Feltörik a malacperselyt, búcsúzhatunk a pénztáraktól (Top 10 sztori 2010-ben - 2.)

2010. december 30. 11:28    
nyomtatás
 
Az év egyik legnagyobb negatív szenzációja hazánkban kétségtelenül az 1997-es nyugdíjreform visszafordítása volt. Senki sem gondolta volna, hogy ha a kormány szorongatott helyzetben érzi magát, és pénzszűkében van, akkor minden további nélkül megcsapolja 13 év nyugdíjcélú megtakarításait. A vegyes rendszerre igaz nem sok jót lehet mondani, a kezdeti hibák ellenére azonban most érett be pénztári szektor, éppen akkor, amikor a kormány kimondta a halálos ítéletet felettük. A szabályokat ugyanis olyan módon változtatták meg, hogy gyakorlatilag senkinek se érje meg tagnak maradni, hanem vissza kelljen lépni az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Az persze most senkit sem foglalkoztat, hogy mi lesz évtizedek múlva, viszont az állam sem mindenható, a jelenlegi garanciák pedig biztosan nem tarthatók fent.




Az adócsökkentés szorongatásában

 1 2 következő oldal  >


Hosszú folyamat végeredményeként találhatjuk magunkat a mostani helyzetben, az előzmények ismerete nélkül nagyon nem találhatunk arra fogódzkodót, hogy miért kellett visszafordulni az 1997-ben elindított reformfolyamatban. Véleményünk szerint az egész történet még 2010 júniusában indult el, azon a nyolcadikai napon, amikor Orbán Viktor kormányfő bejelentette az első akciótervet, annak is sarkalatos pontját, az egykulcsos szja bevezetését.

2010.06.08 13:15
Az első akcióterv: Orbán Viktor 29 lépést sorolt fel a parlamentben


Az már az első számításokból is kiderült, hogy több százmilliárd forintos lyukat üt a kormány a költségvetésen, amit valamilyen módon finanszírozni kell. Először a kormány még arra gondolt, hogy úgy teret szerezhet magának, ha az EU és az IMF egy magasabb deficitcélt is elfogad. Azonban viszonylag gyorsan (már júliusban) rá kellett döbbennie a kormánynak, hogy a költségvetés fellazítása elfogadhatatlan az EU számára.

2010.07.16 23:28
Bekeményített az IMF és az EU - újabb csomag jön


A kormány azonban nem akart belenyugodni ebbe a helyzetbe, a nyugdíjreform átmeneti költségei nagy terhet jelentettek az ország számára, ezért több országgal közösen augusztus elején úgy döntöttünk, hogy az EU-hoz fordulunk ismét, csakhogy most a statisztikák miatt. Az 1997-es reform egyszerűen arról szólt, hogy az állam a járulékbevételei egy részéről lemondott a nyugdíjpénztári rendszer tagok javára, így viszont deficit keletkezett a költségvetésben, amit megtakarítások hiányában csak hitelből lehetett finanszírozni (az államadósság ezzel párhuzamosan emelkedett).

A kilenc tagország egy olyan kérvényt juttatott el Brüsszelbe, amiben azt kezdeményezték, hogy a nyugdíjreform költségeit a hivatalos statisztikákból le lehessen írni, tehát például a járulékbevételeket, amit egyéni számlán írnak jóvá, az is bevételként lehessen elszámolni. A szöveg alapján mi nem arra törekedtünk, hogy a statisztikákat teljesen változtassák meg, csak arra, hogy egy kettős mérce lehessen a nyugdíjreformot választó országoknál, úgy például, mint 2004-2009 között.

2010.08.11 13:20
Nyugdíjreform: trükközésre készül a kormány, vagy sem?


Az első visszhangok nem voltak túl biztatóak, szeptember közepén Orbán Viktor a parlamentben már arról beszélt, hogy aktuális lehet a nyugdíjpénztárak államosítása, ha Brüsszel nem adja be a derekát az elszámolási vitában. Nem is kellett sokat várni a válaszra, hiszen szeptember végén az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta milyen szankciókat adna a túlköltekező államoknak, ebben az szerepelt, hogy csak a túlzottdeficit-eljárást lehetne megúszni a nyugdíjreformmal, viszont a hivatalos statisztikák nem változnának. A kormány számára tehát az utolsó lehetőség is bezárult, nem véletlen, hogy ezt követően hihetetlen módon felgyorsultak az események, nem beszélve arról, hogy az önkormányzati választások után eldőlő dominók egy olyan folyamatot indítottak el, amire csak kevesen mertek gondolni.

Feltörik a malacperselyt, búcsúzhatunk a pénztáraktól (Top 10 sztori 2010-ben - 2.)


2010.09.29 16:20
Nem kap nagyobb mozgásteret a kormány? - Itt a jelzés Brüsszelből


Októberben beindult a nagyüzem

Mivel láthatóan a kormány a választási kampányban foglalt ígéretének megfelelően nem akart az adócsökkentésből visszakozni, és a költségvetési hiány esetén sem lehetett szó kompromisszumokról, a politikusoknak nagyon gyorsan olyan megoldást kellett találniuk, amik friss bevételt hoznak a konyhára.

Az Országgyűlésnek október 16-án nyújtották be (és november 2-án hirdették ki) azt a törvénymódosítást, ami lehetővé tette, hogy 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között az összes nyugdíjjárulék az államhoz folyjon be, a magánpénztári tagok viszont ennek megfelelően az egyéni számlájukat nem gyarapíthatták. A törvény eredetileg arról szól, hogy az idézett 14 hónapban a biztosítottak 8 százalékos nyugdíjjáruléka is az államhoz folyik be, viszont azt követően a helyzet változatlan marad. Ezzel összességében 2010-ben és 2011-ben körülbelül 400 milliárd forintos forráshoz jut az állam, amit most már tudunk, hogy állami ígérvénnyel kompenzálnak.

2010.10.13 16:35
A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás?


Már az október 13-i Orbán Viktor bejelentés után kiszivárogtak olyan információk, amik szerint nem csak a járulékokat akarja az állam ideiglenesen magához vonni, hanem azt is tervezi, hogy megnyitja a visszalépés lehetőségét a magánnyugdíjpénztár tagoknak az állami rendszerbe. Nem is kellett nagyon sokat arra várni, hogy mindez írásos formát is öltsön. Selmeczi Gabriella - időközben kinevezett nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott - nyújtotta be a törvényt a parlamentnek október 22-én (kihirdetve szintén november 2-án lett).

Talán a legfontosabb a törvénymódosításban az volt, hogy a korábban kötelező nyugdíjpénztárak eltűnnek, hiszen mostantól csak önkéntes döntéssel lehet a pénztárakhoz csatlakozni, ergo a pályakezdők nem lesznek automatikusan egy pénztár tagjai. Ezt meghaladóan fontos újítás volt, hogy a kormány megnyitotta a visszalépés lehetőségét az állami rendszerbe, méghozzá korhatárra való tekintet nélkül. Ekkor még a törvényben az szerepelt, hogy a tagok 2011. december 31-éig kezdeményezhetik a visszalépési szándékukat, sőt ezen felül azok is, akik már nyugellátásban részesültek a vegyes rendszerből. A gyorsaság miatt viszont nem jutott idő minden részlet kidolgozására, a kormány azt csak később kötötte a tagok orrára.

2010.10.29 12:20
Nyugdíj: számos kérdést kell még tisztáznia a kormánynak


A visszalépés megnyitása nem új keletű megoldás, már korábban többször is volt erre példa, például 2009 végén is. A kormány szempontjából a visszalépés azért hasznos, mivel a pénztártag önként mond le az egyéni számlájáról, helyébe egy ígérvényt kap, plusz egy virtuális számlát az államnál. Ez utóbbin viszont nincs vagyon, nincs értékpapír, egyszerűen egy nyilvántartási számla, amin az ígérvények jelennek meg. Mivel nincs megkötve a kormány keze, hogy mire is használhatja fel a visszaáramló több száz vagy ezer milliárd forintos vagyont, az is kézenfekvő, hogy a teljes összeg egy részéből folyó kiadásokat is finanszírozzanak.


Ez a cikk folytatódik:

1. Az adócsökkentés szorongatásában
2. Elindult a számolgatás - Hányan léphetnek vissza?
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium