szerző

Aláírták a halálos ítéletet - Befellegzett a pénztáraknak

2010. november 29. 07:45    
nyomtatás
 
A szokásokhoz híven pénteken nyújtotta be a kormány a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerre vonatkozó részletes javaslatait, a szerdai nap megrökönyödése után pedig konstatálhattuk, hogy nem csak a szavak szintjén történnek az események. Ha minden marad ebben a mederben, akkor ki kell jelentenünk, hogy jövő év végére eltűnik a mostani második pillér, a pénztárak ugyanis nem számíthatnak új tagokra, a régieket tömegesen fogják elveszíteni, míg a bevételek is a töredékükre esnek vissza. A tagok számára sajnálatos tényező, hogy nincs választási alternatíva, csak egy irányba lehet menni, hiszen a másik utca végső soron zsákutca. Nem menekülhetünk az állam karmai elől, hiszen a pénztárak bedőlésével egy idő után már nem lesz hova átlépni. A legnagyobb szívfájdalmunk, hogy egy beérett rendszert tűnik el, és három millió tag esik el attól a lehetőségtől, hogy nyerjen a vegyes rendszerrel.





Nincs választási alternatíva

 1 2 következő oldal  >

Egy kis előzmény

Érdemes azért feleleveníteni, hogy miért jutottunk el erre a pontra, vagyis a nyugdíjrendszerünk második pillérének a kivégzéséhez. A választások sikeres megnyerése után a kormány szerette volna elérni az EU-nál, hogy legyenek engedékenyek egy magasabb hiány esetén. Az egyértelmű nem után a kormány továbbra is fenntartotta az elképzelését, annál is inkább, mert már ígéretet tettek az adócsökkentésre úgy, hogy annak a fedezete sehol sem volt meg.

Kilenc tagországgal közösen megszületett még augusztusban az a javaslat, miszerint meg kellene változtatni az EU-ban a hiány és államadósság statisztikákat. A nyugdíjreform költségeit akartuk leírni, amire józan ésszel igent is lehetett volna mondani. Azonban az EU nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja felrúgni a szabályokat.

A kormány mindezzel utolsó lehetőségét is elveszítette ahhoz, hogy intézkedések helyett statisztikai változtatásokkal csökkentse a költségvetési hiányát. Az önkormányzati választásokat követően valósággá vált, hogy tényleg véghez akarja vinni a kormány az adócsökkentést, a forrásokat pedig valahonnan elő kell kaparnia.

A külföldi sajtóban csak malacperselynek nevezett pénztárak kerültek a kormány látókörébe, és jól lehetett látni, hogy visszalépésekkel és a járulékok átmeneti átcsatornázásával akarja a kormány orvosolni a helyzetet. Vélhetően az is megfordult a kormány fejében, hogy egész rendszert azonnal lenullázza, és a tagokat azonnal átlépteti az állami pillérbe a rövid távú előnyökért cserébe, viszont ebbe az EU nem ment volna bele, hiszen az egyértelmű államosítás lett volna, tehát meg kellett várni azt, hogy a tagok szabadon dönthessenek a sorsuk felől.

A két törvény elfogadását követően több olyan felmérés is napvilágot látott, ami azt mutatta, hogy nem lesz olyan erős a visszalépési kedv, mint arra a kormány számított. Vélhetően ezért kellett a korábbiaknál sokkal drasztikusabb lépéseket javaslat formájában benyújtani, a játékszabályok úgy változnak meg, hogy az nagy valószínűséggel az egész második pillért bedönti. Még mindig fenntartjuk azt a véleményünket, hogy nem kellene ilyen súlyos eszközhöz nyúlnia a kormánynak, az viszont tény, hogy ehhez visszakoznia kellene az adóváltoztatásokból, ami rést ütött a költségvetésen.

Akár egy horrorfilmben is lehetnénk

Mivel közvetlen államosítás ki volt zárva, a kormány olyan szabályrendszert dolgozott ki, ami közvetetten mégiscsak ezt valósítja meg. Gondolhatnánk azt, hogy ha egy választási lehetőség elé állítanak minket, akkor legalább lesz alternatíva. Azonban tévedtünk, hiszen a körülményeket olyan módon változtatják meg, ami ellehetetleníti a pénztárakat, a tagokat pedig a teljes kiszolgáltatottságba taszítja.

Legtöbbeket meglepetésként ért múlt szerdán, amikor Matolcsy György részleteket közölt az intézkedésekről, most viszont már azt kell látnunk, hogy nem csak a szavak szintjén folytak az események. Talán a legnagyobb értetlenkedés azt a lépést övezte, miszerint lehet választani, viszont aki marad a nyugdíjpénztárban, az kiszerződik az állami rendszerből, miközben ugyanúgy megfizeti a járulékot, szolidaritási adót, vagy bármilyen köntösbe bújtatott összeget.

Mi lesz, ha visszalépünk?

A helyzet a törvénytervezet alapján a napnál is világosabb. A tagok nyilatkozat hiányában automatikusan visszakerülnek az állami pillérbe (a már nyugdíjszolgáltatást kapók is visszaléphetnek, de nekik nyilatkozniuk kell erről), és legalább is 2012 végéig a hatályos nyugdíj-jogosultságukat teljes egészében megkapják. Tehát úgy kezeli őket a rendszer, mintha soha nem lettek volna a vegyes rendszer tagjai, amiről lemondanak az a saját pénztári számlájuk, amit a kormány viszonylag gyorsan államadósság csökkentésre és folyó kiadásokra (jövőre 529, azután várhatóan 250 milliárd forintot) fordít.

A pénztár az egyéni számlánkat visszautalja az államhoz, méghozzá olyan eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére, amilyen eszközök a saját portfóliónkban van. Utóbbi alap kezelője az Államadósság-kezelő Központ, egy öt tagú testület látja majd el a döntéshozó szerepét az Alap esetében, a tagok többségét pedig a miniszterek jelölik majd ki, díjazásra viszont nem lesznek ezért jogosultak.

A szabályok egyelőre csak azt tisztázzák, hogy mit kapunk majd 2012-ig, azt követően viszont nagyon nagy homály van. Az alábbi táblázatban láthatjuk, hogy a nettó átlagkeresetünknek mekkora részét fogjuk megkapni adott szolgálati idő mellett. Az állam kitett magáért, hiszen amnesztiát ad az embereknek, úgy cselekszik mintha sosem lettünk volna a vegyes rendszer tagjai (a pénzünket veszítjük el, a jogosultságunkat nem). Ebből fakadóan minden a normál mederben folyik tovább, minden egyes év szolgálati idő, amit 2011. december elseje után érünk el, az ketyeg az állami pillérben, az időpontot követő jövedelem és kereset pedig majd beszámításba kerül a nyugellátás megállapításakor.

Aláírták a halálos ítéletet - Befellegzett a pénztáraknak


A kormány a pénztárak garancia alapját teljes egészében kivezeti a rendszerből, a tag követelése pedig visszalépés esetén nemcsak a tag egyéni számlaegyenlege lesz, hanem a pénztárak garancia alapja (PGA) garanciális kifizetésekre fordítható pénzösszegeinek az egy főre jutó összege is. Ez utóbbi pénzt is a pénztárak a tagok vagyonából fizették, azonban ez azért kellett, mert az intézményi forma nem felelt meg a modern kor elvárásainak szabályozói okból felróhatóan.

Aki visszalép, az további kedvezményként azt a lehetőséget is megkapja, hogy a korábban éppen a PGA által hozamgarantált tőke feletti összeget (plusz még a pénztártagság során befizetett tagdíj-kiegészítést) kivegye a rendszerből, azt felvegye készpénzként, vagy önkéntes pénztárba utalja át, vagy a tb-ben vezetett egyéni számláján is hagyhatja. Itt nemes egyszerűséggel arról van szó, hogy ha az infláció felett gyarapodott a pénzünk a pénztárnál, akkor az infláció feletti összeget kivehetjük. Ha az inflációnál rosszabbul teljesített a pénztár, akkor az inflációhoz kipótolja az állam az összeget a tb-nél vezetett egyéni számlánkon. Aki visszalép, az ezen felül adókedvezményt (adó-visszatérítést) is igénybe vehet. Ha önkéntes pénztárba utalja az infláció feletti összeget a tag, akkor a kifizetés 20 százaléka, maximum 300 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg.

A kormány számításai szerint 80-120 milliárd forintot fizetnek majd ki ilyen jogcímen várhatóan. Ha leosztjuk a 3 millió tag számára mindezt, akkor fejenként 35 ezer forint körüli összeg jön ki. Persze ez egy átlag lehet, tagonként nagyon változó összegről van szó. Az egyéni számlavezetés a tb-rendszerben első ránézésre értelmetlen lenne, viszont az új szabályok szerint az elhunyt biztosított egyéni számláját az özvegye járadék formájában kiveheti, feltéve, hogy az özvegyi járadék magasabb, mint az özvegyi nyugdíj.


Ez a cikk folytatódik:

1. Nincs választási alternatíva
2. Mi lesz, ha mégis a maradást választjuk?
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium