Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot

2018. május 17. 05:43    
nyomtatás
 
"High pressure economy", vagyis "magas nyomású gazdaság". Jól jegyezzük meg ezt a három szót, ugyanis komoly esély van arra, hogy a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját így tudjuk leginkább leírni. Persze nem feltétlenül tartják majd hosszabb távon magas nyomás alatt a magyar gazdaságot a döntéshozók - ennek komoly veszélyei lehetnének -, de minden bizonnyal nem áll messze a kabinet és a nemzeti bank gondolkodásától, hogy a gazdaság potenciális növekedésének javításában ez nagy szerepet kapjon.



Nem értük el a válság előtti trendet

 1 2 3 következő oldal  >

Bezáródott a rés


Úgy vág neki Orbán Viktor a negyedik kormányzásának, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a potenciális szintjét, vagyis a világgazdasági válság óta negatív kibocsátási rés bezáródott. Igaz, az IMF vagy az Európai Bizottság becslése szerint már évekkel ezelőtt megtörtént, mostanra a jegybank is úgy gondolja, hogy elértük ezt a szintet.

Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint idén már a magyar gazdaság jóval a potenciális szintje felett teljesít, és mint az alábbi ábrán látható, ebben nem is lesz változás a következő években sem.

Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


Ebben a helyzetben a közgazdászok rutinszerű javaslata: vond vissza azokat az ösztönzőket, amelyekkel a gazdaság növekedését támogattad. Ellenkező esetben ugyanis az infláció elszaladásának, a külső és belső egyensúlyi problémák növekedésének, illetve az eszközárbuborékok kialakulásának is növekszik a kockázata. Mi több, az indokolatlan élénkítéssel nincs lehetőségünk alkalmazni az anticiklikus gazdaságpolitika bevált receptjét. Így ugyanis nem lesz mozgástér (sem fiskális, sem monetáris), hogy egy gyengébb növekedési periódusban vagy recessziós időszakban élénkítsük a gazdaságot.

Potenciális növekedés? Kibocsátási rés? Tegyük kicsit rendbe a dolgokat!

A közgazdászok igen kedvelt gondolati keretének az a kiindulópontja, hogy minden gazdaságra jellemző egy potenciális kibocsátási szint (GDP), amit a gazdaság paraméterei (az ország alapvető jellemzői, a humántőke mennyisége és minősége, tőkeállomány, technológia, intézményi környezet stb.) határoznak meg. Ez a szint az idő előrehaladtával változik, a potenciális GDP-növekedés ütemével. Az ütemet főként a fent említett tényezők változása befolyásolja. Jellemzően a fejletlenebb országokban ez a növekedési ráta magasabb, hiszen az előttük járó országok mintáit követve (vagy még jobbat kitalálva) fel tudnak zárkózni. (Hogy pontosan meddig, azt máskor tárgyaljuk meg.)

A gazdaság jellemzően sosincs a potenciális kibocsátási szintjén. Ettől ugyanis eltéríti a nem semleges külső környezet, a belső és külső sokkok, a növekedést befolyásoló tényezők véletlenszerű vagy ciklikus ingadozása. A közkeletű felfogás szerint a gazdaság ciklusokba rendeződve fejlődik vagyis hullámszerű mozgással, "egyszer fent, egyszer lent" alapon mozogja körbe a potenciális növekedési pályát. A potenciális kibocsátási szint és a pillanatnyi tényleges teljesítmény közötti különbség a kibocsátási rés (output gap), ami túlhevülés esetén pozitív, pangás, recesszió esetén pedig negatív.

A nagy kérdés, hogy a gazdaságpolitikusok mit csináljanak ezzel a ciklikus mozgással. Általában az a válasz erre, hogy legyen némi igényük tompítani a kilengéseket, mert ha ezek túl nagyok, annak kockázatai és költségei vannak.

