Történelmi év jön: csaknem 50 ország jövője dől el idén, az egész világ sorsa megváltozhat

Február 12. Bangladesi parlamenti választások és alkotmányos népszavazás

Bangladesben 2024 júliusában forradalom tört ki, melynek során elmozdították az addigi miniszterelnököt, Sejk Haszina Vazedet. Az országot azóta ideiglenes kormányfőként a köztiszteletben álló közgazdász, a béke-Nobel-díjas Muhámmad Iunúsz vezeti. A forradalom óta az első választásokat februárban fogják tartani, melynek során voksolnak a törvényhozás tagjairól: utóbbi többsége szavazza meg az új miniszterelnököt és kormányt. A parlamenti választásokkal egy napon alkotmányos népszavazást is tartanak a tavaly júliusban elfogadott úgynevezett júliusi chartáról, amely alapján az alkotmányban korlátozni fogják a végrehajtó hatalom jogosítványait és növelni az igazságszolgáltatás erejét.

Március 5. Nepáli parlamenti választások

Nepálban hasonló okokból kell parlamenti választásokat tartani, mint Bangladesben: az elsősorban a Z generáció által indított tavaly szeptemberi tüntetések után megbukott a kormány, majd a demonstrációkban részt vevő szervezetek közösen megválasztották ideiglenes miniszterelnöknek Szusila Karki korábbi főbírót, a korrupcióellenes harc egyik fontos alakját. Mandátuma márciusig szól, ezért akkor hivatalos választásokat tartanak, ahol a szavazók döntenek a törvényhozás összetételéről, a megválasztott képviselők pedig majd a kormányról.

Március 8. és 22. Tartományi választások Baden–Württembergben és Rajna-vidék–Pfalzban

Németország 16 tartományából ötben tartanak helyi választásokat 2026-ban, amelyek együttesen fontos visszajelzést adnak majd a Friedrich Merz vezette konzervatív–szociáldemokrata kormánykoalíció nagyjából egyéves teljesítményéről. Márciusban két hét különbséggel két jómódú nyugatnémet tartományban tartanak tartományi parlamenti (Landtag-) választásokat. Baden-Württembergben a Zöldek öt éve nagy fölénnyel győztek, és a konzervatív CDU-val koalícióban kormányoztak, azóta azonban jelentősen változtak az erőviszonyok. A legutolsó felmérés szerint most a CDU a legnépszerűbb erő, az eddig főleg a volt NDK területén erős szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt viszont már a második legkedveltebb párt a Stuttgart központú tartományban. A Zöldek csak a harmadik helyen állnak, de a CDU-val együtt valószínűleg még éppen meglesz a többségük, csak most már konzervatív vezetéssel. A Mainz központú Rajna-vidék–Pfalzban korábban a szociáldemokrata SPD volt a legerősebb párt, amely az országos szinten is kipróbált és 2024 végén megbukott „közlekedésilámpa-koalícióban”, a Zöldekkel és a liberális FDP-vel együttműködve irányítja a tartományt. A legutolsó közvélemény-kutatás szerint azonban időközben a CDU lett a legnépszerűbb erő, az SPD a második, az AfD pedig már itt is a dobogóra lépett harmadikként. A legvalószínűbb összeállás itt egy CDU–SPD-koalíció lehet.

Április 12. Perui általános választások

Peruban szintén Z generációs tüntetések vetettek véget a korábbi elnök, Dina Boularte hatalmának, aki politikusi végóráiban a világ legnépszerűtlenebb vezetője volt mindössze 2 százalékos támogatottsággal. Boulartét a tavaly szeptemberben kitört tiltakozások nyomán a Kongresszus egyhangúan mozdította el, majd José Jerí házelnököt nevezte ki elnöknek. Peru első női államfője maga is tüntetések nyomán került hatalomra 2022 végén, miután a 2021-ben megválasztott elnök, Pedro Castillo megbukott. Peruban áprilisban új elnököt és alelnököt választanak, emellett a szavazók döntenek a szenátus és a képviselőház összetételéről is. Kérdés, hogy a politikai káoszba süllyedt országban megnyugvást és stabilitást tudnak-e hozni a választások.

Április 12. (várhatóan): Magyarországi parlamenti választások

Bár még Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalosan nem írta ki a választások időpontját, a hagyományoknak megfelelően minden szereplő úgy készül, hogy április első nem ünnepi vasárnapján kerül sor a voksolásra. A választás tétje: hatodik, egymás után pedig ötödik ciklusát kezdheti-e meg miniszterelnökként Orbán Viktor, vagy Magyar Péter és a Tisza Párt révén 16 év után kormányváltás lesz.

Május 31. Kolumbiai elnökválasztás

A kolumbiai elnökválasztás az Egyesült Államok január 3-i venezuelai akciója után hirtelen saját magán túlmutató jelentőséget kapott. Donald Trump amerikai elnök ugyanis Nicolás Maduro (volt) venezuelai államfő elfogása után azt mondta, „tetszik neki az ötlet”, hogy a baloldali Gustavo Petro vezette Kolumbia ellen is hasonló műveletet hajtsanak végre, az államfőnek pedig nemes egyszerűséggel megüzente, hogy „vigyázzon a seggére”. Petro elmozdítására ugyanakkor különösebben nincs értelme hasonló akciót indítani, ugyanis a kolumbiai alkotmány egy ciklusra korlátozza egy elnök mandátumát, így Petro nem indulhat újra. A közelmúltban történtek fényében azonban nem kizárható, hogy Washington valamilyen módon beleavatkozik majd az elnökválasztásba, hogy egy vele szimpatizáló jobboldali jelölt kerüljön hatalomra.

Június 7. Örményországi parlamenti választások

Örményországban a 2018-as forradalom óta Nikol Pasinján miniszterelnök van hatalmon, aki a korábbi egyértelműen Moszkva-barát vezetés bukása után egyre látványosabban a Nyugat felé tapogatózik. Különösen a 2023-as hegyi-karabahi villámháború után, melynek során Azerbajdzsán az orosz békefenntartók jelenléte ellenére két nap alatt elfoglalta a korábban örmény többségű szakadár régiót, amelynek 100 ezres lakossága egy emberként menekült el az azeri csapatok elől. Pasinján a tavalyi évben leszámolásba kezdett a hatalmával kritikus örmény apostoli egyházzal, sorra állítva elő annak vezetőit, ami elemzők szerint annak eszköze, hogy biztosítsa 2026-os újraválasztását.

Szeptember 6. és 20. Tartományi választások Szász-Anhaltban, Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában

Az öt német tartományi választás közül a két, a volt NDK területén található tartomány helyi választására vetül majd a legnagyobb figyelem, ugyanis Szász-Anhaltban és Mecklenburg–Elő-Pomerániában is magasan az AfD végezhet az élen. Csakhogy a szélsőjobboldali párttal egyetlen másik párt sem hajlandó koalícióra lépni, így a valószínű „veszteseknek” kell majd széleskörű koalíciókat létrehozni, és az is előfordulhat, hogy kisebbségi kormányok alakulnak. Berlinben a most legerősebb CDU vezet továbbra is, habár Kai Wegner polgármester reputációját megtépázta, hogy a napokban bekövetkezett többnapos, a főváros egy jelentős részére kiterjedő áramszünet kezdetekor teniszezni ment. A 2026-os németországi tartományi választások jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

Október 4. Bosznia-hercegovinai általános választások

Az 1995-ös daytoni békeszerződés nyomán meglehetősen összetett politikai rendszer jött létre a többéves háború sújtotta Bosznia-Hercegovinában, hogy a három államalkotó nemzet (bosnyák, szerb, horvát) konfliktusait kibékítsék. A rendszer azonban évek óta egyre inkább recseg-ropog, különösen a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik elszakadási törekvései miatt. Októberben az államalakulat minden szintjén választásokat tartanak: megválasztják a háromtagú országos elnökséget, ahol rotációban a bosnyák, a szerb és a horvát tag tölti be az elnöki posztot, a nemzeti parlamentet, a két entitás (Szerb Köztársaság, Bosznia-hercegovinai Föderáció) vezetését, valamint a 10 kanton vezetését.

Október 4. Brazíliai általános választások

Latin-Amerika legnépesebb és legfontosabb országában a baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva újabb ciklusra indul el, fő ellenfele pedig várhatóan Flávio Bolsonaro, a „trópusok Trumpjaként” is emlegetett, jelenleg előzetes letartóztatásban ülő Jair Bolsonaro fia lesz. Bár Donald Trump Brazíliában is örülne egy rezsimváltásnak, a volt portugál gyarmat még az Egyesült Államok számára is túl nagy falat lenne. Ha Lula megőrzi az elnöki széket, Trump legerősebb ellenpontja marad az amerikai kontinensen. Az elnök mellett lényegében minden mást is választanak a brazilok októberben: új nemzeti parlamentet, kormányzókat és az egyes államok törvényhozóit is.

