Még hivatalba sem lépett, máris botrányok sorozatát okozta a megválasztott cseh elnök – Összeomolhat akár a V4 is?
Egyértelmű győzelem
Egyértelmű győzelmet aratott a nyugalmazott tábornok, Petr Pavel a pénteken és szombaton tartott cseh elnökválasztáson. Pavel 58,33 százalékot szerzett a második fordulóban, míg ellenfele, a volt kormányfő, Andrej Babiš mindössze 41,67 százalékot. A megválasztott elnök győzelmét növeli, hogy nagyon magas, 70 százalék fölötti volt a részvétel a döntő körben.
Bár a parlamentáris berendezkedésű Csehországban az államfőnek jobbára ceremoniális feladatai vannak, egyrészt a 2013-ban bevezetett közvetlen elnökválasztás nagy legitimitást ad az ország hivatalos első emberének, másrészt már az első cseh elnök, Václav Havel, majd utódjai, Václav Klaus és Miloš Zeman határozott politikai arcéllel rendelkező politikusok voltak, akik igyekeztek tágítani az elnöki hatalmat, akár a regnáló kormánnyal is szembemenve, ahogy Zeman tette azt Petr Fiala kabinetjével.
Pavel – aki 2012 és 2015 között a cseh fegyveres erők vezérkari főnöke, 2015 és 2018 között pedig a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt – nyilatkozatai és szereplései alapján szintén aktív elnökségre készül, de ez nem a jelenlegi jobbközép kormánnyal való konfrontációban, hanem inkább a Fiala-kabinet Nyugat- és Ukrajna-barát politikájának fölhangosításában fog megmutatkozni.
Pavel emellett olyan progresszív kérdések mellett is szót emelt, mint az euró bevezetése vagy a melegházasság engedélyezése – ezek a kérdések nemcsak a cseh társadalmon, hanem a megválasztott elnök politikai közösségét jelentő jobbközép pártokon belül is megosztók.
A háború vége után fölvenné a NATO-ba Ukrajnát az új elnök
Petr Pavel a NATO Katonai Bizottságának elnöki székét 2015-ben, vagyis a Krím orosz megszállása és a donbaszi „polgárháború” kirobbanása után foglalta el, így akkoriban a katonai szövetség egyik vezető tisztviselőjeként már foglalkoznia kellett az ukrán kérdéssel. 2017-ben a NATO-t képviselte az orosz vezérkari főnökkel, Valerij Geraszimovval zajló találkozón.
A leköszönt NATO-tábornoktól nem meglepő, hogy már a kampányban kiállt Ukrajna további támogatása mellett, és azt hangoztatta, hogy van értelme az Oroszország elleni szankcióknak.
Szükség van arra, hogy minden úton nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy a konfliktus Ukrajna mint megtámadott ország sikerével végződjön
– szögezte le egy a megválasztása után adott interjúban.
A BBC-nek adott szerdai interjújában még tovább ment: azt mondta,
Ukrajnát föl kellene venni a NATO-ba, amint véget ér a háború.
Pavel szerint Ukrajna „morálisan és gyakorlatilag is készen áll” a csatlakozásra. Az F–16-os vadászgépekkel kapcsolatban – melyek Ukrajnának történő átadását Joe Biden amerikai elnök kizárta – azt mondta, számára „nem tabu”, hogy ezeket Ukrajnába küldjék, bár kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy meg tudnak érkezni akkor, amikor Ukrajnának szüksége van rájuk.
Pavel szerint a mostani fegyverszállítások – például a nyugati tankok átadása – nem elégségesek, tekintettel Oroszország jelentős erőforrásaira. Egyetértett azzal az ukrán panasszal, hogy ezek az eszközök nem érkeznek meg kellő időben Ukrajnába. A megválasztott elnök elutasította azt a gyakran elhangzó nyugati érvet, hogy bizonyos fegyverek Ukrajnába küldése eszkalációnak lenne tekinthető.
Pavel úgy véli, ha Ukrajna veszt, az egész Nyugat veszt, és ezt minden nyugati ország vezetőjének el kellene magyaráznia a lakosságnak. Elutasította azt a Babiš részéről is érkező vádat, hogy ő a diplomáciai megoldás ellen lenne:
Ha a legkisebb csekélyt látjuk a béketárgyalásokra, támogassuk azokat. De ennek nincs jele most orosz oldalról
– mondta. Szerinte a háború befejezése egyedül Oroszország kezében van, Putyinnak kellene azt a döntést meghoznia, hogy kivonja csapatait.
Arra a kérdésre, hogy fölvegyék-e a NATO-ba Ukrajnát, Pavel azt mondta:
Azt hiszem, valóban megérdemlik.
Pavel rögtön belenyúlt a világpolitika egyik legnagyobb darázsfészkébe
Hogy volt NATO-tábornokként Pavel mennyire nem fél konfrontálódni Oroszországgal és Kínával, azt jól mutatja, hogy hétfőn 15 perces telefonbeszélgetést folytatott Caj Jing-ven tajvani elnökkel. Vezető nyugati politikusoknál meglehetősen szokatlan, hogy saját személyükben lépnek kapcsolatba tajvani vezetőkkel, a legtöbb ország csak alacsonyabb szinten tart fönt kapcsolatokat Tajvannal, semmiképpen sem állam- vagy kormányfői szinten.
Vezető nyugati politikusok közül utoljára Donald Trump amerikai elnök beszélt telefonon közvetlenül 2016-os megválasztása után a tajvani elnökkel, kiváltva ezzel Peking haragját.
A chipgyártásban élen járó Tajvannal ugyanakkor érdeke jó kapcsolatokat fönntartani a nyugati államoknak, és erre hivatkozva Pavel is azt mondta, Csehországnak érdeke a kereskedelmi és a tudományos kapcsolatok ápolása.
Peking még Pavel telefonbeszélgetése előtt diplomáciai offenzívába lendült. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint kapcsolatba léptek Prágával.
A kínai fél ellenzi, hogy azok az országok, amelyekkel diplomáciai kapcsolatokat ápolnak, bármilyen formában hivatalos eszmecserét folytassanak a tajvani hatóságokkal. Pavel megválasztott cseh elnök a választási időszakban nyíltan kijelentette, hogy az „egy Kína” elvét tiszteletben kell tartani
– írta a külügyminisztérium.
Pavel hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja ezt az elvet, de szerinte azt ki kell egészíteni a következőképpen:
Egy Kína, két rendszer.
Kedden, már a telefonbeszélgetést követően Peking kemény figyelmeztetést fogalmazott meg Pavel és Csehország felé. Mao Ning kínai külügyi szóvivő azt mondta, Pavel figyelmen kívül hagyta Kína többszöri felhívását, hogy lebeszéljék a hívásról. Mao szerint Pavel
kitartóan átlépte Kína vörös vonalát, súlyosan beavatkozott belügyeibe, és megsértette a kínai nép érzéseit. (…) Csehországnak el kell simítania az incidens okozta kellemetlenségeket, hogy elkerülje a cseh–kínai kapcsolatok visszafordíthatatlan megromlását.
Petr Fiala cseh miniszterelnök is megszólalt a kérdésben kedden, mondván:
Hagyományosan jó kapcsolataink vannak a demokratikus Tajvannal gazdasági, oktatásügyi és kutatási területeken. Ez jó dolog. Ugyanakkor: Csehország tiszteletben tartja és elismeri az egy Kína elvét. Ez semmiben sem változik.
A Reuters szerint
az, hogy a kínai külügyi szóvivő a kapcsolatok „visszafordíthatatlan megromlásáról” beszélt, arra utalhat, hogy Peking megtorló intézkedést készít elő.
Emlékeztetett, tavaly Kína leértékelte a diplomáciai kapcsolatokat Litvániával és szankciókat is bevezetett ellene, miután Tajvan a sziget nevén nyitott képviseleti irodát Vilniusban. Akkor az Európai Uniónak is közbe kellett avatkozni Litvánia érdekében.
Úgy tűnik azonban, Pavel telefonbeszélgetése csak egy nagyobb diplomáciai közeledés első lépése. 2020-ban a cseh felsőház, a Szenátus elnöke tett látogatást a szigeten, most márciusban pedig az alsóház elnöke, Marketa Pekarova Adamova készül erre. A házelnök egyébként szerdán telefonbeszélgetést folytatott Joseph Wu tajvani külügyminiszterrel. Ezt követő közleményében azt írta:
Biztosítottam a minisztert, hogy az emberi jogokat és a liberális demokrácia elveit tiszteletben tartó partnerek szisztematikus támogatása parlamenti diplomáciánk prioritásai közé tartozik.
Kérdés, Peking hogyan fogadja majd ezeket a lépéseket.
Mi lesz a Visegrádi Együttműködéssel?
Andrej Babiš köztudottan jó viszonyt ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Pavel viszont többször nyilvánosan is bírálta a jelenlegi magyar politikai vezetést, elsősorban az ukrajnai háborúhoz való hozzáállása miatt. Sőt, kampánya során a Visegrádi Együttműködés értelmét is megkérdőjelezte:
Amikor ma alapvető kérdésekben ennyire különbözünk, föl kell tennünk a kérdést, ne hagyjuk-e el inkább teljesen ezt a formátumot.
Azt is megjegyezte, hogy a V4-országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország – közötti különbségek a Kínához, Oroszországhoz és az EU működéséhez való hozzáállásban, de még a belpolitikai problémák megközelítésében is
olyan alapvetőek, hogy nagyon nehéz közös alapról és érdekekről beszélni.
Pavel figyelmeztetett arra is, hogy a V4 elveszíti hitelességét és fontosságát.
Ha nem sikerül visszaállítani az erős közös nevezőt, a V4 csak egy formális, üres burok lesz
– mondta.
Az elnökjelölt kijelentései természetesen annak fényében értelmezendők, hogy igyekezett minél jobban elhatárolni magát az Orbán Viktor szoros szövetségesének számító Babištól: hivatalba lépése után nem föltétlenül marad meg ennél a keményebb irányvonalnál. Emellett
Csehországban nem az államelnök dönt a külpolitikáról, hanem a kormány, így Pavel egy személyben bizonyosan nem tud dönteni a V4-ekben történő cseh szerepvállalásról.
Másfelől Pavel győzelme után a Csehország és Lengyelország közötti szövetség megerősödhet. Míg Zeman az ukrajnai háború előtt egyértelműen oroszbarát álláspontot képviselt (az invázió kitörése után ebből jelentősen visszavett), a megválasztott elnök határozottan Moszkva-ellenes, ami találkozik az Oroszországgal szemben egyik leghéjább Lengyelország érdekeivel.
Az elnökválasztás második fordulója előtti kampány során kisebb diplomáciai feszültséghez vezetett, hogy Babiš egy tévéműsorban azt mondta, nem küldene cseh katonákat Lengyelország és a balti országok megsegítésére, amennyiben külső támadás érné őket. A kijelentésre a lengyel kormánypártok és ellenzéki pártok soraiból is erős bírálatok érkeztek, bár Babiš később korrigált, mondván, természetesen betartaná a NATO kollektív védelméről szóló 5-ös cikkelyét. Lengyelország mindenesetre látható megkönnyebbüléssel fogadta Pavel győzelmét, amit Mateusz Morawiekcki lengyel miniszterelnök gratuláló Twitter-üzenete is mutat:
A lengyel–cseh partnerség régiónk biztonságának garanciája. Együtt sokat elérhetünk
– írta.
Pavel azt is bejelentette, hogy a megválasztott cseh vezetőknél hagyományos szlovákiai első külföldi út után második külföldi látogatását Lengyelországban teszi.
Címlapkép: Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt egy szavazóhelyiségbe érkezik a kétnapos cseh elnökválasztás második fordulójának első napján, 2023. január 27-én Cernoucekben. MTI/AP/Petr David Josek