Gyors összefoglaló

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

A világ energiarendszere történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások és az energiatárolás fejlődése már nemcsak klímavédelmi, hanem egyre inkább gazdasági és versenyképességi kérdéssé vált. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése szerint a villamosítás felgyorsítása és a tiszta energiára épülő infrastruktúra kiépítése nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltását teheti lehetővé, hanem több területen már olcsóbb és megbízhatóbb alternatívát is kínál. Az átállás ugyanakkor csak megfelelő hálózatfejlesztéssel, átfogó állami koordinációval és a társadalmi terhek kezelésével valósítható meg.
Az alábbi szöveg automatikusan, mesterséges intelligencia által generált tartalmi összefoglaló. Az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a teljes cikk tartalmát. Vissza az eredeti cikkhez
  • A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) májusi jelentése szerint a globális energiaátállás új szakaszába lép, amelyben a villamos energia válik a rendszer meghatározó energiahordozójává: részaránya a jelenlegi mintegy 23 százalékról 2035-re 35 százalékra, 2050-re pedig 50 százalék fölé emelkedik.
  • A jelentés egy új mérőszám, a garantált kiegyenlített villamosenergia-költség (F-LCOE) bevezetésével számszerűen igazolja, hogy a megújuló energiaforrások akkumulátoros tárolással kombinálva már folyamatos, 24 órás alapellátást képesek nyújtani, ráadásul olcsóbban a fosszilis energiahordozóknál.
  • A technológiai árzuhanás nyomán 2010 és 2024 között a napenergia telepítési költsége 87 százalékkal, a szárazföldi szélenergiáé 55 százalékkal, a nagyméretű akkumulátoros tárolórendszerek ára pedig 93 százalékkal esett vissza, így a kiváló adottságú régiókban a folyamatos zöldáram már a fosszilis megoldások szintje alá süllyedt.
  • Az OECD az energiaátmenet irányításának miniszterelnöki vagy államfői szintre emelését, valamint politikai ciklusokon átívelő, kötelező erejű klímatörvényeket javasol, egyúttal sürgeti a fosszilis tüzelőanyagok torzító állami támogatásainak kivezetését.
  • Az Európai Unióban 2021 óta először csökkent az otthonukat megfelelően fűteni nem tudó polgárok aránya, a 2026 és 2032 közötti időszakra 65 milliárd eurós költségvetésű Szociális Klímalap pedig a legkiszolgáltatottabb háztartások és vállalkozások támogatásának egyik fő eszközévé válik.