Gyors összefoglaló

Az adók inflációja – Ugyanannyit ér-e egy tavalyi adó?

A gazdasági élet természetes eleme az infláció, amiért tavaly 100 egységet fizettünk, azért idén már 105-öt kell. Felmértük, hogy így hat-e az infláció az adótételekre is. Az eredmény rendkívül változatos. Vannak olyan adók, amelyek szépen, tendenciózusan követik az inflációt. Ugyanakkor több olyan őskövületet is találhatunk a jogrendszerben, melyek 10, 20 vagy akár 30 éve változatlanok, és nem hat rájuk az idő vasfoga.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • A magyar jogalkotó 2024-ben több tételes adónemnél – például a regisztrációs adónál, a gépjárműadónál, a cégautóadónál és az építményadónál – bevezette az úgynevezett valorizációs rendszert, amely automatikusan, az előző év júliusi inflációs adata alapján indexálja az adómértékeket.
  • A jövedéki adó mértékét 2022 óta többször is emelték, ami multiplikátor hatással bír, mivel a jövedéki adó az áfa alapjába is beletartozik, így egyetlen adóemelés két csatornán keresztül növeli az állam bevételeit.
  • Számos adózási értékhatár évek vagy évtizedek óta változatlan, ami az infláció miatt reálértékben kiüresedést okoz: az új lakás vásárlásához kapcsolódó 15 millió forintos illetékmentességi határ több mint húsz éve, az ingó vagyontárgyak eladásából származó jövedelem 600 ezer forintos adómentességi küszöbe 2012 óta, az ingóörökség 300 ezer forintos mentességi határa pedig 1990 óta nem módosult.
  • A Büntető Törvénykönyv bűncselekményi értékhatárai 2013 óta változatlanok, ami az árak emelkedése miatt ahhoz vezet, hogy korábban szabálysértésnek minősülő cselekmények ma már bűncselekménynek számítanak.
  • Az adórendszer egyre inkább eltorzul, mivel az egyes adónemek inflációkövetése gyökeresen eltér egymástól, és ennek rendezése az új pénzügyi kormányzat feladata lehet.