Október 27. Izraeli parlamenti választások

A brazíliai választások és az amerikai félidős választások között is lesz egy fontos voksolás, méghozzá az izraeli parlament, a Kneszet képviselőinek megválasztása, akik majd kormányt és miniszterelnököt választanak. A fő kérdés természetesen az lesz, marad-e posztján a zsidó állam sokszoros kormányfője, Benjamin Netanjahu. Bár a Hamász 2023. október 7-i támadása miatt hatalmas csorba esett a hírnevén, a nagy túlélő keményen megtorolta a palesztin terrorszervezet brutális akcióját. A Gázai övezet romokban hever, Irán regionális hatalmi státuszának lényegében vége, a perzsa állam proxyjai – Hamász, Hezbollah, jemeni húszik – meggyengültek. A friss felmérések szerint a Netanjahu-féle Likud és a tőle jobbra álló pártok alkotta kormányzati blokk minimálisan vezet a Naftali Benet és Jaír Lapid volt kormányfők fémjelezte ellenzéki blokk előtt, de októberig még fordulhat a kocka.

November 3. Amerikai félidős választások

A 2026-os esztendő leginkább várt választása az év vége felé érkezik. Az Egyesült Államokban minden elnöki ciklus felénél, november első keddjén tartják az úgynevezett félidős választásokat, melyen az amerikai polgárok ítéletet mondhatnak az elnök első kétéves teljesítményéről, még ha közvetlenül az elnöki mandátumot nem is érinti a voksolás. Idén novemberben újraválasztják a teljes Képviselőházat (alsóház), a 100 szenátorból pedig 35-öt, emellett 39 kormányzót, valamint számos egyéb tisztviselőt, akit az USA-ban szintén a polgárok választanak meg. Amennyiben a Demokrata Párt a Kongresszus akár csak egyik házában is többségbe kerül, az már érdemben tudja korlátozni Donald Trump mozgásterét, mindkét kamara elvesztése pedig csúnya pofon lenne az elnöknek. De mivel az elnöki jogkörök az Egyesült Államokban viszonylag szélesek, béna kacsává még így sem válna.

Választások más országokban

Sok más országban is tartanak különböző szintű választásokat 2026-ban.

Európa: Portugáliában elnökválasztást tartanak januárban, Szlovéniában parlamenti választásokat márciusban, Ciprusban ugyancsak parlamenti választásokat májusban. A nyár után szeptemberben folytatódik a választási szezon: Svédországban szeptemberben, Lettországban és Dániában októberben választanak új parlamentet és így új kormányt. Bulgáriában szinte minden évben tartanak parlamenti választást, időnként többet is, és mivel a kormány decemberben lemondott, ismét urnákhoz hívják a szavazókat. A parlamenti választásoknak pontos időpontja még nincs, de novemberben biztosan tartanak elnökválasztást, amelyen az eddig a stabilitást jelentő államfő, Rumen Radev már nem indulhat.

Ázsia: A 2021-ben katonai puccson átesett Mianmarban először tartanak választásokat, melynek első köre december 28-án lezajlott, a következő kör január 11-én, illetve 25-én jön, de mivel a diktatúra marad, a voksolásoknak túl nagy jelentősége nincs. Thaiföldön februárban tartanak parlamenti választásokat alkotmányos népszavazással egybekötve, majd pár héttel később a szomszédos Laoszban döntenek az új törvényhozásról. Még egy országgal arrébb, Vietnamban is választások lesznek márciusban. (Mivel Laosz és Vietnam egypártrendszerű kommunista országok, a választás pusztán formális.) Libanonban májusban tartanak parlamenti választásokat, az elsőt azóta, hogy az izraeli csapások jelentősen meggyengítették a síita Hezbollahot, amely az ország politikai életében is fontos szerepet játszott. Oroszországban szeptemberben tartanak Duma-választásokat, amelyen borítékolható a Vlagyimir Putyin-féle Egységes Oroszország párt fölényes győzelme. Novemberben a kis öbölállamban, Bahreinben rendeznek parlamenti választásokat.

Afrika: A fekete kontinensen egy sor országban tartanak választásokat idén, bár ezek tétje az autoriter elnöki rendszerek miatt sokszor nem túl nagy. Ami érdekes lesz, az Líbia, ahol áprilisban parlamenti választásokat és elnökválasztást is terveznek, miközben az országban továbbra is polgárháború dúl, és lényegében két részre szakadt. A választásokat évek óta tologatják, és kérdés, hogy idén meg tudják-e tartani azokat egyáltalán. Szintén érdekes helyzet ígérkezik decemberben Dél-Szudán, ahol az elnök és az alelnök közötti ellentétek ismét a polgárháború szélére sodorták az országot.

Amerika: A már említetteken kívül Közép-Amerikában Costa Ricában, a karibi térségben a Bahama-szigeteken és Haitin tartanak választásokat. Az augusztus végére tervezett haiti választásokat érdekes lesz figyelni, tekintettel arra, hogy az országot lényegében a bűnbandák uralják, az államot szinte nemlétezőnek lehet tekinteni.

Óceánia: Szeptemberben Új-Zélandon tartanak parlamenti választásokat, valamint voksolás lesz a Fidzsi-szigeteken is.

Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images