Gyors összefoglaló

A piac megüzente – ez az orosz gáz kivezetésének valósága

November 17-én egyik elemzésünkben részletesen kifejtettük, miért gondoljuk úgy, hogy az uniós orosz földgázról szóló leválási terv nem fog háromszoros áremelkedést okozni a magyarországi rezsiszámlákban. Az írásban egy korábbi, a Századvég Intézet által közölt módszertant vettünk alapul. Az intézet szerzői időközben reagáltak írásunkra, amit tegnap publikáltunk - most a Portfolio viszontválaszát olvashatják.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • A vita lényege nem az, hogy Magyarországnak lesz-e drágább a gáz az orosz importtól való leválás esetén, hanem az, hogy az európai gáztőzsdén háromszorosára ugrana-e az ár, ha teljesen megszűnne az orosz gázimport.
  • Az Európai Unió döntése alapján nem azonnali, hanem 2027 második feléig tartó fokozatos leválásról van szó, ami lehetőséget ad a piacnak az alkalmazkodásra.
  • A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2025 és 2030 között 300 milliárd köbméter új LNG-exportkapacitás jelenik meg a piacon, ami 50 százalékos bővülést jelent és túlkínálati helyzetet eredményezhet.
  • Az európai gáztőzsde árjegyzése az idei februári csúcshoz képest lefeleződött, a határidős árak pedig alacsonyabb szinten forognak, ami azt mutatja, hogy a piac nem vár jelentős áremelkedést a leválás következtében.
  • Az elmúlt három évben az európai gázfogyasztás közel ötödével, nagyjából 80 milliárd köbméterrel esett vissza, miközben az orosz gáz részaránya 40-45 százalékról 13-15 százalékra csökkent.