Tragikus a magyar tőkevonzó képesség

2015. június 24. 16:15  english version   
nyomtatás
 
Látszólag javult a tőkevonzó képességünk tavaly, ám ha az adatok mélyére nézünk, elszomorító kép tárul elénk. Valójában annyira kevés működőtőke jött be az országba, ami a válság legsötétebb éveiben volt csak jellemző. A be- és kiáramlások egyenlege ( a kényszerű banki tőkepótlásokat leszámítva) egyenesen apasztja a Magyarországon működő tőkeállományt.


Tavaly a 2013-as adatok alapján áttekintettük a magyar tőkevonzó képesség alakulását, és meglehetősen rossz helyzetet találtunk. Most a 2014-es (előzetes) számok alapján újra értékeltük a helyzetet. A kép kísértetiesen hasonlít - csak egy kicsit még csúnyább.

Még abban is nagy a hasonlóság, hogy első pillantásra nincs nagy gond: tavaly bő hárommilliárd euró külföldi működőtőke érkezett Magyarországra, ami ugyan alacsonyabb, mint a sokéves átlag, de nem nevezhető drámaian rossznak.

Tragikus a magyar tőkevonzó képesség


Ugyanakkor a bejövő FDI egy jelentős része évről évre olyan, hogy rögtön el is hagyja az országot. (Tipikusan ilyen ügylet, amikor egy külföldi anyavállalat a magyarországi leányvállalaton keresztül, azt tőkéhez juttatva vásárol meg egy külföldi céget.) Az ilyen átfolyó ügyletek több mint a negyedét tették ki a teljes beáramlásnak, amivel korrigálva már csak 2,2 milliárd eurót tesz ki a működőtőke-beáramlás. Ami ennél is mellbevágóbb, hogy ennek a valódi FDI-beáramlásnak a háromnegyede a bankok tőkepótlása volt. 1,6 milliárd eurót ugyanis csak azért toltak be az országok a pénzintézetek tulajdonosai, hogy az itt elégett tőkéjüket pótolják. Ha ezt is kivonjuk, marad nagyon szerény 0,7 milliárd euró beáramlás, ami kisebb, mint 2012-13-ban, és nagyjából a válság éveiben megfigyelt szintekkel egyezik meg. Úgy is mondhatjuk, hogy egy kiugró évet leszámítva a tőkebeáramlás gyakorlatilag válság éveire jellemző szinten maradt. (Óvatosan azt is megjegyezzük, hogy tavaly az MNB adatai szerint több mint 1,5 milliárd euró volt az FDI beáramláson belül az újrabefektetett tőke, vagyis ténylegesen külföldről érkező friss befektetés nem sok lehetett tavaly.)

Tragikus a magyar tőkevonzó képesség


A tendencia egyébként nem egyedülálló, hiszen a feltörekvő piacokra általában is kevés tőke érkezik mostanában. Ahogy tegnap beszámoltunk róla, az első negyedév sem hozott fordulatot. A Financial Times a saját leánycége, az fDi Markets adataira hivatkozva írja, hogy jelentősen visszaesett a zöldmezős beruházások száma a feltörekvő piacokon. Január és március között összesen 1508 ilyen befektetési projektet regisztráltak a feltörekvő piaci országokban, ami összesen 108 milliárd dollárnyi tőkebefektetést vont maga után. Tavaly ugyanezen időszakban ennél ugyanakkor lényegesen több, 2030 projektet jelentettek be, összesen 134 milliárd dollár értékben.

Ezt a tendenciát igazolja vissza a ma megjelent első negyedéves fizetési mérleg statisztika. Eszerint az első negyedévben az FDI beáramlás szerény 178 millió euró volt - azt egyelőre nem tudjuk, hogy ebből mennyi volt az átfolyó tétel vagy banki feltőkésítés.

Látható tehát, hogy a tőkebeáramlás igen gyér, érdemes ezt összevetni a tőkekiáramlással. A bruttó szárakat nézve a 3,1 milliárd eurós beáramlással szemben 2,5 milliárd eurós kiáramlás áll, vagyis a globális működőtőke-áramlás eredőjeként 0,6 milliárd euróval gyarapodhatott a hazai tőkeállomány. Ha ebből is kiszűrjük a banki tőkepótlást, akkor az adódik, hogy tavaly majdnem egymilliárd euróval több tőke hagyta el az országot, mint amennyi érkezett. Ennyire alacsony számot az utóbbi 15 évben csak egyszer láthattunk.

Tragikus a magyar tőkevonzó képesség


Az alábbi ábra mindezt grafikusan is megjeleníti. Mint látható, a válság kitörése óta a tőkeáramlások egyenlege drasztikusan romlott. Adódik a kérdés, hogy ilyen gyenge tőkeakkumuláció mellett miért tudott a magyar gazdasági növekedés megugrani. Alapvetően azért, mert az FDI helyett egy másik típusú tőkebeáramlás élénkült, az EU-támogatások.

Tragikus a magyar tőkevonzó képesség


Az uniós transzferek gazdaságra gyakorolt hatása egyelőre meglehetősen felderítetlen kutatási téma. Az eddigi tapasztalatok alapján azt a hipotézist lehet megfogalmazni, hogy a rövid távú élénkítő hatása akár erősebb is lehet, mint az FDI-é (elsősorban az alacsony importhányad miatt), hosszabb távon viszont elmaradhat attól.

Tragikus a magyar tőkevonzó képesség


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Kövess minket a Facebookon

Klikkelj a forint és svájci frank árfolyamért
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium