Gyors összefoglaló

Csillagászati összegeket emésztenek fel a kibertámadások, mégis háttérbe szorul a kockázatelemzés

Évente több ezer milliárd dolláros globális veszteséget okoznak a kibertámadások, a magyar szervezetek többsége mégis elhanyagolja a védekezés szakmai alapjait. Bár a vállalatvezetők a legkomolyabb működési fenyegetésként tekintenek az incidensekre, gyakorlatban a NIS2 irányelvnek való megfelelés kényszere miatt sokszor háttérbe szorul a rendszeres és átfogó kockázatelemzés - mondta el a Portfolio-nak Solymos Ákos, a Tigra kiberbiztonsági szakértője. A hamis biztonságérzet és az ad hoc jellegű tűzoltás helyett a szakértő szerint kizárólag tudatos, a szervezet kultúrájába szervesen beépülő kockázatmenedzsment jelenthet fenntartható védelmet.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • Európában 2025-ben naponta átlagosan 443 adatvédelmi incidenst jelentettek, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző évi napi 365 esethez képest.
  • A magyar piacon a NIS2-megfelelési kényszer hatására háttérbe szorultak az információvédelem klasszikus alapjai, például a kockázatelemzés és a vagyonleltár, helyettük a szervezetek inkább az auditmódszertan formai követelményeinek kipipálására koncentrálnak.
  • A pénzintézeti és részben az energetikai szektor jelenti a kivételt, mivel ott a szabályozói környezet már korábban kikényszerítette a tudatos kockázatkezelést.
  • A 2024–2025-ös időszakban a kiberbűnözők közel 50 milliárd forint kárt okoztak a magyar lakosságnak, egy-egy támadás költsége pedig akár a 10 millió forintot is elérhette.
  • A vállalatvezetők felmérésekben ugyan a kiberincidenseket nevezik meg az egyik legnagyobb kockázatként, a gyakorlatban mégsem fordítanak rájuk kellő figyelmet, és az incidensbejelentési hajlandóság is rendkívül alacsony.