Óriási reformcsomag kell! - Itt az MNB nagy terve

2018. november 8. 11:02    
nyomtatás
 
A közepes fejlettség státuszából kilépni nem lehetséges kis lépésekkel, hanem nagyívű intézkedések szükségesek. Magyarország esetében ez a versenyképességi reformokat jelenti a következő időszakban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Jelentés című kiadványában.


A felzárkózás nem automatikus dolog, a gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a felzárkózásban. Ehhez tudás- és tőkeintenzív pályára kell állni

- mondta Balatoni András, az MNB igazgatója a tanulmány bemutatóján. Ehhez a humántőke fejlesztése és demográfiai fordulat szükséges.

A kkv-szektorban lévő tartalékokat mozgósítani kell, újabb adóreform szükséges, és kell egy hatékony állam

- sorolta Balatoni. "Nem volt olyan felzárkózási pálya a világon, amely nem belső megtakarításra épült volna. Egy egyensúlyőrző felzárkózási pálya mellett 2030-ra megközelíthetjük Ausztria gazdaságát" - emelte ki a szakértő.

A Növekedési Jelentés szerint hazánk és a visegrádi régió a fejlett Nyugat-Európa és a gyorsan fejlődő ázsiai piacok közötti tranzitútvonalon fekszik, ami kiváló lehetőségeket teremt mind a hagyományos (turizmus, szállítás), mind pedig a modern szolgáltató ágazatoknak. A világ egy új technológiai ciklusba lépett. Az új, áttörő technológiák átformálhatják a gazdasági termelés szerkezetét és a munkaerőpiacokat.

A magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatás irányába történő elmozduláshoz elengedhetetlen az innovációban való részvétel, az új technológiai vívmányok és megoldások alkalmazása, valamint a modern fizikai és digitális infrastruktúra - írja a jelentés. A szolgáltatások napjainkban már globális térben zajlanak, az internet széleskörű elterjedésével már nincsenek többé földrajzi helyhez kötve.

A jelentés szerint hazánk esetében 2020-at követően további intézkedés nélkül a növekedés demográfiai korlátai egyre effektívebbé válnak.


Balatoni elmondta: olyan mértékű foglalkoztatásbővülés a következő években nem lesz, mint amilyen volt az elmúlt években.

Az MNB szerint fontos éppen ezért a demográfiai fordulat további támogatása, hogy hosszú távon a megfelelő mennyiségű munkaerő biztosítsa a gazdaság értékteremtő képességének az emelkedését. "A demográfiai fordulat hatása azonban csak hosszabb távon fejti ki pozitív hatását a munkaerőpiacra, az elemzésünk fókuszában álló 12 éves horizonton a foglalkoztatási ráta növekedéséhez a reformokat bemutató makrogazdasági pályán a külföldön dolgozó állampolgárok hazatérése és az inaktívak foglalkoztatásba áramlása járulhat hozzá" - írja az MNB. Ezen felül jelentős áramlásokkal számolhatunk a közigazgatásból és a közfoglalkoztatásból a versenyszféra irányába.

A magyar lakosság nem megfelelő egészségi állapota szintén érdemi munkaerőpiaci tartalékokat jelent - mutat rá az MNB. Az egészségi állapot javítását célzó reformok megvalósulása érdemben hozzá tudna járulni a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségének és minőségének növeléséhez.

Balatoni rámutatott: Magyarországon az "elvesztegetett" életévek száma nagyon magas. Ha ezt sikerülne növelni, az a jegybank szerint a vállalatok számára is kedvező lenne.

A munkavállalók készségeinek, képzettségi szintjének javítása szintén számottevő pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre. A felsőfokú végzettségűek arányának növelése kedvező hatást gyakorol az oktatásban részt vevő egyének és a társadalom
jólétére nézve.

Akiknek sikerült felzárkózniuk az elmúlt évtizedekben, azok a termelékenység emelkedését ösztönözték - vélekedett Balatoni. Magyarországnak éppen ezért a teljes tényezőtermelékenység növekedését kell elérnie. A másik fontos tényező a kérdés "tőkelába". A jegybank szerint ehhez tartósan magas, legalább 25%-os beruházási ráta kell, a teljes foglalkoztatás fenntartása mellett.

A reálbéreket meg kell duplázni 2030-ra. Ezt a termelékenység növekedése mellett az egyszámjegyű, 9%-os személyi jövedelemadó hozná el.


"Ha nem növeljük a béreket, elveszítjük a képzett munkaerőt" - mondta Balatoni, utalva arra, hogy a leginkább képzettek külföldre vándorolnak, ha nem kapnak itthon megfelelő béreket.

Az MNB szerint komplex versenyképességi lépések megvalósulása esetén a jelentős mozgósítható termelékenységi tartalék miatt a munkatermelékenység megduplázódik a kis- és középvállalatoknál, míg éves átlagban közel 6 százalékkal emelkedik az egy főre jutó kibocsátásuk. Ehhez hozzájárulhat a magyar kis- és középvállalati szektor a mérethatékonyságának jobb kihasználása.

Számításaink alapján pusztán egy koncentráltabb kkv szerkezet a kkv-szektor termelékenységét több mint 20 százalékkal tudná megemelni

- olvasható a jelentésben.

Másrészről a hazai kkv-k a már elérhető fejlett technológiákat is kevésbé használják, így tehát csupán a rendelkezésre álló technológiák nagyobb penetrációja is jelentősen serkentené a hazai kis- és középvállalkozások teljesítményét.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium