Ha szigorúan a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából vizsgáljuk a legfrissebb, 2017-es számokat, akkor kedvező folyamatokról tudunk beszámolni.


A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön frissítette a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülőkre vonatkozó statisztikát a 2017-es adatokkal. Ennek köszönhetően olyan kincsekre bukkanhatunk, mint az ellátottak létszáma, illetve a teljes kiadások összege, akár a GDP arányában. Ezekből pedig egyértelmű folyamatokat olvashatunk ki.

Kevesebb ellátott

A nyugdíjrendszer profiltisztítása, valamint a fokozatos, jelenleg is érvényben lévő korhatáremelés érezteti hatását a magyar nyugdíjrendszer fő számain: csökken az ellátottak száma. A KSH friss adatai szerint 2017-ben 2,606 millióan részesültek nyugdíj- illetve egyéb ellátásban. Ez a teljes népesség 26,6 százaléka. Ez az arányszám sorozatban a kilencedik éve mutat csökkenést.

Kisebb kiadás

A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából nem mindegy, hogy az állam mennyit költ ezekre az ellátásokra. Ebből a szempontból kedvező folyamatokat láthatunk, ha a GDP-arányos számot nézzük. Ugyanis bár az ellátásokra fordított nominális összeg fokozatosan emelkedik, ez elmarad a GDP növekedési ütemétől, így a nagy figyelemmel követett nyugdíjcélú költések a GDP 9,4%-ára csökkentek a 2016-os 10%-os értékről. Ilyen alacsony arányszámra 2001 óta nem volt példa.

Növekvő átlagnyugdíj

Az egy ellátottra jutó havi nominális összeg közben 115 ezer forint fölé emelkedett. Az átlagos összeg 2016-hoz képest közel 3,2%-kal emelkedett. A jelenlegi nyugdíjasok szempontjából nem túl kedvező, viszont a nyugdíjrendszer oldaláról pozitív folyamat, hogy a nyugdíjszerű ellátások csökkennek az átlagkeresetek arányában.



A munkaerőpiac feszességének csillapodásával és a munkaerőhiányos állapot oldódásával párhuzamosan a bérdinamika is visszafogottabbá válik, így ez a nyugdíjasok hátrányára látható túlszaladás mérséklődhet. Persze ez a különbözet ledolgozható egyszeri, a nyugdíjasoknak adott egyéb juttatásokkal, kompenzációkkal, amennyire a költségvetés mozgástere ezt megengedi (és ezt a kormány rendszeresen alkalmazta is), vagy egy másfajta rendszeres emelési rendszerrel, ami azonban a nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságát sodorhatja veszélybe.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba