Hírszerzési információk: Putyin közvetlenül beleavatkozik a stratégiai tervezésbe, ami az orosz parancsnokoknak sem tetszik

Portfolio
A The New York Times az amerikai hírszerzési információkat ismerő források alapján készült cikkében azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök alapvetően beleavatkozik az ukrajnai háború stratégiai tervezésébe, például nem engedte a parancsnokainak, hogy az orosz haderő elhagyja a nehezen védhető dél-ukrajnai Herszon várost.

Herszon és környéke az utóbbi hetekben folyamatos ukrán tüzérségi támadás áll, a Dnyeper folyó fölött átívelő hidak lényegében használhatatlanná váltak. Mivel Herszon városa a Dnyeper nyugati partján található, ezért itt az orosz erők stratégiailag előnytelen helyzetben vannak.

A helyi orosz parancsnokok szerették volna feladni a várost, és a Dnyeper keleti partjára vonulni a felszerelés és az orosz katonák életének megvédése érdekében, de Putyin ezt nem engedte nekik.

Mivel Herszon az egyetlen megyeközpont, amelyet az orosz erőknek február 24-e óta sikerült elfoglalniuk, Putyin számára nagy politikai kudarc lenne ennek föladása, ezért nem hagyta, hogy parancsnokai föladják a várost.

Putyin egyre mélyebben belenyúl a háború stratégiai tervezésébe, és a harcmezőn lévő parancsnokoknak is azt mondta, hogy a stratégiai döntéseket ő hozza.

Amerikai tisztviselők szerint az orosz elnök beleavatkozása a katonai ügyekbe feszültségeket okozott.

Az, hogy Putyin elutasította az utánpótlási vonalaiktól részben elvágott csapatoknak a Herszonból való visszavonulását, a katonai morál csökkenéséhez is vezetett.

Mark A. Milley tábornok, amerikai vezérkari főnök szerint a kezdeményezés most az ukránokhoz került, de az ukrajnai helyzet dinamikus, és még hosszú az előttünk álló út.

Bár a sikeres ukrán ellentámadás északkeleten, Harkiv térségében bontakozott ki, Herszon továbbra is döntős fontosságú mindkét fél számára. Egy vezető amerikai tisztviselő szerint Ukrajna jó úton van afelé, hogy délen is megismételje Harkiv környéki sikerét.

Ha Ukrajna délen visszaszorítja az orosz erőket, Putyin nehezen kiküzdött szárazföldi hídja a 2014-ben elfoglalt Krímhez veszélybe kerül.

Putyin nem most először kerül ellentétbe vezető katonai parancsnokaival, akik már a kezdeti háborús terveket, így Kijev elfoglalásának célját is megkérdőjelezték. Szerintük az orosz elnök kevés katonával és fegyverrel ment neki a háborúnak.

A kijevi kudarc után Putyin átadta a kezdeményezést a parancsnokoknak, akik kidolgozták a tüzérségi felőrlő stratégiát – ez az orosz haderő erőssége –, amivel sikereket értek el a Donbaszban.

A Dnyeper folyó mögé való visszavonulás valószínűleg lehetővé tenné az orosz parancsnokok számára, hogy kevesebb katonával tartsák a déli vonalat. Ez nagyobb mozgásteret adna nekik arra, hogy Herszonból más területekre csoportosítsanak át erőket, akár az északkeleti Harkiv térségébe, akár a Donbaszban lévő védelmi vonalak megerősítésére, akár egy új front megnyitására délen.

Putyin azonban azt mondta a parancsnokoknak, hogy ő határozza meg a stratégiát.

A Herszonból való esetleges visszavonulás nagy csapás lenne a most zajló álreferendumokra is, melyek egyik helyszíne éppen Herszon megye, melyet Oroszországhoz csatolnának.

Amerikai tisztviselők szerint

Putyin azt gondolja, egy újabb ukrán győzelem tovább rontaná a háború népszerűségét, amit nem akar kockáztatni, ezért akarja tartani minden áron Herszont, még ha ez sok katona lekötésébe kerül is.

Maguk a katonai parancsnokok között sincs egyetértés: egyesek visszautasítanák Putyin direktíváit, mások követnék azokat.

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Oroszországba akkreditált nagykövetek megbízóleveleinek átadási ünnepségén a moszkvai Kremlben 2022. szeptember 20-án. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Bednyakov

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF