Magyarország teljesen szétszakad, ezért aligha folytatódhat a nagy sikersztori

2019.04.25 05:44

Ott vannak az emberek, ahol nincs munka.

Tavaly közel 50 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2017-hez képest, ami már jóval lassabb ütem, mint a korábbi időszakban. A gazdaság dinamikus bővülése miatt egyre több dolgozóra lenne szükségük a vállalatoknak, azonban már nagyon nehezen találnak újabb munkavállalókat. Külföldről is egyre többen jönnek hazánkba, de ezzel együtt is növekszik a betöltetlen álláshelyek száma. Ha azonban megnézzük a területi különbségeket, akkor azt láthatjuk, hogy az ország teljesen kettészakadt, és az évek óta gyakran hallott munkaerőpiaci trendek csak a gazdaságilag fejlettebb országrészekre igazak: a keleti régióban továbbra is magas munkanélküliség és jelentős munkaerő-tartalék jellemző.

Tavaly is folytatódott a foglalkoztatottak létszámnövekedése, éves átlagban már 4 millió 470 ezren dolgoztak, 1,1%-kal többen, mint az előző évben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából. A foglalkoztatás bővülési üteme azonban elmaradt az elmúlt évekre jellemzőtől, mivel részben demográfiai okból, részben az előző évek kedvező konjunkturális folyamataiból adódó munkaerő-felszívás következtében a mobilizálható munkaerő-tartalék jelentősen csökkent.


A demográfiai folyamatok a munkaerő-kínálat szűkülését eredményezték: a munkavállalási korúnak tekintett 15-64 évesek száma 2010-ben még 6 millió 736 ezernek felelt meg, 2017-ben már csak 6 millió 415 ezren tartoztak ebbe a népességkategóriába, 2018-ban pedig még ehhez képest is további, közel 46 ezres csökkenés következett.

2018.03.20 05:40 Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

A nyugdíjkorhatár emelése a kínálatszűkítő hatást 2018-ban részben még képes volt ellensúlyozni, emellett az előző évinél több munkavállalási kérelmet nyújtottak be a környező, nem uniós országokból, pl. Ukrajnából és Szerbiából is. A (hivatalosan bejelentett) foglalkoztatottak közül 40 ezer külföldi állampolgár volt, 17%-kal több mint egy évvel korábban. A külföldi munkavállalók negyedét a feldolgozóipar foglalkoztatta, de viszonylag sokan voltak a létszámhiánnyal küzdő építőiparban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban is. (A megoszlási adatot torzítja, hogy a külföldi munkavállalók egy része a munkaerő-közvetítő illetve -kölcsönző cégek létszámában szerepel.) Tavaly 45 ezren kölcsönző cégeken keresztül dolgoztak, a kölcsönzött munkaerő négyötödét a feldolgozóipari, ezen belül is kiemelkedően sokat a járműgyártással foglalkozó vállalkozások alkalmazták, ahol 100-ból 9 fő ilyen módon állt alkalmazásban.

A tavalyi létszámbővülés a hazai elsődleges munkaerőpiacra korlátozódott. A munkaerő iránti kereslet növekedése korábban közfoglalkoztatottként dolgozók egy részét is ebbe a piaci szegmensbe terelte át, az utóbbi években végbement jelentős ütemű béremelés pedig a KSH szerint hozzájárult ahhoz, hogy a munkavállalás céljából külföldre távozottak száma ne növekedjen tovább.


Budapest kivételével valamennyi régióban nőtt a foglalkoztatottak száma, létszámarányosan a legnagyobb növekedés Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon volt. Ez utóbbinál a belső munkaerő-tartalék lényegében már elfogyott.A munkaerő-tartalék az ország fejlett régióiban kifejezetten alacsony szintre csökkent, így már nem nagyon tudnak létszámot bővíteni a vállalatok belső forrásból. Az elmúlt időszakban kifejezetten jellemzővé vált, hogy a vállalatok szálláshelyet biztosítanak azon dolgozók számára, akik távolról (más megyéből vagy országrészből) érreznek.


Összességében azt mondhatjuk, hogy 2016 óta jelentős a munkaerőhiány Magyarországon. Tavaly év végén már több mint 80 ezer betöltetlen álláshely volt hivatalosan, ami csaknem duplája a három évvel korábbinak. Szakmai szervezetek azonban legalább 200 ezer főre teszik a képzett munkaerő hiányát, a Portfolio becslése szerint pedig elérheti a 300 ezret is.

A munkaerő-tartalék kategóriába az év utolsó negyedévében - alulfoglalkoztatottak nélkül számolva - 281 ezren tartoztak. Emellett az elsődleges munkaerőpiac szempontjából potenciális bázisnak minősült a közel 123 ezer közfoglalkoztatott is.


A kereslet és a kínálat képzettség szerinti összetétele, de főleg annak területi különbsége azonban változatlanul jelentős. Az utóbbi egyenlőtlenség kiküszöbölését segítő belső mobilizáció legfőbb akadályozó tényezője, hogy a lakhatási feltételek megteremtésének költsége emelkedik és területileg egyre jobban differenciálódik

- írja a KSH elemzése.

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt alkotják az uniós definíció szerinti "potenciális munkaerőtartalékot". 2018. negyedik negyedévben már csak 310 ezren feleltek meg ennek a definíciónak, ebből 29 ezren - mint alulfoglalkoztatottak - a foglalkoztatottak között is szerepeltek. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva az inaktív kategóriába tartozó csoport létszáma valamivel kisebb ütemben csökkent, mint a munkaerőpiachoz elvileg közelebb álló munkanélkülieké.

A munkaerő-tartalék jelentős része - ideértve az elsődleges munkaerőpiac szempontjából tartaléknak minősülő közfoglalkoztatottakat is - az ország észak-északkeleti területein koncentrálódik, míg a többlet munkaerőt zömében az ország gazdaságilag fejlettebb régiói igénylik.



Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg a két véglet

A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta 2018-ban történelmi mélypontra süllyedt. Éves átlagban 172 ezren minősültek munkanélkülinek, ami 3,7%-os, az unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját jelentette. Az év utolsó negyedévében Győr-Moson-Sopron, illetve Komárom-Esztergom megyében a munkanélküliségi ráta már a 2%-ot sem érte el, ami gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot jelenti. A másik pólust 8,7%-os munkanélküliségi rátájával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselte, annak ellenére, hogy a közfoglalkoztatási programok jelentős és növekvő hányada ide koncentrálódott.


Az országos szinten alacsony szintre süllyedt munkanélküliség alapján a munkanélküliségi ráta már nehezen csökkenhet tovább. Azonban láthattuk, hogy a területi különbségek jelentősek, így az ország északi és keleti részében még viszonylag sokan vannak munka nélkül. Ők azonban már egyrészt minden bizonnyal nagyon nehezen foglalkoztathatóak, valamint a munkaerő-kereslet az ország más területeire koncentrálódik. Miután a mobilitás nagyon alacsony, így nem számíthatunk arra, hogy a jelenlegi munkanélküliek tömegesen találják meg a helyüket a versenyszférában. Mindezek tükrében habár a GDP-növekedés még gyors maradhat, a foglalkoztatás növekedése kifejezetten lassú lehet az előttünk álló időszakban.
(Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi)

További ajánlataink

Milyen 1 milliós fizetés? Éhbérért dolgoznak a vendéglátósok

Csak az igazán szerencsések kapnak kiemelkedő bért.

Világhírűvé váltak a magyar csodafegyverek

Amelyek a gazdaságot fehérítik.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF