orosz tank
Globál

Pattanásig feszült a helyzet Ukrajna körül – Mi lesz, ha nyílt háború robban ki Magyarország szomszédjában?

2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.

Küszöbön a nyílt háború?

orosz katonák
Orosz katonák gyakorolnak a 2021-es nemzetközi hadijátékokra. Fotó: Yuri Smityuk\TASS via Getty Images

Ukrán források szerint már 80 ezer orosz katona állomásozik az orosz-ukrán határon, illetve a megszállt Krím-félszigeten, az ukrán kormány és számos nemzetközi szemlélő is komolyan aggódik amiatt, hogy Moszkva az orosz ajkú szakadárok sokéves burkolt támogatása után most nyílt offenzívát készül indítani Ukrajna ellen.

Az orosz kormány többször is jelezte: nem készülnek semmilyen invázióra, abban az esetben viszont „az állampolgáraik védelmére kelnek”, ha a kelet-ukrajnai Donyec-térség jelentős részét uraló szakadárok ellen katonai offenzívát indít Kijev.

Kelet-Ukrajnában 2015 óta nem mozdult jelentősen a frontvonal, a 2014-ben kezdődött konfliktus óta 28 alkalommal kötöttek tűzszünetet a szemben álló felek, 2019-ben egy kvázi-végleges megállapodást is sikerült nyélbe ütni, melynek implementációjára viszont még mindig nem került sor.

Míg Ukrajna orosz agressziótól tart, a Kreml hivatalos kommunikációja szerint amiatt aggódik, hogy Ukrajna ismét megpróbálja ellenőrzése alá vonni a Donyec-medencét és ezzel kiújítani a konfliktust, Kijev viszont jelezte: nem készülnek ilyen offenzívát végrehajtani.

jelenleg tehát a két ország számottevő katonai erőt vonultatott fel egymással szemben és attól tartanak, hogy a másik kezdi meg a támadást.

Közben a befagyott konfliktus intenzitása is megnőtt: az elmúlt napokban több ukrán katona is meghalt mesterlövész és tüzérségi támadások következében.

Több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy mennyire reális forgatókönyv egy nyílt háború Oroszország és Ukrajna közt. Rendre arra jutottunk, hogy a mostani feszültség ellenére még mindig viszonylag alacsony egy ilyen eshetőség előfordulási valószínűsége, hiszen egyik félnek sem áll érdekében a nyílt háború.

Oroszország súlyos gazdasági szankciókat kapna a nyakába egy hirtelen offenzív hadművelet miatt, melynek eredményeképpen a gyenge lábakon álló orosz gazdaság teljes összeomlást kockáztat, emiatt pedig a Putyin-kormány népszerűsége hosszú távon még nagyobbat zuhanhat, mint amekkorát ugrana egy ilyen offenzíva miatt. Mivel úgy tűnik (pontosabban 2019-ig úgy tűnt), hogy a Putyin-kormány a szakadárok burkolt támogatásával is eléri, amit akart: egy de facto független, orosz szatellit államberendezkedést a Donyec-medencében, nincs értelme ekkora kockázatot vállalnia.

A legvalószínűbb indoka a csapatmozgásnak éppen az, hogy Oroszország nyomást akar gyakorolni Ukrajnára és a nemzetközi közösségre, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a normandiai négyeket és elkezdődjön végre a szakadároknak igencsak kedvező 2019-es megállapodás implementációja. A Putyin-kormány valószínűleg attól tart, hogy az ukránbarát Biden-kormány gyorsan beveszi Ukrajnát a NATO-ba, ezzel pedig lényegében tehetetlenné válik Oroszország az ukrán fronton.

Ukrajnának pedig egyszerűen azért nem áll az érdekében egy Oroszországgal való nyílt háború, mert nincs reális esélyük arra, hogy győzelmet arassanak. 

Borítékolható a gyors ukrán vereség

szu-57
Oroszország ötödik generációs, Szu-57-es vadászgépei, 2019-ben. Fotó: Oleg Nikishin/Getty Images

Az ukrán haderőt teljesen felkészületlenül érte 2014-ben az orosz agresszió, ezért is történhetett meg, hogy a Krímet szinte egy puskalövés nélkül elfoglalta Oroszország. A Krím tartalmazta az ukrán hadiflotta és haditengerészet jelentős részét: 17 ukrán hadihajó orosz kézre került, illetve a haditengerészethez és tengerészgyalogsághoz tartozó repülőgépek és helikopterek számottevő része is hátramaradt. A 14 500 fős ukrán haditengerészetből 12 ezren állomásoztak a Krímben, őket az orosz támadók minimális erőfeszítéssel lefegyverezték. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a Krímben állomásozó katonák és tengerészek közül több tucat tiszt – köztük egy altengernagy, két ellentengernagy és egy ezredes – Oroszországhoz dezertáltak.

Hasonlóan cudar volt a helyzet a Donyec-medencében is, ahol 2014 tavaszán „terrorellenes hadjáratot” indított az ukrán kormány, válaszul a térség orosz lakosságának (erőszakos) függetlenségi törekvéseire. Az ukrán kormány azt ígérte az offenzíva megindításakor, hogy 48 órán belül leverik a szakadárokat, ehhez képest több véres ütközetet követően, 2015 tavaszára teljesen befagyott a frontvonal. A lázadók – jelentős részben Oroszország támogatásának köszönhetően – a vártnál jóval hevesebb ellenállást tanúsítottak, viszont „sikerük” betudható annak is, hogy az ukrán haderő rendkívül rosszul felszerelt és demoralizált volt az offenzíva során.

A kudarcból tanulva Ukrajna gyors modernizációba és fegyverkezésbe kezdett; elsősorban a hatalmas, de elképesztően rossz állapotban lévő katonai jármű-állományukat kezdték el átépíteni úgy, hogy eszközeik megfeleljenek a modern kor kihívásainak, illetve egyes személyi felszerelések (elsősorban az egyenruha és kiegészítők) leváltása is megkezdődött. Ukrajna abban a nehéz helyzetben van, hogy korábbi elsődleges beszállítójuk, Oroszország most a lövészárok túloldalára került, viszont még nem építették ki a megfelelő beszerzési csatornáikat nyugati entitásokkal, így jelentős részben saját hadiiparukra kell támaszkodniuk, amely szintén igencsak leépült a szovjet éra óta. Ukrajna és Törökország, illetve Izrael és Ukrajna között bontakozik ki jelenleg hadiipari együttműködés és az Egyesült Államok is ellátta az ukránokat néhány fegyverrel, logisztikai járművel és radarral, de közel sem lehet döntő mennyiségről beszélni ezen a téren.

A személyi állomány tréningezésébe is rengeteg energiát kezdtek el fektetni: több ízben is NATO-országok (elsősorban Amerika) kiképzői segítették az ukránokat egy hatékonyabb képzési, irányítási és harcászati doktrína létrehozásában. Szintén nem elhanyagolható tényező, hogy az ukrán közéletben tudatosan fűtik a nacionalista, néhol sovinizmusba erősen hajló politikai indulatokat, amely hatékony eszköze lehet a katonai morál és a harci kedv fenntartásának.

Mindezen törekvések ellenére az ukrán haderő ütőképessége még mindig messze elmarad az oroszétól: mind számosságát, mind technológiai színvonalát tekintve jelentősen az oroszok felé billen a mérleg nyelve.

A Global Firepower adatai szerint Oroszország

  • háromszor akkora személyi állománnyal és háromszor annyi páncélossal,
  • 4,5-ször annyi tüzérségi eszközzel,
  • és ami kifejezetten fontos: 14-szer akkora légierővel rendelkezik.

Fontos tényező az is, hogy

  • az orosz fegyverek technológiai színvonala messze meghaladja az ukrán fegyverekét: az oroszok hiperszonikus rakétákat, ötödik generációs harci repülőket, korszerű drónokat és a világ legütőképesebbjei közé sorolható légvédelmi rakétarendszereket tudnak felvonultatni a jelentős részben szovjet időkből származó, jobb esetben is csak felújított ukrán eszközök ellen,
  • Oroszország üzemelteti a világ egyik legveszélyesebb kiberhadviselési ökoszisztémáját, illetve elektronikus harcászati rendszereiknek korszerűsége egyes vélekedések mellett még az amerikaiakét is felülmúlja,
  • szinte nem is kérdés, hogy Oroszország nagyon gyorsan meg tudná szerezni a légi fölényt, hiszen az ukrán légierő mind számosságát, mind technológiáit tekintve jelentősen elmarad az oroszétól. A legmodernebb ukrán vadászgép, a MiG-29-es a ’80-as évek technológiai színvonalát képviseli, miközben Oroszország már ötödik generációs vadászgépet is fejlesztett. A légi dominancia szinte minden modern háborúban döntő tényezőnek bizonyult.
  • Ilyen fölénnyel szemben igencsak kérdéses, mennyire maradna motivált az ukrán haderő a védekező hadjárat lefolytatásához.

Ezek alapján tehát gyakorlatilag borítékolható lenne a gyors ukrán vereség egy hipotetikus, nyílt orosz-ukrán háború során, kivéve egy eshetőséget: ha beavatkozik a NATO.

Sok múlik a NATO válaszán

usa ukrajna
Az amerikai 173-as számú légi szállítású hadosztály katonái ukrán fegyvereseket képeznek ki, 2014-ben. Fotó: Sean Gallup/Getty Images

Mivel Ukrajna nem NATO-tag, valószínűtlen, hogy a szövetség országai katonailag beavatkoznának egy hipotetikus orosz-ukrán háborúba, hiszen ezzel a lépéssel olyan orosz válaszreakciót stimulálnák, amely akár globális méretű konfliktussá hízhat.

Az Egyesült Államok jelezte, hogy támogatnák Ukrajnát egy orosz támadás kivédésében, de ez a támogatás valószínűleg kimerülne gazdasági, logisztikai, hírszerzési és fegyverkezési segítségben;

valószínűtlen, hogy amerikai katonák közvetlenül harcba bocsátkoznának orosz katonákkal.

Elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy Amerika gyorsan katonákat küldene stratégiai fontosságú objektumok védelmére, hogy ezzel akadályozzák az orosz előrenyomulást, de kérdéses, hogy sikerülne-e egy ilyen akciót elég gyorsan kivitelezni ahhoz, hogy sor kerüljön rá, mielőtt Oroszország végső győzelmet arat.

Mindenesetre, egészen biztos, hogy egy hipotetikus orosz támadás esetén

  • az EU és az Egyesült Államok olyan bénító szankciókat vetne ki Oroszországra, amely teljesen gallyra vágja az ország gazdaságát (ez már csak azért is lehetséges, mert továbbra is az EU Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, így nagyban függnek az egységes piachoz való hozzáféréstől),
  • ha le is teszi a fegyvert az ukrán haderő, elhúzódó gerilla-háborúra kerülne sor, melyet a nyugati országok mind politikailag, mind pedig felszerelés és kiképzés területén is támogatnának,
  • új frontot vehet a hadviselés a kibertérben, mely miatt mind Oroszország, mind a nyugati országok infrastruktúrájában komoly károk keletkezhetnek,
  • a konfliktusból keletkező gazdasági és politikai károk olyan súlyosak lehetnek, hogy az szélsőséges esetben akár a Putyin-kormány bukásához és Oroszország politikai destabilizációjához is vezethet.

Mivel ezekkel az orosz vezetés is tisztában van, ismét fontos hangsúlyozni: Oroszországnak logikusan nem áll érdekében, hogy nyíltan megtámadják Ukrajnát.

Léteznek olyan elméletek, melyek szerint a Putyin-kormány azért készül offenzívára Ukrajna ellen, mert Joe Bident és fiát rengeteg gazdasági és politikai szál fűzi az országhoz és olyanok is, melyek szerint egyfajta többfrontos, orosz-kínai összefogás készül az amerikai világrend megdöntésére, de ezek közül a teóriák közül egyik sem komolyan vehető.

Beleránthatják Magyarországot?

ukrán határőr
Ukrán határőr Kárpátalján. Fotó: Ukrinform / Barcroft Studios / Future Publishing

Magyarország NATO-tag és az Egyesült Államok fontos szövetségese a Közép- és Kelet-európai térségben, de ha az amerikai kormány még úgy is dönt, hogy támogatja az ukránokat egy hipotetikus háború során,

nem valószínű, hogy Magyarországot és a Honvédséget bele tudják rántani egy ilyen konfliktusba.

Ennek az egyik elsődleges oka az, hogy az elmúlt években igencsak hűvössé vált a viszony az ukrán kormány és a magyar kormány közt, elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbségeket érintő hátrányos intézkedésekhez köthetően:

  • A magyar kormánynak több diplomáciai összetűzése is volt az ukrán kormánnyal a 2017-ben elfogadott ukrajnai nyelvtörvény miatt, hiszen az intézkedés jelentősen korlátozta a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati jogait. Bár a magyar kormány többször is enyhítésre kérte diplomáciai csatornákon az ukrán kormányt, Ukrajna válasza az volt, hogy „nem fognak a magyar kormány kérésére változtatni a törvényeiken.” Az ukrán parlament egyébként ezt a törvényt elsősorban az orosz nyelv térhódításának megakadályozására hozta, viszont a magyar kisebbséget is érinti.
  • A tavaly októberi, helyhatósági választások kapcsán Ukrajna azzal vádolta meg Magyarországot, hogy „beleavatkoznak a választásokba” azzal, hogy  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választás napján, a közösségi oldalán írt bejegyzésében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) jelöltjei és Babják Zoltán beregszászi polgármester melletti szavazásra buzdította a kárpátaljai magyarokat. Az ügy miatt Ukrajna kitiltotta Grezsa István miniszteri biztost az országból.
  • Az előbbi incidens után az ukrán SzBU házkutatásokat tartott a KMKSZ irodáiban és a szövetség tagjainak lakásain is, hogy azt vizsgálják, hogy egy „idegen állam támogatásával sérti-e tevékenységük Ukrajna szuverenitását.” Egyes vélekedések szerint ez az intézkedés része lehet egy nagyobb, a kárpátaljai magyarok politikai reprezentációjának ellehetetlenítését célzó támadássorozatnak.
  • Sokan érdekes „gesztusnak” tartják azt is, hogy az ukrán kormány katonai bázist kezdett építeni tavaly Beregszászba, a legnagyobb kárpátaljai városba, ahol A2582-es jelzésű, különleges légi szállítású alakulatot fogják elszállásolni, miközben az ország keleti részén dúl évek óta háború és semmi nem indokolja a katonai jelenlét fokozását az ország nyugati részében.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy Szijjártó Péter a napokban egyértelművé tette egy NATO-csúcson:

Magyarország nem kíván részt venni a keleti és nyugati országok közt kiújuló, hidegháborút idéző ellenségeskedsében.

Ezek alapján tehát nem valószínű, hogy a magyar kormány az elsők közt rohan majd Ukrajnának segítséget nyújtani, ha kitör a szomszédban a nyílt háború. A legvalószínűbb forgatókönyv egy hipotetikus háború esetén az lenne, hogy az Egyesült Államok presszionálja majd Magyarországot a konfliktusban való részvételre, de a kormány mindössze minimális, katonai beavatkozást nem tartalmazó gesztusokat tesz majd Amerika felé. Ez valószínűleg kimerül majd abban, hogy logisztikai segítséget nyújt majd hazánk az országon átvonuló amerikai csapatoknak, de elképzelhető hogy valamilyen minimális, szimbolikus ellátmány is jut majd Ukrajnának. A hűvös ukrán-magyar viszony miatt szinte biztosan nem törekedne a magyar kormány arra, hogy proaktívan kiszolgálja az Egyesült Államok konfliktushoz fűződő kéréseit.

Amiatt sem kell aggódni, hogy Magyarország közelségéből fakadóan egyfajta hídfőállás lenne az amerikai alakulatok számára egy ukrán háború során és ez sérülékennyé tenné hazánkat egy orosz katonai csapással szemben. Bár kétség kívül növekvő amerikai csapatmozgást tapasztalhatnánk hazánkban, műveleti központként valószínűleg Romániát használnák az amerikaiak, ahol az Egyesült Államok több állandó katonai bázist is létesített az elmúlt években.

Más kérdés, hogy mi lenne, ha Oroszország az amerikai jelenlét miatt Romániát venné célba. Mivel ők már NATO-tagok, ezért a szövetségi rendszer feltételei miatt elvárt lenne, hogy a segítségükre siessünk katonailag is. Épp ennek tudatában teljesen irreális, hogy az orosz haderő megtámadjon egy NATO-országot, ezzel ugyanis pillanatok alatt globális katonai válaszcsapást idéznének elő.

Mindezek ellenére, ha a nyílt háborúban nem is venne részt Magyarország, egy orosz-ukrán háború gazdasági és politikai hatásait – már csak közelségéből fakadóan is – megérezné hazánk.

Összefoglalva tehát

  • továbbra is kevésbé valószínű, hogy a jelenlegi körülmények közt nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus,
  • ha ez mégis megvalósul, Oroszország NATO-intervenció híján nagyon gyors győzelmet aratna Ukrajna felett,
  • az Egyesült Államok jó eséllyel logisztikai, gazdasági és hírszerzési segítséget nyújt majd Ukrajnának, aligha kerül sor nyílt katonai intervencióra, viszont a nyugati országok olyan durva gazdasági szankciókat vethetnek ki, hogy Oroszország megroppanhat ezek súlya alatt,
  • Magyarországot szinte biztosan nem fogják berántani egy nyílt katonai konfliktusba, de biztosan megérezzük a politikai és gazdasági hatásait.

Címlapkép: Yuri Smityuk/TASS

űrhajórakéta
g7_gazdaság
bull
Nagy Márton: Egy erős iránymutatással az MNB a hitelességét kockáztatná

Kiszámoló Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Jogász

Jogász
Online előadás
Megbízások, kockázatkezelés, grafikonosdi.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
globális chiphiány autóipar