Sorsdöntő választás következik: megvalósulhat a britek évszázados rémálma

Kiss Csaba
Május 5-én parlamenti választások lesznek a Nagy-Britannia részét képező Észak-Írországban. A választások sorsdöntőek lehetnek az Ír-szigetre nézve, ugyanis először győzhet ír katolikus párt, az Írországban is előretörőben lévő Sinn Féin. A legnagyobb protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) ezzel elveszítheti vezető szerepét, ezért igyekszik a választásokat az úgynevezett északír protokoll elleni népszavazássá átkeretezni. A protokoll miatt továbbra is feszültség van az Európai Unió és az Egyesült Királyság között: az Európai Bizottság alelnöke és a brit külügyminiszter legközelebb január 24-én találkoznak, hogy megpróbáljanak közelebb jutni a megegyezéshez. Ha májusban valóban a Sinn Féin győzne, majd 2025-ben Írországban is kormányra kerülne, az egyesek szerint elvezethetne Észak-Írország Nagy-Britanniából való kiszakadásához és az Ír-sziget újraegyesítéséhez.

Északír protokoll

Decemberben távozott az Egyesült Királyság Brexit-ügyi államtitkára, David Frost, helyét ebben a feladatkörben a külügyminiszter, Liz Truss vette át. Elemzők azt várták, hogy Trusszal pragmatikusabb megközelítés jöhet, ám a külügyminiszter már januárban azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén beveti az északír protokoll 16. cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy bármely fél egyoldalúan felmondja a protokoll egyes részeinek végrehajtását.

Az úgynevezett északír protokoll a Brexit-megállapodás része, és azt célozza, hogy Nagy-Britannia EU-ból történő kiválását követően

Írország és Észak-Írország között ne kelljen újra határellenőrzést bevezetni, hanem a vámhatár az Ír-sziget és a Brit-sziget közé kerüljön.

Vagyis vámellenőrzést akkor kell végrehajtani, ha az árukat a Brit-szigetről Észak-Írországba, vagy Észak-Írországból a Brit-szigetre szállítják. A megegyezés azonban Nagy-Britannia számára hátrányokkal jár, ugyanis emiatt akadozik a Nagy-Britannián belüli kereskedelem. Az Írország és az Észak-Írország közötti kereskedelmet viszont jelentősen fellendítette a protokoll: a tavalyi év első tíz hónapjában az Észak-Írországból Írországba irányuló export 63 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, Észak-Írország importja az Ír Köztársaságból pedig 46 százalékkal lett magasabb. Tízből kilenc északír vállalat ugyanakkor azt jelentette, hogy problémái vannak az ellátási láncokkal.

Liz Truss brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozója 2021. december 10-én. Ronny Przysucha / Wikimedia Commons

Bár Nagy-Britannia számára a protokoll hátrányokkal jár, az Ír-sziget békéje szempontjából döntő fontosságú az egyezség. Észak-Írországot vegyesen lakják brit protestánsok és ír katolikusok, a két fél között pedig évtizedekig véres küzdelmek zajlottak, melyekre az 1998-as nagypénteki egyezmény tett pontot. Az egyezmény részletesen szabályozza Észak-Írország státuszát, valamint az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság viszonyát. Az Ír-sziget békéjének egyik alapja az volt, hogy mindkét ország az Európai Unióhoz tartozott, így Írország és Észak-Írország között átjárható volt a határ. A Brexittel azonban ez a helyzet megváltozott volna, ezért volt szükség az északír protokollra, amely a továbbiakban is biztosítja, hogy az Ír-szigeten ne legyen szükség határellenőrzésre.

Liz Truss brit külügyminiszter és Maros Sefcovic, az Európai Bizottság elnöke legutóbb január 14-én találkozott, hogy az északír protokoll kérdéséről tárgyaljanak, de megállapodás hiányában a tárgyalások további köreire lesz szükség. A legközelebbi megbeszélést január 24-én tartják. Nagy-Britannia azt szeretné elérni, hogy ne le legyen szükség ellenőrzésre azoknak az áruknak a kapcsán, amelyeket kizárólag Nagy-Britannián belül szállítanak, és azt sem akarják, hogy az Európai Bíróságnak döntőbírói szerepe legyen. Az EU viszont az északír protokoll jelenlegi formájában való megőrzését kívánja.

Ellentét Észak-Írországban a protokoll kapcsán, miközben jön föl a Sinn Féin

A protokollt az északír protestánsok legnagyobb pártja, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) elutasítja, olyannyira, hogy igyekszik a május 5-én esedékes északír parlamenti választásokat is egy protokollellenes népszavazássá átkeretezni. Sőt, a párt azzal fenyegetőzik, hogy kilép a kormányból, ha fennmaradnak a belső vámellenőrzések – ebben az esetben már május 5-e előttre választásokat kellene kiírni.

Azonban a DUP nemcsak a protokollal, hanem az északír katolikusok legnagyobb politikai szervezetével, a Sinn Féinnel is küzd, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint már több szavazatra számíthat, mint a protestáns párt.

Ez pedig komoly fordulatot jelent Észak-Írországban, ahol mindeddig az unionisták adták a kormány vezető erejét.

Ráadásul a népszámlálási eredmények is azt mutatják, hogy a tartományban idén először a katolikusok száma meg fogja haladni a protestánsokét.

A választásokon minden pártnak be kell sorolnia magát az „unionista” (protestáns), a „nacionalista” (katolikus) vagy az „egyéb” kategóriába. Az északír berendezkedés értelmében a miniszterelnököt a győztes párt adja, míg a miniszterelnök-helyettest a másik közösség vezető pártja. Bár a két poszt elviekben egyenlő, lélektanilag mégis nagy változást jelentene, ha a miniszterelnököt a korábban az ír IRA terrorszervezet politikai szárnyaként emlegetett Sinn Féin adná. A DUP mindeddig nem nyilatkozott arról, hajlandó lenne-e egy Sinn Féin vezette kormánykoalícióba belépni. Jelenleg a miniszterelnöki posztot a DUP színeiben politizáló Paul Givan tölti be, helyettese pedig a Sinn Féin alelnöke, Michelle O’Neill.

A Sinn Féin Brexit-ellenes felvonulása 2015. október 8-án. Forrás: Sinn Féin / Wikimedia Commons

Az északír protestánsok attól félnek, hogy az északír protokoll, a Sinn Féin előretörése, valamint a katolikusok arányának növekedése hosszabb távon elvezethet Észak-Írország Nagy-Britanniából történő kiválásához és az Ír-sziget egyesítéséhez. Az Írországban is működő és ott is egyre népszerűbb Sinn Féin egyébként éppen az újraegyesítést tűzi ki célul.

Az indulatok tavaly áprilisban lobbantak fel újra, amikor katolikusok és protestánsok csaptak össze a nagyobb északír városok utcáin. Az összecsapásokat akkor szerencsére sikerült elfojtani, de a feszültség továbbra is jelen van, amelyet a Brexit, az északír protokoll, illetve Észak-Írország elszakadásának egyre esélyesebb lehetősége tart fenn folyamatosan.

Írországban is jön fel a Sinn Féin

Az Ír Köztársaság – melyet az 1921. december 6-án megkötött angol–ír szerződésben teremtettek meg – épp nemrég ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Az Ír Köztársaságnál is régebbi, 1905-ben alapított Sinn Féin („Mi magunk”) régóta küzd az Ír-sziget újraegyesítéséért, de vezető pozícióba az írországi politikában mindeddig nem sikerült kerülnie. Írországot sokáig a centrista Fianna Fáil, illetve a kereszténydemokrata Fine Gael felváltva kormányozta, ám a 2020-as választásokon nagyon előretört a baloldali nacionalista Sinn Féin, mindössze egy mandátummal lemaradva a győztes Fianna Fáilhoz képest. A két jobbközép párt ekkor a Zöld Párttal kötött koalíciót, így elkerülvén, hogy a Sinn Féin kormányzati pozícióhoz jusson.

Az ellenzéki párt azonban azóta folyamatosan előretörőben van: míg 2021 áprilisában még hasonló volt a népszerűsége, mint a Fine Gaelnek (28–28%), addig a Sinn Féin most 33 százalékon áll, a Fine Gael tőle jócskán lemaradva 23 százalékon, míg a Fianna Fáil 19 százalékot tudhat magáénak. A többi párt egyenként nem éri el az 5 százalékot.

A Sinn Féin alelnöke, Észak-Írország miniszterelnök-helyettese, Michelle O'Neill. Forrás: Sinn Féin / Wikimedia Commons

A korábban főleg munkásosztálybeli szavazókkal bíró Sinn Féin az Európai Parlamentben a radikális baloldali frakció, az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal tagja. A Mary Lou McDonald vezette párt egyre inkább az olyan témákra fókuszál, mint a lakhatás, a gazdaság vagy az egészségügy, és így hagyományos szavazói rétegén túl egyre több középosztálybeli választót is megnyer magának, továbbá az üzleti élet felé is óvatosan nyit.

Bár a 2025-ben esedékes írországi választásokig még sok idő van hátra, elemzők már most azt pedzegetik, mi jöhet, ha mind az Ír Köztársaságban, mind Észak-Írországban az Ír-sziget egyesítését célul kitűző Sinn Féin győz.

A nagypénteki egyezmény értelmében nyitott annak a lehetősége, hogy Észak-Írország lakói a jövőben maguk döntsenek a tartomány hovatartozásáról.

A demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy a katolikusok aránya egyre nagyobb lesz a protestánsokkal szemben, ha pedig Észak-Írországban meglesz a többség az Írországhoz való csatlakozásra, és ezt Írország is támogatja, hamarosan valóban bekövetkezhet az Ír-sziget két részének újraegyesítése. A nagy kérdés persze az, milyen reakciókat szül majd mindez Nagy-Britanniában és kivált az északír protestánsok körében.

Címlapkép forrása: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF