Brutális lépés Irántól: halálbüntetésre számíthatnak a tüntetők

Országszerte milliók bíznak most abban, hogy megdönthetik az Iszlám Köztársaságot, és eltávolíthatják a hatalomból Ali Hámenei ajatollahot. A tüntetők az állam jelképeit meggyalázzák vagy felgyújtják, és úgy tűnik, már egyre többen nem félnek a rendszertől.

A megmozdulások két hete kezdődtek, amikor kereskedők vonultak utcára a gazdasági nehézségek ellen tiltakozva. A száguldó infláció és a zuhanó valutaárfolyam következtében a rizs és a kenyér ára az egekbe szökött.

A gazdasági válság azonban csak az egyik tényező: az irániak a politikai és vallási vezető réteggel is egyre elégedetlenebbek.

A tüntetések azóta az ország csaknem összes régiójából vonzzák a résztvevőket.

Nem túlzás azt állítani, hogy ez lehet a legsúlyosabb kihívás az iráni vezetés számára az 1979-es forradalom óta, amely megdöntötte a monarchiát és hatalomra segítette az iszlám köztársasági rendszert.

Ali Szalehi teheráni főügyész azt közölte: aki rongálásban vesz részt, azt "moharebeh", vagyis "Isten elleni háború" vádjával sújthatják, amelynek büntetése halál.

Nem leszünk elnézőek a fegyveres terroristákkal szemben

– fogalmazott a főügyész.

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország közös nyilatkozatban ítélte el a tüntetők megölését, és felszólította Teheránt, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától a demonstrálókkal szemben.

Hamenei korábban azzal vádolta meg a tüntetőket, hogy Donald Trump kedvében akarnak járni. Figyelmeztetett, hogy Teherán nem tűri, ha az emberek "külföldi zsoldosként" viselkednek. Trump korábban nyílt beavatkozással fenyegetőzött, amire Irán azzal válaszolt: egy ilyen lépés az egész térséget destabilizálná.

A válság gyökerei sok évre nyúlnak vissza, de a helyzetet súlyosbította, hogy Trump még 2018-ban, első elnöki ciklusa alatt újra bevezette az amerikai szankciókat, és felmondta a nukleáris megállapodást. Az ENSZ 2025 szeptemberében újabb szankciókat léptetett életbe, tovább nehezítve az iráni gazdaság helyzetét.