Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?

2017. május 6. 15:33    
nyomtatás
 
Tavaly huszonegy éves csúcsra nőtt a magyar termékenységi ráta, vagyis növekedett a gyerekvállalási kedv az országban. A népességünk mégis gyorsabban csökkent, mint egy évvel korábban, vagyis ha van is demográfiai fordulat, az eddig nem volt elég ahhoz, hogy fékezze a magyar lakossági fogyásának ütemét. A jelenség mögött két ok áll.


Tavaly 31 200 fővel csökkent az ország népessége, ez az elmúlt 20 év negyedik legnagyobb mértékű népességvesztését jelenti. Akár kongathatnánk is a vészharangokat, ám jobban elmélyedve a számokban sokkal ellentmondásosabb kép tárul elénk, amiben néhány biztató tendencia is felfedezhető.

A népességfogyás első számú oka természetesen a kevés születendő gyermek, az alacsony gyerekvállalási kedv. Utóbbit a termékenységi rátával (szülésgyakorisággal) szoktuk mérni, vagyis azzal, hogy a szülőképes korú nők átlagosan hány gyereket szülnek. Ez a szám 2016-ban 1,49, ami ugyan messze elmarad a népesség reprodukciójához szükséges 2,1-es értéktől, de már szemmel láthatóan magasabb, mint a pénzügyi válság mélypontján volt (2011: 1,23). Sőt, utoljára 22 éve láttunk ennél nagyobb adatot.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?


Ha így emelkedik a gyerekvállalási kedv, akkor bizonyára végre több gyerek születik, gondolhatnánk. A számok azonban nem ezt mutatják. A fenti ábrát kiegészítve a születések számával láthatjuk, hogy nem egyformán mozog a két mutató trendje. Míg a termékenységi ráta öt év alatt 20%-kal tudott növekedni, addig az élveszületések száma 6%-kal sem emelkedett, vagyis messziről nézve szinte stagnált.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?


A jelenség oka, hogy hiába emelkedik a termékenységi ráta, ha a javuló gyerekvállalás egyre kevesebb nőt érint. A szülőképes korú nők száma ugyanis folyamatosan csökken. A magyar népesség korfája alapján ez a tendencia folytatódni fog, a 70-es években született, utolsó "nagy" korosztály elhagyja a szülőképes kort, a belépők száma pedig alig több mint feleakkora.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?


Vagyis a javuló termékenységi ráta a szülőképes korú nők számával csökkenésével együtt érthetővé teszi, miért nem lassult a népességcsökkenés üteme. Ahhoz azonban, hogy a kifejezetten gyenge számokat megértsük, el kell szakadnunk a demográfiai folyamatoktól.

A természetes szaporodás/fogyás a születések és halálozások egyenlegeként adódó népességváltozást mutatja. A tényleges népességváltozáshoz azonban nem csak ez járul hozzá, hanem a ki- és bevándorlás is. Az alábbi ábrán látható, hogy (1) időnként a kétféle mutató látványosan elszakad egymástól, illetve (2) a 90-es évek elejétől a népességcsökkenést folyamatosan tompította a bevándorlás, valamint (3) az elmúlt 10 évben ez a tompító hatás egyre kisebb lett.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?


A fentieket a 2016-os évre vonatkoztatva a KSH meg is állapítja: a nemzetközi vándorlásból eredő többlet jelentősen elmaradt az előző évitől, és csak alig tudta mérsékelni a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés mértékét. Ennek eredményeként a népesség tényleges fogyása mintegy 31 200 fő volt, ami 6100 fővel, 24%-kal haladta meg a 2015. évit. Mindez úgy történt, hogy Magyarország mindkét relációban kívül maradt a nemzetközi népességmozgástól: kevesebb ember is távozott az országból, mint 2015-ben, de még ennél is jobban csökkent az ide érkezők száma.

Az alábbi táblázat mutatja a demográfia és a nemzetközi vándorlás hozzájárulását a népességváltozáshoz. Mint látható, a rendszerváltozáskor a természetes fogyást szinte teljes egészében pótolni tudta a vándorlás Magyarország számára pozitív egyenlege. 2010-ben már csak fékezni tudta a csökkenő trendet a bevándorlás, 2016-ban viszont már igazából azt sem.

Nagyobb a gyerekvállalási kedv és mégis gyorsabban fogy a magyar, miért?


Összességében tehát megállapítható, hogy a szülőképes korú nők számának csökkenése miatt a népességfogyást szinte egyáltalán nem fékezi a termékenységi ráta lassú emelkedése. A szülőképes korú nők létszámcsökkenését a termékenységi ráta további (mostaninál gyorsabb) növekedése vagy a migrációs folyamatok változása ellensúlyozhatja. Utóbbi esetében a kivándorlás csökkenése és/vagy a bevándorlás élénkülése kerülhet szóba.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

II. HUNGAROMED kiállítás és konferencia (x)

Három napos egészségipari konferencia és kiállítás a HUNGEXPO-n. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Rendezvényszervező
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium