líbia hadsereg
Globál

Zsoldosok tízezreinek szűnhet meg a munkája Líbiában - Véget vetnének a nagyhatalmak marakodásának Berlinben

Bár a tavaly októberben megkötött tűzszünetet követően viszonylagos nyugalom állt be az évek óta polgárháborúval sújtott Líbiában, azonban azóta sem sikerült érvényt szerezni a tűzszüneti megállapodás fontos eleméről, amely az országban tartózkodó több mint 20 ezer külföldi katona, zsoldos kivonását írja elő. A szerdán megrendezendő, a nagyhatalmak és a térségbeli államok részvételével zajló, a líbiai rendezést célzó második berlini konferencia egyik fő témája ennek elősegítése lesz. Az idő sürget, ugyanis decemberben elvileg parlamenti és elnökválasztást tartanak az országban, amelynek rendezett megtartását igencsak elősegítené a jelentős részben Törökország és Oroszország által idevezényelt külföldi harcosok kivonása, amelyek Szíriához hasonlóan itt is a frontvonal ellentétes oldalán avatkoztak be a konfliktusba.

Szerdán rendezik meg a Líbiáról szóló második berlini konferenciát, amelyen az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja, illetve térségbeli államok külügyminiszterei vitatják meg, hogy a tavaly októberben megkötött tűzszünetet követően, milyen további lépések szükségesek a polgárháború tartós lezárásához. A 2020 januárjában, az első berlini konferencia megtartásával elindított nemzetközi tárgyalási folyamatok újabb állomásán az egyik fő téma az lesz, hogy miként lehet elősegíteni a még mindig az országban állomásozó külföldi katonák, zsoldosok kivonását. A találkozó másik kiemelt témája pedig a decemberre kiírt parlamenti és elnökválasztások előkészítése lesz.

2014 után tartanak ismét választást

A konferencián a márciusban beiktatott új egységkormány is képviselteti magát, amely a 2014 óta kettészakadt ország korábbi két kabinetjének helyét vette át átmeneti jelleggel a december 24-ére, vagyis az ország függetlenségének kikiáltásának 70. évfordulójára kiírt választásokig.

A decemberi voksolás lesz az első választás az utóbbi években súlyos polgárháborúba sodródott Líbiában 2014 óta.

Azok után, hogy a 2011-ben az Arab Tavasz részeként kitört felkelés a NATO légi erejének támogatása mellett megbuktatta Moammer Kadhafi diktátor több mint négy évtizedem át tartó uralmát, az észak-afrikai országban kaotikus állapotok alakultak ki, majd 2014-ben az ország két részre szakadt. Az ENSZ által elismert tripoli kormány az ország nyugati felét tartotta ellenőrzése alatt, míg a keleti, Bengázi központú országrészben Halifa Haftar tábornok vezetésével alakult ki külön kormányzat. A tripoli kormányt Törökország és Katar, míg Haftar tábornokot Oroszország, Franciaország, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek támogatta.

Haftar 2019 áprilisában támadást indított Tripoli elfoglalására, ami Törökország 2019 végétől, 2020 elejétől tartó, a tripoli kormányzat melletti közvetlen katonai beavatkozása miatt végül meghiúsult, és 2020 júniusára Haftar erői feladták az offenzívát. A nyugati és a keleti kormányzat között tavaly októberben aztán tűzszünet jött létre, majd idén márciusban hivatalba lépett a két kormányzatot felváltó átmeneti egységkormány, amelynek feladata a megosztott ország intézményeinek egyesítése, a decemberi választások előkészítése. Az újjáépítés megkezdése is az átmeneti kormányra hárul, miután az ország infrastruktúrájának jó része megsemmisült a polgárháborúban, ami közel 270 ezer embert kényszerített otthona országon belüli elhagyására.

Az országban fél éves leállás után tavaly ősszel indult újra az olajtermelés. Májusban a kitermelés már elérte a napi 1,2 millió hordót, ami jóval meghaladja a 2015-ben mért napi 400 ezres átlagot. Összehasonlításképpen a Kadhafi-rezsim ideje alatt 2005-2008 között a napi volumen 1,7 millió hordó körül alakult.

Bár az utóbbi hónapokban viszonylagos nyugalom alakult ki az országban, azonban az ENSZ számításai szerint még mindig több mint 20 ezer külföldi katona, illetve zsoldos tartózkodik az országban, amely komoly kockázatokat jelent a decemberi választások megtartása szempontjából. Közülük jelentős számban vannak jelen a szíriai zsoldosok, akiket Törökország 2020 elején több ezres számban telepített Líbiába a tripoli kormányzat védelmére. A zsoldosokon kívül emellett Ankara saját hadseregének katonáit is bevetette a Haftar erői ellen folyó harcokban. Haftar oldalán pedig orosz, illetve szudáni zsoldosok harcoltak. Oroszország nem saját katonáival, hanem a Wagner csoport nevű magán biztonsági, katonai cég mintegy 1500 fősre tehető zsoldos seregével van jelen Líbiában, akiket részben az Egyesült Arab Emírségek finanszíroz. Emellett szintén az emírségek finanszírozása mellett szudáni zsoldosok is harcoltak Haftar oldalán.

Francia javaslat a külföldi csapatok kivonására

A külföldi zsoldosok, katonák kivonásának előmozdítására Franciaország külön javaslatot dolgozott ki. A Politico birtokába jutott tervezet szerint fél év alatt zajlanának le a csapatkivonások.

Először Törökország szíriai zsoldosait, majd ezt követően az orosz zsoldosokat és a török csapatokat egyidőben vonnák ki az észak-afrikai országból.

A javaslat már néhány hete az érintett országok diplomatái elé került – számoltak be a lapnak a tervezettel kapcsolatos tárgyalásokra rálátó források. Emmanuel Macron francia elnök a javaslatcsomagot be is mutatta Joe Biden amerikai elnöknek a G7-ek múlt heti csúcstalálkozóján, illetve Recep Tayyip Erdogannak az e heti NATO-csúcson.

A francia javaslat szerint a szíriai zsoldosok kivonása már július 1-jével megtörténne, míg a csapatkivonások szeptemberi második szakaszában kellene az országot elhagynia az orosz zsoldosoknak, illetve a török hadsereg katonáinak. A francia terv harmadik szakaszában a líbiai fegyveres erők egységesítése történne meg.

Szakértők szerint Macron terve arra alapoz, hogy amerikai támogatással, a líbiai kérdéssel nem különösebben foglalkozó trumpi adminisztrációt felváltó Biden-kormányzattal együttműködve sikerül majd rávenni Moszkvát és Ankarát a hozzájuk kötődő csapatok visszavonására. Az e kérdésben való hathatós, nemzetközi szinten koordinált fellépésre azért is van szükség, mert eredetileg már az októberben aláírt tűzszüneti megállapodásban is szerepelt egy kitétel arra, hogy az összes külföldi katonának, zsoldosnak 90 napon belül el kell hagynia Líbiát. Ezt követően idén áprilisban az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elfogadott egy határozatot erről, azonban mindeddig semmi jele nincs annak, hogy az érintett országok kivonnák csapataikat, zsoldosaikat az országból.  

Joe Biden egyeztetett Líbiáról a brüsszeli NATO-csúcson Recep Tayyip Erdogan török államfővel, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való genfi tárgyalásain, azonban az ezzel kapcsolatos hivatalos közlések nem tértek ki a francia javaslatra. Szakértők szerint nem lesz egyszerű megnyerni a török vezetést a francia terv támogatására, mivel az igencsak borzolhatja kedélyeket Ankarában, hogy a francia javaslat egyenlőséget tesz a török hadsereg katonái és az orosz Wagner csoport zsoldosai között, miután a párizsi javaslat szerint mindkettőt egyidőben kellene kivonni Líbiából. Ankara rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy a reguláris török csapatok a nemzetközileg elismert tripoli kormányzat kérésére érkeztek az országba, míg a Haftart támogató Wagner csoport zsoldosai a török érvelés szerint úgymond illegálisan tartózkodnak Líbiában.

Kérdés, hogy milyen gyakorlati eredményei lesznek a második berlini konferenciának, és sikerül-e majd előrelépést elérni a külföldi harcosok kivonásában. A Líbiáról szóló, 2020. januári első berlini konferencia sikerének tudja be az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell az októberi tűzszüneti megállapodás megkötését, az ország olajszektorának újranyitását, valamint az átmeneti kormány megalakulását. Szakértők azonban ezzel kapcsolatban megemlítik, hogy a Haftar tábornok offenzíváját megállító török beavatkozás nélkül vélhetően ezek az eredmények nem következtek volna be.

Az ENSZ líbiai különmegbízottja, Jan Kubis májusban arra figyelmeztetett, hogy a külföldi zsoldosok kivonásának és az ország nyugati és keleti részét összekötő főút megnyitásának folyamata továbbra sem halad kellően előre.

Szerinte a külföldi katonák kivonásának elmaradása fenyegetheti a politikai rendezést és a decemberi választásokat.

Haftar is indulhat a választáson?

Az Al Jazeera által megszólaltatott elemző szerint elképzelhető, hogy Haftar tábornok azok után, hogy katonai eszközökkel nem sikerült elérnie Tripoli bevételét, illetve így az ország fennhatósága alatti egyesítését, most politikai síkon kíván győzelmet aratni. Emiatt fennáll a lehetősége annak, hogy Haftar akár személyesen is elindul az elnökválasztáson, vagy egy általa támogatott jelölt méretteti meg magát. Ha a bizonytalan politikai helyzet miatt elhalasztanák a választást, akkor viszont megtörténhet, hogy Haftar illegitimnek tekinti az átmeneti kormányzatot, és visszatér a fegyveres megoldáshoz.

Szakértők emlékeztetnek arra is, hogy Haftar az utóbbi hónapok tárgyalásaiba nem nagyon vonta be magát, azonban az utóbbi hetekben több nyilvános szereplése volt, gyűléseken vett részt, ahol három új város megépítését és a „mártírok” családjainak több ezer ház megépítését ígérte meg. Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy megváltozott Haftar szóhasználata, elvetette a katonai nyelvezetet, és helyette az életkörülmények javítására vonatkozó ígéretei került előtérbe.

Jelentős a török gazdasági érdekeltség Líbiában

A líbiai helyzet alakulása leginkább Törökország számára bír kiemelt jelentőséggel, ugyanis Ankara még a polgárháború előtt jelentős gazdasági kapcsolatokat épített ki Líbiával. Törökország arra törekszik, hogy még a Kadhafi-rezsim ideje alatt elnyert nagyszabású infrastrukturális megbízások továbbra is a török cégek kezében maradjanak. A márciusban beiktatott átmeneti líbiai kormány miniszterelnökét, Abdulhamíd Mohamed Dbeibehét áprilisban fogadta is Ankara. A látogatás során számos új líbiai megbízásról írtak alá szerződést török építőipari cégek. Ezek között erőművek, egy bevásárlóközpont és egy repülőtéri terminál megépítése is szerepel.

új lakás, zöld
kamion teherautó
Orban Viktor Ursula von der Leyen RRF hitel elengedte a kormany 210427
Bitcoin

Alapblog Óvatosságra intő jelek

A koronavírus delta variánsa jelentős bizonytalanságot okoz a piacokon, a vezető részvényindexek azonban mégis csúcs...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Yoshihide Suga