A vártnál kissé nagyobb mértékben nőtt a kínai gazdaság az első negyedévben az erős fogyasztói keresletnek és a meglepően robusztus ingatlanpiaci beruházásoknak köszönhetően.


A statisztikai hivatal kedden közzétett jelentése szerint Kína bruttó hazai terméke (GDP) éves összevetésben 6,8 százalékkal bővült január-márciusban, csakúgy mint a tavalyi utolsó negyedévben. Elemzők valamivel gyengébb ütemet, 6,7 százalékot vártak.

Negyedéves összevetésben 1,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság az első negyedévben, lassult a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,6 százalékhoz képest. Elemzők erősebb növekedésre, 1,5 százalékra számítottak.

Az utóbbi 11 negyedévben rendre 6,7 és 6,9 százalék között mozgott a GDP-növekedés üteme, miközben a munkanélküliségi ráta és az infláció stabil maradt. Kína gazdasága a tavalyi év egészében 6,9 százalékkal nőtt.

A kínai adatok értelmezésével rendre gond van. Egyrészt a GDP-adat nyilvánvalóan inkább egy politikai termék, mintsem a gazdasági teljesítményt valóban számba vevő mutató. Másrészt a kínai gazdaság ideális pályája egy fokozatos lassulás lenne, amivel párhuzamosan a hitelbuborék óvatos leengedése is megtörténhet. Így aztán ha nem látunk lassulást, az egyszerre jelent erős konjunktúrát, kedvező világgazdasági környezetet, illetve újabb kérdéseket a kínai alkalmazkodási folyamatot illetően.