Célkereszt jelent meg a Magyarországon épülő gigaberuházásokon, Kína versenygyilkos lépései már túl mentek egy határon

• Az OECD friss jelentése és új adatbázisa szerint a 15 vizsgált kulcságazatban az ipari támogatások 2024-ben nominálisan 108 milliárd dollárt értek el, ami a vállalatok árbevételének 1,3 százalékát tette ki – ez a 2009-es válságcsúcs óta a második legmagasabb érték.
• A kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között árbevételarányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-országbeli versenytársaik, és a 2005–2023 közötti kínai piaci részesedés-növekedés csaknem 60 százaléka a támogatásokkal magyarázható.
• A legnagyobb torzulás éppen az EU új iparpolitikája szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban – a napelemgyártásban, a félvezetőiparban, az acéliparban, az alumíniumiparban és az autóiparban – figyelhető meg, ahol a kínai gyártók piaci részesedése drasztikusan nőtt az elmúlt két évtizedben.
• Az EU külföldi támogatásokról szóló rendelete alapján a Bizottság a Magyarországon gyárat építő kínai hátterű vállalatokat – például a BYD-t vagy a CATL-t – is vizsgálhatja, amennyiben korábbi kínai állami támogatásaik torzíthatják a belső piaci versenyt.
• A WTO támogatási átláthatósági rendszere összeomlóban van: a semmilyen bejelentést nem tevő tagok aránya 1995 és 2025 között 23 százalékról 70 százalékra emelkedett, ezért az OECD a vállalati szintű adatgyűjtés és a célzottabb iparpolitikai feltételrendszer megerősítését sürgeti.

Olvasd el a teljes cikket

Célkereszt jelent meg a Magyarországon épülő gigaberuházásokon, Kína versenygyilkos lépései már túl mentek egy határon