Kína szép lassan kizöldül

Bogóné Jehoda Rozália
Ha színeket kellene társítanunk egy országhoz, Kínával kapcsolatban sokkal inkább a vörös, vagy a fekete, esetleg szürke jutna az eszünkbe, mintsem a zöld. Különösen a glasgow-i klímacsúcsot követő hetekben… Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a vörös, a szigorú tervgazdálkodás milyen megoldásokkal igyekszik felszámolni a légszennyezésből fakadó feketeséget, és a szürke árnyalatain át zölddé válás folyamata során milyen hatással lesz Kína a világgazdaságra.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az már történelem, hogy mitől lett Kína fekete, de az tény, hogy egyik napról a másikra nem lehet felszámolni mindazt, ami a világ műhelyévé tette az országot. Példaként a világ acél-, cement- és alumíniumgyártásának, valamint szén-, réz- és nikkelfogyasztásának több mint fele Kínában valósul meg, amely saját infrastruktúrájának fejlesztése és üzemeltetése, valamint lakosságának ellátása mellett jórészt az exportra kerülő termékeket gyártó kapacitások működtetéséhez szükséges.

Egyfajta felelősségtudat tükröződik abban, hogy az az ország, ahonnan – hogy csak néhány példát említsünk – a világszerte használt mobiltelefonok 88, a légkondicionáló berendezések 82 és a TV készülékek 70 százaléka származik, nem volt hajlandó felelőtlenül elfogadni a klímacsúcson meghirdetett határidőket. A nagyobb világgazdasági megrázkódtatások elkerülése végett a széndioxid kibocsátás csúcspontját 2030-ra, a karbonsemlegességet 2060-ra vállalták elérni.

Az utóbbi hónapokban a fosszilis energiahordozókkal való ellátással kapcsolatos gondjaik érzékeltetik, hogy még így sem lesz egyszerű ez az átállás.

A változás szükségszerűségét felismerték, ami abban is tükröződik, hogy a szigorú tervgazdálkodást folytató kínai vezetés jelenlegi évtizedre vonatkozó stratégiáiban kiemelt szerepet kap a klímasemlegességre való törekvés. Az idén beindított, a duális körforgásnak nevezett stratégiát megvalósító ötéves terv egyik sarkalatos pontja, hogy a hazai fogyasztás legyen a gazdasági növekedés legfontosabb mozgatórugója.

Ez nem jelenti azt, hogy Kína a jövőben már nem kívánna a világ elsőszámú exportőre maradni, de a kivitelében egyre nagyobb súlyt fognak képviselni az olyan termékek és szolgáltatások, amelyeket a hazai igények kielégítésére fejlesztenek ki. Ennek egyik fontos területe az ún. tiszta energiaforrások előállítása. Kína elsősorban a hazai szükségletek kielégítése érdekében fejlesztette ki a napelemek gyártását, s ma már a világtermelés 70%-át mondhatja magáénak. A világ szélturbina gyártásának fele, a lítium-ion elemek 77%-ának előállítása is kínai cégek kezében van.

Kína 2021-25-ös időszakra vonatkozó ötéves terve sarkalatos programjaként 2021. július 7-én hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság az ország körforgásos gazdasága kifejlesztésére irányuló programját. A terv célkitűzéseinek megfogalmazóit három fő cél vezérelte:

  • az ország környezeti szennyezettségének felszámolása,
  • a nemzetközi fórumokon elfogadott klímacélok megvalósítására irányuló törekvések,
  • valamint a zöld innovációk ösztönzése.

A körforgásos gazdaság kiépítése minden Kínában működő gazdálkodó egységre kiterjed, de leginkább azokat a vállalatokat érinti majd, amelyek termelő tevékenysége sok hulladékot is keletkeztet.

A terv külön kiemeli a zöld technológia (green tech), a hulladék menedzsment, és az újrahasznosítás technológiái terén tevékenykedő vállalkozások ösztönzésének fontosságát. A tervben ugyan ez nincs lefektetve, de jó esélye van annak, hogy ezek a területek, a duális körforgás eszméjét megvalósítva, komoly szerepet játszhatnak majd Kína újabb „világhódításában” is.

A duális körforgás stratégiája nem előzmények nélküli. Amellett, hogy az elmúlt évtizedekben a „világ műhelyévé” vált Kína, az infrastruktúra fejlesztésére is nagy gondot fordított. Utak, hidak, kikötők építése, a közlekedés minden ágazatának hazai fejlesztése mellett mára már mindezen tevékenységek exportja révén is igen komoly befolyásra tett szert, különösen bizonyos fejlődő országokban. Nem lesz ez másként a zöld technológiák esetében sem.

Mivel Kína „zöldülése” óriási piaci lehetőségeket kínál, rohamosan nő a külföldi működőtőke érdeklődése is az országban létesíthető termelőüzemek és K+F műhelyek iránt.

Különösen az autózással kapcsolatos lehetőségek vonzóak. Leginkább az önvezető, az elektromos és hibrid meghajtású járművek gyártása és komponenseik fejlesztése keltette fel a világ vezető autógyártóinak érdeklődését.

Az infrastruktúrafejlesztés Kínában ma már elsősorban a digitalizáció terjedésének megalapozását, elsősorban az 5G-s hálózatok kiépítését jelenti. A megbízható, nagy sávszélességű hálózatok fő feladata, hogy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások révén növelhető legyen a termelés, az értékesítés, és nem utolsó sorban az energiafelhasználás hatékonysága.

Kínai családok százmilliói mostanság jutnak el arra a jövedelmi szintre, ami lehetővé teszi, hogy autót és egyéb, úgymond luxuscikkeket vásároljanak.

Ha szükségleteiket hagyományos termékekkel elégítenék ki, az országban az energiafelhasználás és a károsanyagkibocsátás elképesztő méreteket öltene, de azáltal, hogy a ma és a közeljövőben előállítható legkorszerűbb termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatják meg, igen jelentős megtakarításokat érhetnek el. A károsanyagkibocsátás szempontjából például igen kedvező tendencia az elektromos meghajtású eszközökkel megvalósuló megosztott járműhasználat (shared mobility) igen gyors, évi 35-40%-os bővülése.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a Glasgowban elfogadott elvárásokhoz képest Kína lassabban fog „kizöldülni”, de ez a folyamat a világnak és Kínának egyaránt a javát fogja szolgálni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF