Kína kényelmes helyzetben tölthette az elmúlt bő három évtizedet, hiszen míg jórészt az Egyesült Államok és általában a Nyugat viselte a nemzetközi rend fenntartásának költségeit, addig Kína élvezhette annak előnyeit. A globalizáció, az egyre szabadabb kereskedelem, a tőke és tudás nemzetközi áramlása, a tengerek biztonságos hajózhatósága vagy éppen a nemzetközi jogrendszer legnagyobb nyertese a Kínai Népköztársaság volt.
Mindeközben Pekingnek nem kellett magára vállalni a rend fenntartásának és betartatásának a mindenkori hegemón hatalomra háruló kellemetlenségeit, amik általában az egyszerűbb diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlástól a renitenskedő országok bombázásáig terjednek, hiszen ezt a napjainkban a világcsendőri szerepet betöltő USA intézte.
Persze, ez nem akadályozta Pekinget abban, hogy erkölcsi piedesztálra emelkedve morális és jogi alapon évtizedek óta kritizálja és elítélje Washington efféle lépéseit. Na, nem mintha ne lettek volna ezek a kritikák többnyire jogosak, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ha esetleg majd Kína válik globális vagy regionális hegemónná, akkor Peking pont ugyanolyan könnyedséggel fog átugrani az ENSZ Alapokmányán vagy más nemzetközi jogi kötelezettségein, amikor rendfenntartói szerepe arra kényszeríti vagy érdekei arra sarkallják.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!