És innentől jönnek az újabb problémák. Egyrészt, a kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanságok övezik, így nem lehet pontosan tudni, hogy mikortól kell megváltoztatni a gazdaságpolitika irányát. Különösen igaz ez nagy visszaeséseknél (például most, a nagy válság után), amikor nehéz megmondani, hogy a potenciális kibocsátási szint visszaesett -e, és ha igen, mennyivel. Így aztán megoszlanak a vélemények arról, hogy pontosan hová, milyen eszközök alkalmazásával érdemes visszatornászni a gazdaság teljesítményét anélkül, hogy a túlerőltetés újabb bajba sodorja a gazdaságot.

A dolgot bonyolítja még néhány dolog, például hogy a gazdasági ciklusokat jellemzően keresleti vagy kínálati sokkok okozzák-e, vagy hogy a trendnövekedést milyen eszközökkel lehet befolyásolni (például hogy az egyszerű konjunktúraszabályozó eszközök hatnak-e a hosszú távú trendnövekedésre) stb.


De nem értük el a trendet!


A válság nagy gazdasági visszaesést okozott, majd megindult a korrekció. A baj csak az, hogy egyelőre közel sem értük el a válság előtti trendvonalat, sőt, a potenciális növekedés is elmarad a krízis előttitől. Igaz, a potenciális növekedést meghatározó becslések eltérnek egymástól, de abban megegyeznek, hogy alacsonyabb a krízis előttinél, így a gazdaságpolitikai döntéshozók a világ számos pontján vonakodnak attól, hogy visszavonják a növekedést támogató intézkedéseket.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem magyar specifikus sztoriról van szó. Meglehet, hogy a válság olyan súlyos nyomokat hagyott a világgazdaságon, hogy a növekedés képtelen visszatérni a korábbi trendhez, vagy a krízis előtti számított fenntarthatatlannak, de persze összefügghet más tényezőkkel is a lanyhább növekedés periódusa.

Az alábbi ábrákon látható, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna is képtelen volt visszatérni a korábbi növekedési trendhez, sőt inkább távolodik attól. Pedig ha hiszünk a Jánossy-féle trendelméletben, akkor abban kellene reménykednünk, hogy a válság előttihez képest gyorsabb növekedéssel zárójelbe tehetjük a válságot, és visszasimulhatunk a krízis előtti trendhez.

Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


Ám ez sem az európai, sem az amerikai, sem a magyar gazdaságban nem látható. Úgy tűnik, a válság tartós veszteségeket okozott a világnak.

Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


Orbán és Matolcsy rakétára ülteti a magyar gazdaságot


Éppen ezért érdemes megfontolni, hogy
  • elfogadjuk a lassabb növekedést mint adottságot, vagy
  • szerkezeti reformok megvalósításával (kínálatösztönző lépésekkel) próbáljuk emelni a potenciális növekedést, vagy
  • ennél is tovább megyünk, és a reformok mellett keresletösztönző politikát folytatunk, ami egyes remények szerint képes felpumpálni a potenciális növekedést is.

Most úgy látszik, hogy a kormányzat a harmadik utat választja. Először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy tartósan el kell érni a 4%-os gazdasági növekedést, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton vázolta fel az ehhez szükséges hitelezési pályát, ezt követően pedig Gulyás Gergely, a negyedik Orbán-kormány kancelláriaminisztere beszélt arról, hogy fiskális gazdaságélénkítő lépéseket terveznek.

Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy expanzív fiskális és monetáris politika mellett, egy versenyképességi intézkedéscsomaggal együtt a kormány igyekszik a jelenlegi 2-2,5%-os potenciális növekedést 4% közelébe tornászni. Ezt arra építhetik, hogy a magas nyomású gazdasággal (high pressure economy) vissza lehet építeni azokat a kapacitásokat, amelyeket a válságban szükségszerűen elveszítettünk, amikor úgy záródott a kibocsátási rés, hogy csökkent a potenciális növekedés.


Ez a cikk folytatódik:

1. Nem értük el a válság előtti trendet
2. Keresleti nyomás, a nagy lehetőség
3. Együtt élénkít a kormány és a jegybank
 1 2 3 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium