Nem kap nagyobb mozgásteret a kormány? - Itt a jelzés Brüsszelből

2010. szeptember 29. 16:20    
nyomtatás
 
Az Európai Bizottság (EB) nyilvánosságra hozta a túlköltekező államokkal szembeni szigorítási tervezetét, ez pedig azért is érdekes, mivel a törvényszövegben szó van a nyugdíjreformot bevezetett és majdan bevezető országokról. Az EB részben visszanyúlt a 2004-es megoldáshoz, azonban most a hivatalos statisztikákat nem lehet "átírni", csak a Túlzott Deficit Eljárás esetében lehet könnyítésekkel számolni. A szövegből kiderül, hogy az EU nem osztogatja ingyen a kedvezményt, csak úgy veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit, ha a reformer országok csökkenő pályára állították korábban a hiányukat és az adósságukat, előbbi pedig ennek hatására közel lesz a 3 százalékos plafonhoz. A lényeg tehát az, hogy a hivatalos statisztikákból nem lehet levonni a nyugdíjreform költségeit, de ha Túlzott Deficit Eljárás indulna, vagy folytatódna egy adott országgal szemben, akkor Brüsszel figyelembe venné a reform okozta költségeket.




Nyilvánosságra került ma, hogy az EU milyen szankciókat kíván életbe léptetni a túlköltekező tagállamokkal szemben. Az Európai Bizottság javaslatára még az Ecofin-nak és az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, azonban úgy látszik 2011-től életbe lépnek a szigorúbb szabályok.

Kedden egy lengyel lap Brüsszeli forrásokra hivatkozva azt a hírt közölte, hogy az EU kompromisszumos megoldásra jutott a nyugdíjreform költségeit elszámoltatni kívánó országokkal. A hírek szerint a hivatalos statisztikákban nem engednének könnyítéseket, viszont a Túlzott Deficit Eljárás (EDP) elindítása illetve megszüntetésekor figyelembe vennék a nyugdíjreform költségeit.

Már nyilvános az EB által beterjesztett szöveg, amiből kiszemezve a nyugdíjreformban érdekelt országokat, kellően szigorú kép tárul elénk. A szöveg szerint, amennyiben egy tagország, amelynek költségvetési hiánya vagy államadóssága meghaladja a Stabilitási és Növekedési Egyezmény meghatározott kritériumait, azoknál figyelembe vehető nyugdíjreform költsége. A Bizottság és a Tanács figyelembe veheti annak az országnak a nyugdíjreform költségeit, akinél a korábbiakban említett helyzet miatt EDP indulna meg.

Innentől kezdve két forgatókönyvet kell megnézni: az egyik a frissen nyugdíjreformot tervező országokra, míg a másik a már nyugdíjreformot bevezető országokra vonatkozik. Azok az országok, amik éppen nyugdíjreformot vezetnek be, azoknál öt éves idő áll rendelkezésre az elszámolásra, méghozzá degresszív mértékben (az első évben 100 százalékot lehet elszámolni, míg az ötödik évben 20 százalékot). Viszont abban az esetben, ha egy ország államadóssága meghaladja a 60 százalékot, csak akkor lehet figyelembe venni a nyugdíjreform költségeit, ha a költségvetési hiány közel marad - normál esetben - a 3 százalékhoz. Ebben az esetben mind a hiánynál, mind az államadósságnál elszámolható a reform költsége.

A törvénytervezetben az is szerepel, hogy függetlenül a reform elindításának pontos idejére, azok az országok is kapnak ilyen könnyítést, akik már a reformon túlvannak. Az öt éves periódus a törvény hatályba lépésétől él. Viszont itt is tartalmaz megkötést a szöveg: csak akkor lehet figyelembe venni a reform költségeit, ha a költségvetési hiány - korábban - jelentősen és folyamatosan csökkent és ezzel nagyon közel került a 3 százalékos plafonhoz, illetve ha az államadósság meghaladná a 60 százalékos plafont, akkor annak is csökkenő pályán kell állnia.

  
Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a várakozásoknak megfelelően komolyan bebástyázta magát az EU, nem fognak ingyen osztogatni kedvezményeket a nyugdíjreformot bevezető országoknak. A kilenc tagország által tett javaslat tehát nem érte el teljesen a célját, hiszen mi azt akartuk, hogy a hivatalos statisztikákból is levonhassuk a nyugdíjreform költségeit. Ez azt jelenthette volna, hogy akár a deficit 1.5 százalékkal, vagy az államadósság 10 százalékponttal csökkenhetett volna hivatalosan.

A javaslatunk viszont nem végződött teljes kudarccal, hiszen a Túlzott deficit Eljárás esetében Brüsszel szigorú korlátokkal engedékenynek bizonyult. Jól lehet látni viszont, hogy az államok nem használhatják fel a nyugdíjreformot arra, hogy a GDP 1.5-2 százalékával magasabb hiányt tervezzenek (esetünkben 4.5 százalék körüli), hiszen meg kell felelni az "apró betűs" résznek is.

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy nem lesz pótlólagos tér az ország előtt, hiszen az államadósság 2010 második negyedévének végén 83 százalékon állt, és ha kihasználnánk a takaró adta lehetőséget (GDP 1.5 százaléka körülbelül), akkor nem tudnánk teljesíteni a csökkenő adósságpálya követelményt.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Értékesítő
Privát banki tanácsadó
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium