott, ahol a népesség akár 30-40%-a egyenesen írástudatlan. (Lásd korábbi elemzéseimet: A migráció vagy a robotok mentik meg Európát? és Zöld forradalom - Avagy milyen jövőt hoznak az agrárrobotok? Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy az Eurofound szerint az EU-ban 2011-2015 között közel félmillióval csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és a mezőgazdasági robotika világpiaca a következő 5 évben annyival növekszik, mint a NASA teljes 2013-as évi költségvetése volt (kb. 16,5 milliárd USA dollár.))


Ez a cikk folytatódik:

1. Mi folyik Nyugaton?
2. Óriási változások előtt
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium